A The New York Times beszámolója szerint a Google rámenősen dolgozik egy védelmi beszállítói szerződés elnyerésén, annak ellenére, hogy a Pentagonnal való korábbi közös munkái komoly visszhangot keltettek a vállalat alkalmazottainak körében. A lap arról ír, hogy a Google Cloud részlege mérnököket állított annak kidolgozására, hogy a társaság miként járulhatna hozzá a Joint Warfighting Cloud Capability néven hivatkozott programhoz, amelyet az amerikai hadügy meghatározása alapján a dominanciát biztosítaná a "hagyományos és a nem hagyományos hadviselés területein egyaránt".

A szóban forgó szerződés elvileg egy nyílt beszállítói pályázat, amelynek során a vállalkozó cégek javaslatokat is tehetnek a védelmi minisztérium becslése szerint több milliárd dollár értékű projekt megvalósítására. A felhőszolgáltatókkal szembeni elvárásokat megfogalmazó dokumentumból a NYT szerint kiderül, hogy bárkinek, aki szerződni akar a hadüggyel, biztosítania kell a kulcsfontosságú háborús műveleti adatokhoz való hozzáférést a különféle minősítési szinteknek megfelelően, beleértve a titkos és szigorúan titkos információkat.

A program megköveteli ezen kívül, hogy a pályázók fejlett analitikai szolgáltatásokat nyújtsanak az adatvezérelt és valós idejű taktikai döntéshozatal biztonságos támogatására. A Google ezzel kapcsolatban már korábban egyértelművé tette, hogy saját szabályai vannak arra vonatkozóan, hogy a hadsereg hogyan használhatja fel a cég MI-technológiáit, ezeket pedig a korábbi munkavállalói tiltakozások nyomán fektette le – a három évvel ezelőtti nyilatkozatról ebben a cikkünkben számoltunk be.

Amikor 2018-ban kiderült, hogy a Google mesterséges intelligenciáját a katonai drónok által rögzített videók elemzésére használnák fel a Pentagon Project Maven kezdeményezésének részeként. Akkor több ezer alkalmazott írta alá a cég vezérigazgatónak címzett levelet, amelyben ellenezték a technológia háborús felhasználását, összeegyeztethetetlennek nyilvánítva azt a vállalat hírnevével és kinyilvánított értékeivel. A Google vezetői végül megadták magukat, és közölték, hogy leállítják a projektet.

Kínában egy kicsivel minden egyszerűbb

Miután lefektették az MI felhasználásának etikai alapelveit, általánosságban azt is megígérték, hogy a jövőben sem működnek majd együtt senkivel a mesterséges intelligenciára épülő fegyverek vagy megfigyelési programok fejlesztésébe. A Google ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót, amikor mindehhez hozzátette, hogy sok más területen azért folytatni fogja a hadsereggel való együttműködést, ha a Pentagonnal közösen végzett munka megfelel ezeknek a feltételeknek. A NYT riportja szerint az még nem világos, hogy ebben az összefüggésben hogyan kellene értékelni a Joint Warfighting Cloud Capability néven hivatkozott programot.

A Google augusztusban azt jelentette be, hogy a felhőszolgáltatásait egy olyan beszállító veszi majd igénybe, amelyik a haditengerészet járműveit ellenőrző drónok felvételeinek elemzését biztosítja, sőt a légierő isa Google Cloud segítségével kívánja megoldani a repülőgépek prediktív karbantartását. A The Verge vonatkozó riportja a Google szóvivőjét idézi, aki megerősítette, hogy vállalata továbbra is elkötelezett a közszféra, köztük a védelmi minisztérium kiszolgálása mellett.

Itt érdemes megemlékezni az amerikai légi és űrhaderő szoftverfejlesztésekért felelős, nemrég lemondott vezetőjének nagy port kavaró nyilatkozatairól is, amelyek szerint 15-20 év múlva teljesen nyilvánvaló lesz a kínai fölény az amerikaiakkal szemben az olyan új technológiai területeken, mint amilyen a mesterséges intelligencia. Ő a probléma egyik fő okának a lassú innovációt tartja, külön is kiemelve a technológiát meghatározó széles körű etikai vitákat és az amerikai vállalatok, például a Google vonakodását az állammal való együttműködésben.