Franciaország és Németország egy új uniós szintű kezdeményezés elindítását szorgalmazó tanulmányt mutatott be a közelmúltban Szófiában tartott EU-csúcson. A tanulmány szerint az eddigieknél jóval hatékonyabban kellene uniós szinten kezelni a technológiai startupok támogatását. A cél az, hogy Európa megőrizze versenyképességét Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

Van mit helyre tenni ezen a téren. Az Unióban a világ népességének csupán 7 százaléka él, de a globális K+F kiadások 20 százalékát adja, és itt születik a magas szintű tudományos publikációk mintegy harmada. Csakhogy ebből a tudományos teljesítményből szinte semmi sem csapódik le az innovációban. Az EU-ban harmad annyi szabadalmat jelentenek be, mint Japánban. A kockázati tőke mennyisége mindössze az ötöde, mint amennyi az Egyesült Államokban a startupokat táplálja, ennek megfelelően sokkal kevesebb a startupok száma – és még rosszabb az arány az 1 milliárd dollárnál többre értékelt unikornisok terén. És az talán még meglepőbb, hogy az EU-s csúcstechnológiai gyártás átlagosan fele akkora hozzáadott értéket tud megtermelni, mit a dél-koreai.

EU-s hálózatot kell létrehozni

Az Unió legnagyobb problémája, hogy a startupkultúra lassú, és hiányzik az a fejlett támogatási közeg, amit például az USA-ban az erős kockázatitőke-ipar biztosít a Szilícium-völgyben vagy a keleti part startupközpontjaiban, például Bostonban vagy New Yorkban.

A másik fontos akadály inkább kulturális: az európai kultúra az amerikaihoz képest kevésbé kockázatkedvelő, és az esetleges bukások sokkal jobban stigmatizálják a vállalkozókat, mint például az USA-ban.

Berlin és Párizs olyan közös erőfeszítéseket sürget, amelyek javítják a kockázatitőke- és a szabályzói környezetet. Olyan rendszert kell kialakítani, amely erőteljesen támogatja az innovációt, és segíti a diszruptív technológiai cégek alapítását és növekedését.

Az egyik ilyen eszköz lenne a két tagállam javaslatában egy olyan EU-szintű hálózat kialakítása, amely a piacképes innovatív kezdeményezéseket segíti, és az így felgyülemlő tudást megnyitja minden érdeklődő tagállam előtt.

A Reuters beszámolója szerint a francia-német elképzelés a nemzeti innovációs kezdeményezésekre épülne, de azokat egyfajta koordinációval – és hozzá társított támogatással – EU-s szinten is koordinálnák.

A franciák már ígértek egy nagyot

Franciaország egyébként már önállóan is lépett. 2022-ig 1,5 milliárd eurót szándékoznak elkölteni mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések támogatására. A pénzzel szeretnék megállítani az agyelszívást, amelyben már nem csak az USA számít tényezőnek, hanem Kína is. Utóbbi ország ráadásul a kínai csúcsszakemberek visszacsábításába is komoly energiákat feketet.

Maga Emmanuel Macron francia elnök is a startupkultúra lelkes támogatója. Nagy perspektívát lát a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokban, fejlesztésekben, de fontosnak tartja azt is, hogy a tech cégek tekintettel legyenek a közös társadalmi érdekekre. Ezeket szigorúbb szabályozást célzó globális szabványok felállításával látja biztosíthatónak.

Ezen a téren egyfajta középutas megoldást képzel el az amerikai és a kínai út között. Macron májusban egy konferencián arról beszélt, hogy az amerikai modell fenntarthatatlan, mivel a nagyvállalatok érdekeinek kedvez, és nem biztosít politikai elszámoltathatóságot. A kínai modell ezzel szemben nagyon stabil, csak hiányoznak belőle azok az értékek, melyek Európa számára fontosak.

A francia-német cél, hogy az EU szövetségi szinten egyszerre összepontosítson az akadémiai szféra technológiai kutatásaira és a vállalkozói szférára, és támogassa a magas kockázatú technológiai fejlesztési projekteket is.