A Business Insider egy tervezett amerikai elnöki rendeletről számolt be, amely a lap birtokába került másolat alapján "a trösztellenes törvényeket megsértő online platformok teljeskörű átvizsgálására" szólítaná fel a szövetségi hatóságokat. Bár a dokumentum nem idéz konkrét eseteket, arra utasítana minden, megfelelő hatáskörökkel rendelkező kormányügynökséget, hogy a törvényi kereteken belül akadályozza meg az erőfölénnyel való, a fogyasztók érdekeit sértő visszaéléseket, külön kiemelve a tájékoztatásban esetlegesen megjelenő, rendszerszintű elfogultságot.

Ez utóbbi kapcsán Trump elnök és számos konzervatív politikus is gyakran panaszkodik, azzal vádolva a Facebookot, a Twittert vagy a Google-t (illetve annak anyacégét, az Alphabetet), hogy diszkriminatív módon súlyozzák a felhasználóikhoz eljuttatott információt, elnyomva a konzervatív/republikánus megszólalásokat vagy kiadványokat. Bár eddig nem igazán sikerült bizonyítaniuk semmilyen szisztematikus torzítást az említett csatornák részéről, a platformszolgáltatóknak és befektetőiknek nem is elsősorbban ettől, hanem a trösztellenes vonatkozásoktól lehet félnivalójuk.

Az nem is kérdés, hogy nagyon megnőttek

Bár az Európai Bizottság ebben az évben már nagyjából 7 milliárd dollárra büntette a Google-t különféle versenykorlátozó gyakorlatok miatt, ezek a tételek nem igazán rengetik meg az online birodalmat. A "nagy kép" ugyanis azt mutatja, hogy a Google keresőjének dominanciáját ma már a 90 százalékos vagy afölötti részesedés jellemzi több kulcspiacon is, az IAB májusi adatai alapján pedig minden újonnan elköltött hirdetési összeg 90 százaléka vagy a Google-nél, vagy a Facebooknál köt ki – vagyis a piac növekedéséért majdhogynem önmagában felelős a két szolgáltató.

Innentől az sem meglepő, hogy a Google és a Facebook kaszálja le az összes európai digitális hirdetési költés 70 százalékát, vagyis az uniós büntetések a látványos nagyságrendek ellenére sem roppantják meg a Big Tech néven emlegetett multik pozícióit. Mindez azonban gyorsan egymásra rakódhat az amerikai szabályozók esetleges lépéseivel; ahogy arról néhány hete írtunk, egyes vélemények szerint már az is megrendítő csapást mérhetne a túlméretes online platformokra, ha egyszerűen csak törvényekkel korlátoznák az általuk végrehajtott cégfelvásárlások lehetőségeit.

Nem elég tisztességesnek lenni...

A BI által közzétett anyag 30 napot adna rá az érintett kormányügynökségeknek, hogy számba vegyék lehetőségeiket a fenti problémák kezelésére, és erről jelentést tegyenek a belső és külső gazdasági politikák összehangolásával foglalkozó, nem utolsósorban pedig az elnöki gazdaságpolitika megvalósítását felügyelő National Economic Council számára. A Washington Postnak nyilatkozva egy fehér házi illetékes ugyanakkor világossá tette, hogy a dokumentum akkor sem tekinthető a hivatalos törvényalkotási folyamat részének, ha a kormányzat amúgy valós problémának tartja az online platformok társadalmi hatásait.

Arról már a Wall Street Journal számolt be, hogy a Google vezérigazgatója nem sokkal később egy belső levélben figyelmeztette a vállalat alkalmazottait a politikailag helyes (ebben az esetben éppen az apolitikus) viselkedésre. Sundar Pichai a memóban kijelenti, hogy a Google soha nem cinkeli meg termékeit egyik vagy másik politikai irányzatnak kedvezve. Szerinte a vállalat legfontosabb tőkéje a felhasználói bizalom, amit mindenáron meg fog védeni, és belengeti, hogy minden Google-alkalmazott, aki ezt megpróbálja aláásni, felelősségre vonásra számíthat.