A fizikai tér irányítása a gondolat erejével legfeljebb egy jedinek megy. Ezért nehéz terep a létesítmény-/épületüzemeltetés (facility management – FM). Az adott létesítményt használók nem érdeklik a nehézségek, elvárják, hogy a lift elinduljon, és a megfelelő emeleten álljon meg, legyen fűtés (vagy hűtés), áram, internet, azonnal javítsák meg a mosdóban a szivárgó csapot, legyen az épület biztonságos és így tovább.

Bár ezek biztosítása jobbára nagyon is fizikai feladat, a tisztán "hardveres" megközelítés egyre kevésbé tartható, mert túl merev, eszköz- és emberigényes, miközben semmiféle választ nem ad olyan igényekre, mint a működési anomáliák proaktív vagy valós idejű észlelése és elhárítása, az energiapazarlás felderítése, a biztonság javítása stb. A gyorsuló digitális transzformáció azonban egy sor olyan megoldást hozott, amely rugalmasabb, szoftveralapú, automatizált létesítményüzemeltetést tesz lehetővé. (A témát az intelligens infrastruktúra lehetőségeit bemutató összeállításunk első részében részlegesen már érintettük.)

A FM területére, épp szerteágazó volta miatt, különösen igaz az a menedzsment-alaptétel, hogy nem a legkönnyebb utat, hanem a legjobbat (leghatékonyabbat) kell követni. A pandémia nyomán elszabadult építőanyagárak pedig különösen fontossá teszi, hogy az ingatlanfejlesztő cégek minden olyan lehetőséget megragadjanak, amely rövidíti a beruházások megtérülését, növeli az üzemeltetés hatékonyságát. A csodát mindenki az automatizációtól várja.

A MarketsandMarkets piackutató szerint 2021 és 2026 között a facility management piaca közel megduplázódik: a tavaly 42,2 milliárd dollárra becsült szegmens értéke 2026-ban elérheti a 76,3 milliárdot. Az elemzők ennek hátterében is a digitalizációs kényszert sejtik: nő a felhőalapú FM-szolgáltatások, az intelligens és integrált létesítménymenedzsment-megoldások iránti kereslet.

Ez már a jelen: középpontban az adat

Tételezzük fel, hogy egy ingatlanfejlesztő-üzemeltető (legyen az szálloda, iroda, adatközpont, logisztikai vagy gyártócsarnok stb.) ugyanannyiért talál bérlőt az ingatlanra, mint a Covid-19 előtt, vagy a szálloda üzemeltetője a kevés vendég miatt nem akarja emelni az árait, miközben az épület és az üzem fenntartásának költségei jelentősen emelkedtek (drágább az energia, drágább az ember stb.). Kap azonban egy varázspálcát, mellyel képes 10 százalékkal csökkentheti az energiafelhasználást és lefaragni a bérköltségek harmadát, mert kevesebb emberrel is képes 20 százalékkal javítani az épület "termelékenységét". A varázspálca nem más, mint az adatalapú automatizálás, melynek ígérete általánosságban az, hogy alacsonyabb költségszint mellett is magasabb hatékonyságot tesz lehetővé. Nézzünk néhány példát a hogyanra!

1. Adatvezérelt döntéshozatal és prediktív elemzés. Az IoT-eszközökből (szenzorok, okosmérők stb.) és egyéb forrásokból (pl. az üzemeltetésnél használt más szoftverekből) származó adatokat össze lehet gyűjteni valamilyen felhős data lake-ben (a data lake olyan adattároló rendszer, amely alkalmas strukturált, például üzleti, és strukturálatlan adatok, például szöveges vélemények együttes tárolására). Ha ezeket az adatokat komplex elemzésnek vetjük alá, valós időben nyomon követhetjük a létesítmény különböző paramétereit, valamint e paraméterek egymásra gyakorolt hatását. Ez alapja lehet akár egy teljesen automatizált és aktív visszacsatolási rendszernek is. Pl. bizonyos külső hőmérsékleti határértékeknél vagy benapozottsági értéknél automatikusan leereszkednek az árnyékolók, fényérzékeléssel akár emeletenként szabályozható a világítás, esetleg összekapcsolható a mozgásérzékelés, mindkettő a fűtéssel stb.

Idősoros gép gépi tanulási modellekkel előrejelző elemzés készíthető, ami például a készletgazdálkodást segíti: annyi alkatrész, szerszám, tisztító eszköz, kéztörlő stb. legyen raktáron, amennyire szükség van a zökkenőmentes üzemeltetéshez, se kevesebb, se több. A létesítményvezetőt ezek az elemzések olyan döntések meghozatalában is támogatják, hogy egy adott berendezés élettartamát érdemes-e meghosszabbítani egy alkatrészcserével, vagy gazdaságosabb a teljes berendezéscsere.

2. Számítógépes látás a magasabb biztonsági szinthez. Mint sorozatunk első részének egyik példájánál, a Miamiban felépített Panorama Towernél is láttuk, az épületüzemeltetés fontos területe az épületbiztonság. Fontos, hogy mindenki csak az épületnek abba a részébe jusson be, ahová a jogosultsága szól (ez lehetővé teszi például többfunkciós létesítmények biztonságos működtetését, mivel automatizálja a különböző funkciókat használók – lakók, szállodai vendégek, irodai dolgozók stb. – mozgásának épületen belüli irányítását). Erre a mesterségeintelligencia-alapú gépi látás már jelen fejlettségi szintjén is nyújt akkora segítséget, hogy például egy épület fizikai biztosítása kisebb létszámú biztonsági személyzettel is megoldható. Egy ilyen rendszer nagy biztonsággal képes a személyeket azonosítani, és anomália esetén riasztani.

3. Digitális iker. A digitális iker fogalmát a gyártóipar régről ismeri, de ma már az élet számos területén alkalmazzák (többek között vannak olyan önvezető rendszerek, melyek a környezet digitális ikerré leképezésében látják a technológia megvalósíthatóságának kulcsát). A létesítményüzemeltetésre lefordítva a digital twin (a Siemens találó elnevezésével: "building twin") egy fizikai épület összekapcsolása valós idejű digitális ábrázolásával.

Egy ilyen digitális modell több adatforrásból jön létre, és tartalmaz dinamikus és statikus adatokat, 2D-s és 3D-s képei elemeket egyaránt. Az épület fix elemei (főfalak, ablakok, ajtók stb.) ritkán vagy sosem változnak, míg például a külső-belső hőmérséklet, a vízhálózatban a nyomás, az épület felosztása bérlők között stb. kisebb-nagyobb gyakorisággal és mértékben módosulnak. A digitális iker statikus elemei származhatnak az épület terveiből (például kiterjesztett/virtuális valóság alkalmazásokra kész formában ún. BIM, azaz building information modeling rendszerekből), míg a dinamikus, valós idejű adatokat a különböző szenzorok szolgáltathatják.
 

A digitális iker, amely keretbe foglalja az épületüzemeltetést (Forrás: Siemens)

A digitális iker segít abban is, hogy az üzemeltető az adott létesítményt ne részrendszerek összességeként, hanem egy szerves ökoszisztémaként kezelje, amely segít a részfolyamatok összehangolásában és rendszerszerű optimalizálásában. Amellett, hogy virtuálisan megjeleníti az épületet, átláthatóságot biztosít az épület teljes életciklusán keresztül. Például azzal támogatja a felügyelet finomítását, hogy egyszerűsíti új alkalmazások rendszerbe illesztését. (A lehetőségek száma végtelen, érdemes visszalapozni például ide)

És ami készülődik

Van néhány olyan technológia, melyekről sokat beszélnek, gyakorlati alkalmazásuk azonban még nem terjedt el széles körben. Ugyanakkor kellően érettek ahhoz, hogy nyitottan várhassák a jó business case-eket.

1. Blockchain. Mint az élet szinte minden területén, a létesítményüzemeltetésben is megjelent a blockchain vagy blokklánc/elosztott főkönyv technológia. Alkalmazására még jobbára csak elméleti modelleket, proof-of-concepteket találunk, melyekből azonban látszik, hogy számos területen javíthatja az FM-folyamatok hatékonyságát. Az elosztott főkönyvi rendszerek segíthetnek például a szerződéskezelésben (ún. okosszerződések), a karbantartási, fejlesztési stb. munkák megrendelésének feldolgozásában és a teljesítés nyomon követésében, vagy akár a kifizetések feldolgozásában és kontrollálásában.

2. AR/VR rendszerek. A digitális iker technológiánál már említett VR-rendszerekkel lehet gyorsítani például a karbantartó csapat betanítását, új berendezések rendszerbe illesztését vagy gyorsítani a karbantartás folyamatát. Egy speciális AR-es headset a digitális ikerből származó adatokat a javítás helyszínének képével együttesen képes megjeleníteni a karbantartónak, akit akár lépésről lépésre végig is vezethet a teendőkön. Emellett a munkahelyi biztonság is javul, mivel a kijelzőn megjeleníthetők vizuális figyelmeztetések a veszélyforrásokról (nagyfeszültségű vezeték, forró felület stb.).

De egy jó AR-rendszerre akár új szolgáltatások is építhetők, melyek növelik az adott létesítmény által nyújtható ügyfélélményt. Például egy mobil felülettel kombinálható az ügyfélirányítás, hogy a vendég könnyebben megtalálja egy bonyolultabb alaprajzú hotelben a szobáját, egy irodaházban a megfelelő tárgyalót...

Ahogy a gazdaság más területein, úgy a létesítménygazdálkodás terén is ugrásszerű fejlődést hozott a pandémia. Megnőtt az érdeklődés például az egy térben lévők távolságtartását segítő technológiák iránt. Egyre több helyen használnak érintésmentes beléptetést és ehhez automatikusan generálódó digitális beléptetőkártyákat, jelenlétkövető eszközöket. Vagy terjednek azok a gépi látásra épülő rendszerek is, melyek automatikusan azonosítják és hangszórókon keresztül figyelmeztetik, ha valakin nincs maszk.

Ha csak részlegesen is, ezekben a megoldásokban már megjelentek azok a technológiák, melyek jó alapot nyújtanak egy átfogóbb, digitális alapon automatizált üzemeltetés kialakításához.
 

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Siemens támogatásával készült. Részletek »