Új szereplővel bővült a hazai mobilpiac, és az állam is elégedett lehet: a minimálisan elvártnál többet fizettek az operátorok a szabad frekvenciákért.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember utolsó hétfőjén jelentette be a most zárult mobiltender nyerteseit. A mobil szélessáv országos terjedését felgyorsító szabad frekvenciák jelentős része gazdára talált, ráadásul a meghirdetett minimálisan elvárt díjaknál magasabb összegért. A tender új szereplőt is hozott a piacra, a magyarországi portfólióját eddig a kábeles és műholdas technológiára építő romániai hátterű Digi is eredményesen szállt be a versenybe, és ha szerény mértékben is – 10 MHz-nyi spektrummal –, de a jövőben ott lehet a hazai mobilszolgáltatók között.

A Digi most jobban vigyázott

A mostani tenderre a szakmai közvélemény alapvetően a három meglévő mobilszolgáltató jelentkezését várta, miután a 2011-12-es pályázat kudarca után az állam – talán végleg – letett arról, hogy saját szolgáltatója legyen. Egy ideig olyan hírek is jártak, hogy a szélessávhoz szükséges frekvenciákból a korábbi pályázatokon bespájzoló Telenor nem is indul el, de végül mégiscsak beadta a pályázatát.

A csomagokra érkezett ajánlatok

(Forrás: NMHH)

Némi meglepetést a negyedik jelentkező, a romániai hátterű Digi Távközlési Kft. megjelenése okozhatott, de csak kis mértékűt, mivel a távközlési cég korábban már többször is próbált mobilfrekvenciát vásárolni. Indult az eggyel korábbi tenderen is, de hatósági díjtartozása miatt akkor kizárta magát a tényleges megmérettetésből.

Szakértők szerint a Magyar Telekomnak és a Diginek volt a legnagyobb szüksége újabb frekvenciákra. Az előbbinek az intenzív újgenerációs fejlesztések miatt, az utóbbinak pedig hogy valódi integrált szolgáltatóként tudjon megjelenni a magyar távközlési piacon, és a portfóliójából már csak a mobil hiányzott.

20 évig használhatják

A kilenc csomagért eredetileg 120 milliárd forintnyi bevételt akart a kormány, majd csökkentette az elvárásait 104 milliárdra. Az élet és a korlátos erőforrásokért folyó verseny e téren felülmúlta a várakozásokat: a négy nyertes szolgáltató összesen 130,6 milliárd forintos összeget ajánlott a mobiladat-forgalomra még meg nem nyitott 800 és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, valamint a 900 és 1800 MHz-es, még ki nem osztott frekvenciasávok hasznosításáért.

Az összeg befizetésére mindössze 10 napjuk maradt a szolgáltatóknak. Az elnyert frekvenciákat és az árakat külön táblázatba foglaltuk össze.

Az NMHH elnöke, Karas Mónika az eredményhirdetéskor kiemelte: a fő cél az volt, hogy a frekvenciák hasznosításának hatására a jövőben növekedjen az internettel lefedett területek nagysága, bővüljön a mobilszolgáltatások köre, és jobban érvényesüljenek az előfizetők érdekei.

A meghirdetett és a végleges csomagárak (milliárd forint) | Create Infographics

Hozzátette, a szolgáltatók a most elnyert frekvenciákat az eddig megszokott 15 év helyett 20 évig, vagyis 2034-ig használhatják, ami szerinte kiszámíthatóvá teszi a jövőbeni fejlesztéseket, és növelheti a befektetési kedvet.

Új települések 800 és 900 MHz-en

A még le nem fedett területeken való megjelenést az 1 GHz alatti frekvenciák, főként a kedvező terjedési tulajdonságokkal rendelkező 800 MHz-es frekvenciasáv szolgálják, az afölöttiek a szolgáltatók kapacitásainak a bővítését segíthetik.

A legnagyobb verseny – épp az új szereplő miatt – az 1800 MHz-es frekvenciáért folyt, amiből a szeptember eleji viszontajánlat-tételkor az addig arra is pályázó Vodafone kiszállt, és a jóval olcsóbb 2,6 Gigaherzes G-csomagra tett ajánlatot. Ma kiadott közleményük szerint az elnyert spektrum megfelel a cég magyarországi terjeszkedési terveinek. Az 1800-as csomagért egyedül a Telenor nem szállt versenybe, mert a korábbi tendereken már jó előre bespájzolt ebből a sávból.

A nyertes pályázók egy része – vállalásaik szerint – szinte napokon belül bekapcsolja az új frekvenciákat hálózataiba. Az új piacra lépőnek, a Diginek pedig várhatóan egy-másfél évre lehet szüksége az új hálózat kiépítésére. Kérdés, mire lesz elegendő az elsősorban adatszolgáltatásra alkalmas 1800 MHz-es tartományon belül elnyert 10 MHz-nyi sávszélesség.

A Diginek is lesz mobil netje

Szakértők szerint a Digi várhatóan éppen a mobilbnetes piaci szegmensre pályázik, mert így integrált előfizetői csomagjaiban az is megjelenhet negyedik elemként. Korábban olyan véleményt is megfogalmazott a Digi várható szereplésével kapcsolatban a Bitport egyik forrása, hogy a szolgáltató beléphet a mobil VoIP piacra.

A mobil VoIP-pal kapcsolatos várakozásokat azonban némileg lehűtik azok az elemzői vélemények, melyek szerint a technológia még nem eléggé kiforrott, a használata pedig némi digitális tudást is feltételez, tehát tömeges elterjedésére egyelőre nem nagyon lehet itthon számítani. Becslések szerint a technológia piaci részesedése viszont itthon is elérte már a 10 százalékot. Ennek is része lehetett abban, hogy a hazai szolgáltatók kínálatában is megjelentek a korlátlan hívást lehetővé tévő flat díjcsomagok.

Mások szerint a Digi csak a Romániában már bejáratott piacszerzési utat járja be Magyarországon is némi fáziskéséssel. Romániában is van valamekkora saját mobilhálózata, az országos lefedettséget pedig az ottani Vodafone-nal kötött belső roaming révén biztosítja. A piacon mindenesetre nagy ármozgást ereményezhet az elindulása, mivel a Digi dolgozik a hazai távközlési szolgáltatók közül a legkisebb árréssel.

Belső roaming csak piaci alapon

Ha hangszolgáltatást is akar indítani a Digi, ahhoz meg kellene állapodnia a már piacon lévőkkel a belső roamingról. Ezzel kapcsolatban a Bitport kérdésére Vári Péter, az NMHH műszaki főigazgató-helyettese, hangsúlyozta: a tender kiírása erre nem kötelezi a már hálózattal rendelkező szolgáltatókat, így a Digi csak piaci alapon és árakon oldhatja meg a roamingot.

A Magyar Telekom részvényesei is árgus szemekkel figyelték a mobiltender körüli fejleményeket, hiszen a végösszeg komoly hatással lehet a társaság osztalékpolitikájára. Az elmúlt hetek nagy árfolyamkilengései is az ezzel kapcsolatos várakozások körüli bizonytalanságot tükrözték. A Portfolio által megkérdezett elemzők 40 és 63 milliárd forint közöttire tették a Telekom frekvenciavásárlásainak az összértékét, a felső határnál már valószínűsítve, hogy a távközlési társaság a cég történetében másodszor állna el az osztalékfizetéstől. Legutóbb a tavalyi eredmények után döntöttek így. A három csomagra is pályázott Telekomnak végül a felső határhoz közelítő 58,65 milliárd forintjába kerültek az újabb frekvenciák, így a vezetőségnek igencsak fel van adva a lecke.

Nem minden kelt el

A meghirdetett 9 csomagból két 26 gigaherzesre nem jött egyetlen ajánlat sem. Ezek a frekvenciák a szolgáltatók saját hálózati összeköttetéseinek javítását szolgálhatnák. Ezeknek az értékesítéséről sem mondott le azonban végleg az állam. Mint Vári Pétertől megtudtuk, néhány éven belül jönnek majd az újabb mobil tenderek. A következő 2019-ben várható, ugyanis akkor járnak le a 2004-ben kiosztott UMTS-frekvenciák. Három évvel később pedig már a 800 MHz-hez hasonlóan a jelenleg műsorszórásra hasznosított 700 MHz-es frekvenciák is felszabadulnak a mobil szélessáv javára.

(Fotó: MTI, Illyés Tibor)

Mobilitás

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.