Teljes erőbedobással készülnek az európai távközlési cégek az 5G-re. A Deutsche Telekomnál jártunk, amelynek berlini hálózatában már élesben működnek az első ilyen antennák.

Berlinben telepítette első 5G-s antennáit a Deutsche Telekom (DT). A német távközlési nagyvállalat ezekre az antennákra építve Európában elsőként hozott létre valós 5G-s kapcsolatot, egy a kiterjesztett valóságra (AR) és virtuális valóságra (VR) építő szimulációs autós tesztpályán. A szabványosítás előtti 5G New Radio (NR) megoldásnak megfelelő rendszer a 3,7 gigaherzes spektrumban másodpercenként akár 2 gigabit/s sebességgel és mindössze 3 milliszekundum késleltetéssel működik.

Így lehet az AR-megjelenítőből okosszemüveg

Az AR szemüveggel további valós idejű információkhoz lehet jutni az adatok keletkezésének közelében lévő felhőből, vagyis az edge cloudból. Ez utóbbira a válaszidő lerövidítése miatt van szükség. Az AR szemüveg ma még szinte bukósisak méretű, de a DT elképzelései szerint a technológia már a nem túl távoli jövőben beköltözhet a hagyományos szemüvegekhez jobban hasonlító okos szemüvegekbe is.

"Élőben mutathatjuk be az 5G-t itt, Berlin kellős közepén, három évvel a technológia 2020-ra tervezett globális bevezetése előtt" – mondta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős vezetője, a sajtónak tartott bemutatón. A vezető mszerint az 5G-re váltás, elengedhetetlen a gazdaság sikeres digitalizációjához, és nem hasonlítható a korábbi mobilos generációváltásokhoz. Ebben már sokkal szorosabb lesz a mobil és a vezetékes hálózatok együttműködése. Csak utóbbira, vagyis az optikai hálózat bővítésére jelenleg és a következő években mintegy 5 milliárd eurót kíván fordítani a DT.
 


A különbségek egyfelől az adatátviteli sebességre vonatkoznak, amelyet az 5G esetében már több gigabit/s-os tartományban van, de  változnak a kommunikációba bevont szereplők is. A dolgok internete (IoT) miatt fontos szerepet kap ugyanis a gép-gép közötti kommunikáció, amihez masszív keskenysávú IoT hálózati fejlesztésekre van szükség. Ez a DT-n belül elsőként Németországban és Hollandiában fejeződik be, a második körbe került hat ország között Magyarország is ott van. Változik az 5G hálózati kommunikációja is, a működtetéséhez szükséges számítási teljesítmény a már említett edge cloudokba költözik.

Átgondolt frekvenciapolitikára van szükség

A sikeres generációváltáshoz további frekvenciákra is szükség van, Jó lenne, ha a spektrumok értékesítését a kormányok nem a költségvetési hiányok betömésére használnák – mondta Nemat.

Az 5G technológiával kompatibilis készülékek ma még többnyire a tervezés fázisában vannak, de a fejlődés gyors, amire a technológiai vezető azt hozta fel példaként, hogy a kétantennás készülékek után csupán három évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjenek négyantennás prototípusok, amelyekkel jobban ki lehet használni a megnövekedett adatátviteli sebességet. Emellett persze új, üzletileg megalapozott felhasználási területek is kellenek az 5G-hez.

A hálózatbővítési ütemtervről Bruno Jacobfeuerborn, a Deutsche Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt. Akkor indulhat meg igazán a hálózatbővítés, amikor véglegesítik az 5G New Radio szabványt – ez várhatóan már az év végére megtörténik.
 


A Deutsche Telekom nemrég indította el a Low Latency Prototyping Programot a berlini és krakkói innovációs központjában, hogy segítse új alkalmazások fejlesztését 5G-re. A berlini központban ipari célú és közösségi felhasználású robotok programozásával foglalkoznak. A központ egyik vezetője lapunknak elmondta, hogy a programba a jövőben külső innovátorok is beszállhatnak egy olyan jellegű üzleti modell kereteiben, amit az Apple is alkalmaz az Appstore-nál.

Az ipari alkalmazásokat a DT már teszteli a hamburgi kikötőben. Első körben a forgalomirányítási adatok, valamint a közlekedési lámpák irányítására és felügyeletére használják a rendszert.

De ki fizeti a révészt?

Európa más tájain is lázasan készülnek a szolgáltatók a 5G-re. A DT berlini bemutatója előtti napon Lisszabonban tartotta a távközlési szakma a Connected Europe konferenciát, melyen több előadó is megfogalmazott aggályokat  a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban.

A Portugal Telecom technológiai igazgatója, Alexandre Fonseca például arról beszélt, hogy vállalata készen áll az 5G-re. A fejlesztések azonban nagyon nagy összegeket emésztenek fel. A portugál vállalat intenzíven fejleszti az optikai hálózatát, de vannak nem technológiai jellegű kihívások is, amik az átállással járnak. Mindezeket figyelembe véve a technológiai igazgató kétségesnek tartotta, hogy reálisak az Európai Unió 5G-vel kapcsolatos tervei, például az az előírás, hogy 2020-ban már minden tagállam legalább egy nagyvárosában működjön élesben 5G hálózat.

Ez nehezen lesz finanszírozható, szerencsés lenne előbb amortizálni a 4G-s befektetéseket. Különösen annak fényében, hogy szerinte az 5G-hez szükséges további spektrumok megszerzése nagy terhet fog róni a szolgáltatókra.

A Tele2 vezérigazgatója, Allison Kirkby főként Svédországban és a balti-államokban tartja viszonylag zökkenőmentesen megvalósíthatónak a brüsszeli terveket, ahol már most is nagyon sűrű az optikai hálózat. De még ott is kérdés, hogy hol lesznek azok a felhasználási területek, amelyek ezeket a jelentős befektetéseket igazolják.

Újabb konszolidációs hullám a láthatáron

A Telefónica technológiai igazgatója, Enrique Blanco Nadales azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy az ipari szereplőknek is aktivizálódniuk kell az új felhasználási területek megtalálásában, mert az 5G nem egyszerűen antennaváltást jelent. A spanyol szolgáltató például erőteljesen elindult a hálózatának a felhősítése, a masszív edge computing képességek kialakítása irányába.

Nadales szerint egyébként lesznek technikai kihívások is, amit elsősorban az IoT eszközök áradata jelent majd. A 4G hálózat négyzetkilométerenként 55 ezer IoT szenzort bír el, miközben hamarosan akár egymillió is lehet egy ekkora területen. Ez a bázisállomások számát is befolyásolja. Jelenleg a Telefónicának például 150 ezer bázisállomása van, de az 5G hálózathoz a tízszeresére lesz szükség.

Az intenzív fejlesztések kapcsán a Tele2 vezérigazgatója elővett egy régi lemezt is: nem igazán lesz értelme országonként négy különálló mobilhálózatot fenntartani, a felhőtechnológia, a hálózatmegosztás mellett a további piaci konszolidáció is szóba jöhet. Ennek kapcsán újra lendületet kaphat a hálózatmegosztás.

Mobilitás

Hogy jönnek ki Trump győzelméből a legnagyobb techvállalatok?

A technológiai részvények erősödésnek indultak az amerikai választásokat követő napon, de a változások aránya arra utal, hogy a befektetők szerint egyik-másik vállalat komolyabb kihívásokkal nézhet majd szembe az elnök második ciklusa során.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.