Egyelőre a Facebook fellebbezésével folytatódik a belga kormány és a Facebook kötélhúzása a cookie-k körül. Egy bírósági ítélet rendkívül rövid határidőt, 48 órát adott arra, hogy a Facebook megszüntesse azt a gyakorlatát, mely szerint a cookie-k segítségével azokat a felhasználókat is nyomon követi, akik nem jelentkeztek be a közösségi oldalra. Hogy nyomatékot adjon a döntésnek, napi 250 ezer dolláros kötbért is kiszabott, melyet a Facebooknak mindaddig fizetnie kell, amíg meg nem oldja a problémát.
Az ügynek egyébként volt előzménye is a belgáknál. A személyes adatok védelmével foglalkozó bizottság ugyanis az EU-s joggal ellentétesnek ítélte a Facebook-nak azt a gyakorlatát, hogy azokat a felhasználókat is követi, akik nincsenek ugyan bejelentkezve az oldalra, de valamilyen más oldalba beágyazott Share vagy Like gombra kattintanak.
Ellopja a lelkünket?
A cookie-kat, azaz sütiket rengeteg oldal használja a felhasználók azonosítására. A sütik lényegében olyan alfanumerikus információs csomagok, melyeket a webszerver küld a felhasználók gépére, és az ott az érvényessége lejártáig információkat szolgáltat a webszerver felé. Abban segíti például egy adott webhely tulajdonosát, hogy megtudja: egy adott felhasználó milyen egyéb oldalakat nézett meg az adott webhelyen. Ez alapján rengeteg információt lehet összegyűjteni a felhasználók érdeklődési köréről, netezési szokásairól stb. A böngészők azonban lehetőséget adnak arra, hogy letiltsuk a sütik letöltését, és bármikor törölhetők is ezek az azonosítók. Kétségtelen persze, hogy bizonyos oldalaknál a letiltás egyben korlátozza is az oldalon a lehetőségeinket.
Mivel a sütik használata adatgyűjtésnek minősül, az Európai Unió adatvédelmi munkacsoportja 2013. végén közzétett egy gyakorlati útmutatót is erről. A cookie-k alkalmazásához négy alapelvnek kell teljesülnie: a felhasználónak előzetesen, megfelelő tájékoztatás után, határozott módon és önkéntesen kell hozzájárulnia. Ez is nagy eredmény volt ahhoz képest, hogy néhány éve az EU még néhány éve azt fontolgatta, hogy betiltja a sütik alkalmazását.
Október 1-jétől a magyar adatvédelmi törvény is változott, melynek hatására a magyar weboldalakon is megjelent egy tájékoztató, a felhasználó beleegyezését kérő ablak, amennyiben az oldal sütiket alkalmaz a felhasználók azonosítására.
Biztonsági megfontolások miatt kell
A Facebook arra hivatkozik, hogy a szóban forgó ún. datr cookie-kat több mint öt éve használja, és elsősorban biztonsági célokat szolgál, konkrétan a gyanús bejelentkezéseket segít azonosítani. A "maradjon bejelentkezve" funkció megvalósításához, azaz amikor ugyanarról a gépről újraindítás után is azonosítás nélkül be tudunk lépni a közösségi oldalra, szintén cookie-kat használnak.
A vállalat szóvivője egyébként hangsúlyozta: a Facebook nem tud olyan embereket követni, akik nem regisztráltak a közösségi oldalra. A sütiket pedig minden esetben csak arra használja, hogy azonosíthassa az esetleges illetéktelen hozzáféréseket. A másik érv, hogy nem a személyt, hanem a böngészőt azonosítja (persze ez gyenge érv, mivel jellemzően egy böngészőt egy ember használ).
A Facebook emiatt fellebbezést is nyújt be a bírósági döntés ellen.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?