Több mint 110 millió céges okostelefont és tabletet dobtak piacra világszerte a gyártók az idei első negyedévben. A telefonok még csak-csak tartották a pozíciójukat a tavalyi azonos időszakhoz képest, a táblagépeknél viszont ismét közel 10 százalékos visszaesést mért a Strategy Analytics egy friss jelentése. A táblagép-gyártókra amúgy is nehéz idők járnak. Az IDC például éves összevetésben a globális piac közel 15 százalékos zsugorodását mérte az első negyedévre, ráadásul úgy, hogy az amerikai kutatócég ebbe a kategóriába sorolja az olyan, notebookként is használható gépeket, mint amilyenek a Microsoft Surface modelljei. Ez utóbbi kategória egyre sikeresebb, legalábbis a Microsoftnak nagyon bejött.

Üzleti mobil eszközre a nagyvállalatok költenek

A céges okostelefonok a teljes piac 27 százalékát képviselik, és még abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy minimálisan ugyan, de nő irántuk a kereslet. Az idei első negyedévben az üzleti célú okostelefonokból (ezeket elsősorban a nagyvállalatok vásárolják) 92,2 millió darabot értékesítettek, ami 0,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést.

Nem ennyire rózsás a helyzet az üzleti célú táblagépek világpiacán: a kutatócég az első negyedévre 9,8 százalékos visszaesést mért éves összevetésben. A céges tableteknek az okostelefonokénál nagyobb a részesedésük a teljes táblagép-piacból: 37 százalék. Ezekből az eszközökből az év első három hónapjára 17,3 millió darabot szállítottak a gyártók, ami 9,8 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi első negyedévben. Összességében az üzleti táblagép-piac 2013 negyedik negyedéve óta eddigi legmélyebb pontját érte el.

A munkaerő mobilitását fokozó, a vállalati rendszerekhez való könnyebb hozzáférést biztosító üzleti mobil eszközök gyengébb piaci teljesítményének az elemzők szerint több oka is van. A háttérben egyrészt ott van a teljes okostelefon- és tabletpiac zsugorodása, másrészt a világgazdaság lassulása, valamint a túlkészletezés is. Az év első negyedében a vállalatok amúgy is tartózkodni szoktak a nagyobb eszközcseréktől. A cégek vételi kedvét az is befolyásolja, hogy a népszerű márkák – főként az Apple és a Microsoft – mikor készülnek újabb termékbevezetésre.

Kevés a vonzó újdonság

A tabletpiaci visszaesésében az is közrejátszhatott, hogy az év első negyedére kevés új hardverinnovációt, portfoliófrissítést tartogattak a gyártók – mondják az elemzők. Ráadásul az a tendencia, hogy a vállalati tabletek csereciklusa ma már közelebb áll a PC-kéhez, mint az okostelefonokéhoz: a cégek átlagosan 4 évente vesznek új tabletet.
 

A hosszabb életciklus mögött az is megfigyelhető, hogy a nagyobb kijelzőjű okostelefonok, fabletek ma már kellő versenyt támasztanak a klasszikus táblagépeknek, arról nem is beszélve, hogy a végfelhasználók a régi készülékükre is fel tudják telepíteni a legfrissebb operációs rendszereket. Ez lehűtötte a lelkesedést az új készülékek vásárlására, legyen szó a saját eszközök munkahelyi használatáról(BYOD), vagy a valóban céges telefonokról és táblákról.

Itthon jóval kisebb a céges eszközök aránya

Magyarországon jóval kisebb a részesedése a céges mobil eszközöknek a teljes piacból, mint globálisan. Az okostelefonoké mintegy 8 százalék, a tableteké pedig alig 6 százalék – mondta lapunknak Tóth László, az IDC Magyarország vezető elemzője, aki szerint egyik termékkategóriánál sem várható érdemi elmozdulás. Az okostelefonoknál inkább stagnálással, míg a tableteknél csak óvatos növekedéssel lehet számolni. Ugyanakkor a kezdeti vonakodás után ma már egyre elfogadottabb a saját eszközök használatának engedélyezése, mivel egyre több vállalat vezet be mobileszköz-menedzsment rendszert (MDM). Ezt a tendenciát ráadásul várhatóan fel is gyorsítja majd az itthon egyre több területen komoly problémává váló munkaerőhiány, és az erre adott – nagyobb mobilitást és flexibilitást preferáló – munkaerőpiaci válasz.

Ami az okostelefonok teljes körű hazai értékesítését illeti, a szállítások éves összevetésben az idei első negyedévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek – ez 619 ezer telefont jelent –, ami egyben azt is jelzi, hogy a magyarországi trendek közelítenek a telítődő nyugat-európaihoz.

Az okostelefonok már szinte mindent visznek itthon is, arányuk a teljes mobiltelefon-értékesítésben az egy évvel korábbi 78 százalékról 83,5 százalékra ugrottak. Ausztriában például ugyanez a mutató 83,3, az Egyesült Királyságban pedig 92,1 százalék.

10 százalékkal olcsóbbak a készülékek

Az IDC számításai szerint az okostelefonok átlagára ma Magyarországon 255 dollár körül alakul, ami 10 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Annak ellenére, hogy rengeteg új készüléket dobtak nálunk is piacra, az operációs rendszerek szerinti rangsor változatlan maradt.

A Lenovo és a Huawei középkategóriás készülékei erősítették az Android amúgy is domináns pozícióját, amivel az operációs rendszer korábbi 73,2 százalékos részesedése 83,3 százalékra emelkedett. Az iOS is tartani tudta korábbi pozícióját, 11,4 százalékos részesedése alig valamivel kisebb, mint egy éve, mivel az Apple telefonjai továbbra is státuszszimbólumoknak számítanak Magyarországon. Ugyanakkor a Windows Mobile részesedése – megfelelő készülékkínálat híján – egy év alatt megfeleződött, 12 százalékról 5,3 százalékra csökkent. Windowsos mobilt nálunk jelenleg egyedül a Microsoft szállít.