Erős kihívót kaphat a holland ASML a fejlett csipgyártó berendezések piacán. A Canon már az idén megkezdheti a hollandokénál olcsóbb termékei szállítását. A japán vállalat tavaly októberben jelentette be új technológiáját, az ún. NanoImprinting Lithography (NIL) eljárást. Itt a fotolitográfiával ellentétben nem kimarják az ostya felületét, hanem rápréselik az áramköri mintát.

Ha a gépeket sikerül rövid időn belül piacra vinni, akkor az időzítéssel nem lesz hiba, mert megugrott a csipgyártó gépek iránti globális kereslet. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy az NIL technológiára érvényes lesz-e a kínai exporttilalom, amihez tavaly januárban Japán is csatlakozott. Takeishi Hiroaki, a Canon ipari csoportjának vezetője, aki az NIL gyártógépek fejlesztését irányítja, a Financial Timesnak azt mondta, hogy addig akarnak kijönni az új gépekkel, amíg forró a piac.

A Canon építhet az NIL technológiában rejlő árelőnyre: állítólag sokkal olcsóbbá teszi a gyártás, és kb. 90 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint az ASML EUVL (extreme ultraviolet lithography) technológiája. Az ASML technológiája amúgy is drága, egy-egy berendezés ára meghaladja a 150 millió dollárt, ráadásul a nagy kereslet miatt a szállítási határidő hosszú.

De az ASML-nek is vannak adui: jelen pillanatban csak az ő gépei alkalmasak a legújabb csipgenerációk előállítására, azért gyakorlatilag egyeduralkodó ebben a szegmensben olyan ügyfelekkel, mint a TSMC, a Samsung vagy az Intel. Szintén a holland cég mellett szól, hogy a félvezetőgyártók az EUVL-re optimalizálták a gyártási folyamataikat.

A Canon egyébként a versennyel kapcsolatban óvatosan nyilatkozik: Takeishi szerint a két technológia együtt tud élni a piacon.

Az elemzők szkeptikusak

A Canon első körben a 3D Nand memóriagyártásban akarja megvetni a lábát (ez némileg egyszerűbb terület, mint a CPU-gyártás). Az elemzők azonban szkeptikusak. Egy kutatócég vezetője szerint maga a nanoimprint technológia egyáltalán nem újdonság. És ha valóban annyira ígéretes lenne, mint ahogy a Canon reméli, már eddig is sokan foglalkoztak volna vele.

Egyelőre nem tudni, milyen ütemben halad a technológia miniatürizálása. A Canon gyártóberendezései 5 nanométernél indulnak, míg az ASML már a 2 nm-nél tart, ami a japánoknak csak távlati cél. Kérdéses az is, hogy az eljárás mennyire megbízható. Elemzők szerint a jó csipek arányának 90 százalék közelében kell lennie ahhoz, hogy a technológia versenyképes legyen az EUVL-lel.

Azt Takeishi is elismerte, hogy lehetnek problémák az EUVL-re optimalizált gyártási folyamatok miatt, ezért a Canonnak meg kell győznie a potenciális ügyfeleket, hogy kifizetődő lesz, ha megküzdenek az új technológia integrálásával. A Canon szerint egyébként nem kell nagyobb változtatásokat eszközölni a gyártósorokon, néhány extra berendezés integrálására azonban mindenképpen szükség lesz.

Bár Kínában biztosan lenne fogadókészség az NIL technológiára, még ha az kiforratlan is, az exportilalom miatt kicsi az esélye, hogy a gépek egyhamar megkapnák a kiviteli engedélyt.

_{(Fotó: Canon)}