A koncepció laborkörülmények között már bizonyította életképességét. A gépjárműbe épített prototípus 2027-re készülhet el.

A nemzetközi autóiparban is újdonságnak számító fejlesztést mutattak be a modellváltásban saját utat követő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az egyetem egy kutatócsapata a napokban üzemelte be széles látószögű, szélvédőn megjelenített kijelző (head-up display: HUD) szimulációs rendszerét, melyet az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében fejlesztettek. Az elméleti- és laboreredményeket a BME-s fejlesztések hasznosítására létrehozott spinoff vállalkozás, az aHead Photonics Kft. iparági partnerek bevonásával ülteti át a gyakorlatba: a kijelző gépjárműbe épített prototípusa várhatóan 2027-re készülhet el – közölte az egyetem.

Javítaná a közlekedésbiztonságot

Ha a szélvédőn lehetne megjeleníteni a vezetéssel kapcsolatos információkat, az javítaná a közlekedésbiztonságot, mivel a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kellene levennie a tekintetét az útról, érvelnek a megoldás mellett a kutatók, akik úgy vélik, a techmológia gyorsan elterjedhet. Jelenleg az értékesített személygépkocsiknak mindössze 2 százaléka rendelkezik HUD alkalmazással, ám az előrejelzések szerint öt éven belül már minden ötödik autóban működik majd ilyen kijelző. Emellett a haszongépjárművek piacán is komoly az érdeklődés a megoldás iránt.

Mint Dr. Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára nyilatkozta, ki szerették volna küszöbölni a jelenlegi megoldások legfőbb hátrányait. "A jelenleg használt head-up kijelzők komoly hátránya, hogy különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) alkalmazására, melynek során a valós környezetbe virtuális elemek, például irányjelző nyilak, fontos objektumok körvonalai, figyelmeztető jelek és színek is vetíthetők" – idézte a tanszékvezetőt az egyetem közleménye.

Koppa szerint megoldásuk a széles látószöge révén az AR korábban elképzelhetetlen szintű alkalmazását teszi lehetővé. Megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet, és hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését. Képes lesz arra is, hogy egy szemkövető rendszer segítségével a AR képét pontosan a járművezető nézőpontjához igazítsa. A kijelző nemcsak a gépjármű szenzoradatait jelenítheti meg, hanem külső rendszerek (környezeti) információit is.

Az ár sem mindegy

A kifejlesztett technológia fajlagosan olcsóbb is a hagyományos rendszereknél, így az új megoldás máris felkeltette az iparági szereplők érdeklődését, állítja a BME közleménye. Vannak azonban még tisztázandó technikai kérdések, melyek megoldása után készülhet el a prototípus.

A gépjárművek szélvédőjének kijelzőként való alkalmazása régóta napirenden van, sőt már több mint tíz éve születtek rá megoldások. A Hyundai az idei a CES-en mutatta be azt a holografikus szélvédő-kijelzőjét, melyet a Zeiss-szel közösen fejlesztett.

Mindezzel együtt arról egyelőre nincs közmegegyezés, hogy a HUD szélvédők általánosan javítják a közlekedésbiztonságot. Kutatások sora hozta ki, hogy az útra koncentrálja a vezető figyelmét, kockázatos helyzetekben rövidíti a reakcióidejét, továbbá csökkenti a vezetéssel járó stresszfaktort. És hasonló számban jelentek meg tanulmányok arról, hogy a szélvédőre vetített AR-kép nagyobb mértékben osztja meg a vezető figyelmét, mint a hagyományos kijelzők, illetve erősen függ a személyes preferenciáktól, hogy segít vagy zavar-e a HUD.

(Nyitókép: BME)

Konzumer tech

Sajnos egyes rendőrök is rákaptak a generatív algoritmusokra

A legutóbbi ügy Nagy-Britanniában bukott ki, ahol a feltételezések szerint egy rendőr mesterséges intelligencia segítségével gyártott hamis bizonyítékokat.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.