Bár Kínában évek óta óta tilos a kriptovaluták kereskedelmi forgalomban való felhasználása, sőt időközben a tőzsdézést és a kibocsátásokat is törvényen kívül helyezték, tavaly novemberben egy bírósági döntés elismerte a tulajdonként meghatározott kriptovaluta birtoklásának vagy átruházásának jogát. Ebből persze a felhasználók azonosítását célzó szabályozás következett, és a kibertér felügyeletéért felelős állami hivatal az év elején be is jelentette, hogy még szigorúbb ellenőrzés alá helyezi a blokklánc-platformok működését: ennek a személyazonosság kötelező igazolása mellet része lett a tartalom cenzúrája, a tárolt adatokhoz való hatósági hozzáférés biztosítása is.

Ahogy akkor írtuk, a kínai vezetés a kriptovalutákhoz való ambivalens viszony ellenére is bátorítja, sőt anyagilag támogatja a blokklánc-fejlesztéseket, komolyan számolva velük többek között az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések fejlesztésében. A pénzügyileg kockázatosnak és túlértékeltnek tartott eszközök elleni fellépés viszont a jüan elleni közvetlen fenyegetésekkel van összefüggésben, figyelembe véve, hogy a kriptovaluta például kiválóan alkalmas a pénzek kiszivattyúzására a diktatorikusan szabályozott rendszerekből is.

Arról már régóta szó van, hogy a többi tiltás mellett előbb-utóbb feketelistára teszik magát a kriptovaluta-bányászatot is. A jelek szerint erre most tényleg sor kerülhet, miután a makrogazdasági tervezés és irányítás fő intézményének számító Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság hétfőn egy újabb listát tett közzé mindazokról a tevékenységekről, amelyek megszüntetését szükségesnek tartja. A több mint 450 tétel között ott szerepel a kriptovaluta-bányászat is.

A tiltás és a túlzott koncentráció is káros

Hasonó listák már 2011 óta rendszeresen készülnek, és a mostani összeállítás is olyan tevékenységeket sorol fel, amelyeket ellentétesnek ítél a törvényekkel és a szabályozással, amelyeket nem tart biztonságosnak, amelyeket esetleg környezetkárosító hatásuk miatt szorítana háttérbe, vagy éppen az erőforrások pazarló felhasználására hivatkozva szüntetne meg. A bizottság elvileg május elejéig társadalmi egyeztetést folytat majd a kérdéses témákban, és annak alapján dönt az egyes tevékenységek támogatása, korlátozása vagy teljes tiltása mellett.

Maga a kriptovaluta-bányászat eddig is egyfajta szabályozási szürkezónába esett Kínában, ahol mellesleg a tavaly októberi statisztika szerint a globális bitcoin-bányászati kapacitás közel háromnegyed része működött az olcsó energiaáraknak és a specializált hardvereszközökhöz való hozzáférésnek köszönhetően. A bitcoin éppen a múlt héten törte át ismét az 5 ezer dolláros árfolyamot, ami új csúcsnak számít 2018 novembere óta, de a hírek hatására kedden máris 1,4 százalékot gyengült, hasonlóan az ethereum, a ripple és más valuták árfolyamához.

A kommentárok szerint a hétfőn belengetett intézkedések nem a teljes tiltást, inkább egyfajta "újraindítást" készítenek majd elő, a kínai vezetés ugyanis ellenőrzése alá akarja vonni a gyorsan növekvő iparág különféle rétegeit, hasonlóan az internet szabályozásához. Egy azonnali hatállyal bevezetett tilalom természetesen nem csak a bányászokra lenne katasztrofális hatással, de a bitcoin árfolyamát is komolyan destabilizálná – ez persze korántsem jelentené az ikonikus kriptovaluta végét, csupán az előállítási költségeket nyomná meg tetemesen.

Mások arra is felhívják a figyelmet, hogy ez utóbbi pozitív hozadékkal is járna, mégpedig azzal, hogy világszerte decentralizálná a bányászatot: ma ugyanis valóban olcsóbb Kínában végezni ezt a tevékenységet, azonban a néhány nagy és túlsúlyos csomópont olyan koncentrációt jelent, ami önmagában is árt a teljes ökoszisztéma stabilitásának.