A Hermès luxusdivatmárka pert nyert az önmagát konceptuális művésznek nevező Mason Rothschild ellen, amiért az felhasználta "MetaBirkins" elnevezésű NFT-gyűjteményének képeihez a cég ikonikus Birkin táskáit, ezzel pedig a kereset szerint nem csak a védjegyet sértette meg, de a potenciális fogyasztókat is becsaphatta a virtuális eszközök értékesítésekor. A döntés következményei a beszámolók alapján messze túlmutatnak a konkrét eseten, miután a blokklánc-technológiát alkalmazó digitális javak természete egyre több peres eljárásban kerül elő – vagyis nem teljesen egyértelmű, hogy az NFT-k szigorúan árucikknek számítanak-e, vagy olyan művészeti alkotások, amelyek ennek megfelelő védelmet élveznek.

Bár erre a kérdésre a továbbiakban sem lesz egyértelmű válasz, az biztos, hogy szerdán egy kilenctagú manhattani szövetségi esküdtszék 133 ezer dolláros kártérítést ítélt meg a Hermèsnek, miután megállapította, hogy ebben az esetben nem érvényesíthető a művészi kifejezés védelme a véleménynyilvánítási szabadság általános elveinek megfelelően. Ez összességében rossz hír a teljes NFT-ököszisztémának, miután annak szereplői gyakran jellemzik magukat az alkotói gazdaság (creator economy) részeként. A bíróság azonban megállapította, hogy összességében a MetaBirkins inkább hasonlít az árucikkekhez, mint a műalkotásokhoz, és így a Birkin táskák felhasználásában sem mentesül a védjegytörvények alól.

Az NFT is olyan, mint egy luxusmárka

A The New York Times beszámolója alapján Rothschild ügyvédei kritizálták az igazságszolgáltatási rendszert és a divatházat, amiért ők próbálják eldönteni, ki minősül művésznek. A felperes azonban abból indult ki, hogy a Birkin név önmagában is segített az NFT-k eladásában, az ítélet pedig a lapnak nyilatkozó szakértő szerint némi útmutatást nyújthat a művészi alkotások és a kereskedelmi áruk közötti határvonalról. A művészet persze nem önmagában való dolog, és kontextus nélkül értelmezhetetlen (itt a konzumerizmus metaforájáról lett volna szó), de a Bored Ape Yacht Club NFT-franchise gazdája, a Yuga Labs például éppen azért perelt be más művészeket, mert azok állítólag megsértették az NFT-képekhez fűződő szerzői jogait.

A Futourism cikke mindehhez hozzáteszi, hogy az elmúlt években a bíróságok egy nagy rakás peres üggyel szembesültek a vitatott jogállású és gyakran rendkívül drága digitális eszközökkel kapcsolatban, a perek feldolgozásában pedig éppen akkor kezdték utolérni magukat, amikor az NFT-piac még nagyobbat zuhant, mint az annak alapjaként hivatkozott kriptovaluta-üzlet. Bár az új műfaj senki szerint nem fog teljesen felszívódni, a makrogazdasági körülmények egy ideje már kifejezetten az NFT-iparág ellen fordultak. Ezzel együtt még házon belül sem mindenki érti, hogy a Hermès egyáltalán miért ugrott bele a jogi hercehurcába, hiszen olyan fogyasztók védelmére hivatkozva támadja az NFT-ket, akik simán kifizetnek 20-30 ezer dollárt egy táskáért.