Egy hétfői szövetségi fellebviteli bírósági döntés szerint a Microsoft birtokában lévő LinkedIn-nek tűrnie kell, ha külsős cégek ipari módszerekkel gereblyézik össze a platformról a nyilvánosságnak szánt személyes információkat. A vesztes fél nem törődik bele, és tovább viszi a pert a "felhasználók védelmében".

Minden a legnagyobb rendben

A közel 650 millió taggal büszkélkedő LinkedIn valóságos kincsesbánya azoknak a vállalakozásoknak, amelyek a munkavállalók és a munkaadók viszonyában akarnak valami értéket képező szolgáltatást nyújtani. Ilyen a San Franciscóban bejegyzett hiQ Labs is. A vállalat a munkaadók számára készít olyan algoritmust, amely megjósolja, hogy egy dolgozó milyen eséllyel marad hűséges tagja a csapatnak. Ehhez a predikcióhoz van szüksége a szoftvernek minél több adatra, amelyet a hiQ a LinkedIn módszeres átfésülésével és az információk kigyűjtésével állított elő.

Ez a nagyüzemi adatgereblyézés viszont nagyon nem tetszett a közösségi hálózatnak, és per lett az ügyből. A mostani döntés már nem az első kör, de még ezt követően sem tekinthető lezártnak a pereskedés. Annyi bizonyos, hogy a bírói trió teljes összhangban úgy döntött, hogy a hiQ minden további nélkül használhatja ezeket az adatokat a saját termékében. Fontos kitétel, hogy itt csak is olyan adatokról van szó, amelyeket a felhasználók önként és dalolva bocsátottak közszemlére.

A bírói magyarázat szerint a LinkedIn-nek ebbe a dologba nincs beleszólási joga, mivel a felhasználók rendelkeznek a közösségi hálózatra feltett személyes információikkal. És mivel a kérdéses adatok a nyilvános adatlapon találhatók, így egyértelmű, hogy ezeket maguk a felhasználók is azért tették ki, mert meg akarták osztani azt a világgal. Végén az indoklás egészen odáig elmegy, hogy közérdeket sértene, ha a LinkedIn és a hozzá hasonló internetes cégek döntenék el, hogy ki és mire használhatna fel nyilvánosan és önként megadott információkat.

Rosszra is használhatják

A másik oldal természetesen teljesen más oldalról közelíti meg a kérdést. A döntés miatt rendkívül csalódott LinkedIn közleményében arról ír, hogy épp a lehetőségeket mérlegeli a hogyan továbbal kapcsolatban, ugyanis a cég elkötelezett abban, hogy megvédi a felhasználóit és a rájuk bízott adatokat.

A Craiglist szintén támogatásáról biztosította a közösségi hálózatot. A netes hirdetésekben utazó vállalat szerint veszélyes következményekkel járhat a mostani döntés, mivel megnyithatja az utat a rossz szándékú felhasználásnak, mint amilyen a kéretlen levélspam és a tömeges telefonhívások.

Forró téma

Az ügy több szempontból is érdekes aktualitással bít. Egyrészt éppen a napokban bukkantak egy nyilvános szerveren heverő hatalmas adattömegre, amely Facebookról származó telefonszámokat és egyéb személyes információkat tartalmazott. Bár a telefonszámok kinyerését a Cambridge Analytica-botrányt követően letiltotta rendszerében a Facebook, az eset valóban rávilágít a könnyű adatgyűjtési lehetőség árnyoldalaira. Ugyanakkor a kapu bezárásával a közösségi óriás egy kapcsolatfelvételi lehetőséget is felszámolt a platformján, ami hosszabb távon biztosan ront valamit a bevételein.

A másik dolog a nagy internetes birodalmak túlhatalmának a kérdése, amire a fenti ügyben eljáró bíró is utalt akkor, amikor nemkívánatosnak minősítette azt, hogy a LinkedIn információmonopóliumként döntse el, kivel mit hajlandó megosztani. A téma kezd kifejezetten forróvá válni a big tech vállalatoknak, hiszen az USA-ban egyre többször hangoztatott feldarabolási kezdeményezések mellett a Google ellen több tucat amerikai állam főügyésze is eljárást indított.