Tízezer ausztrál dollárjába (több mint 2,25 millió forint) kerül a KPMG Australia egyik partnerének, hogy mesterséges intelligencia támogatásával írta meg egy belső képzés vizsgatesztjét, amelyben az MI-vel kapcsolatos ismereteiről kellett volna számot adnia. A pénzbüntetés mellett még a tesztet is újraíratták vele. Nem kell különösebben szofisztikált csalásra gondolni: emberünk nem magolt, inkább feltöltötte a képzési anyagokat egy MI-platformra, ahonnan a vizsga alatt gyors és célzott választ kapott a tesztkérdésekre.

És hogy miért érdemes csalni? Ezek a képzések (és vizsgák) elvileg nem bliccelhetők el. A könyvvizsgálóknak évről évre bizonyítaniuk kell szakmai szervezetek által előírt módon, hogy ismerik a területükön érvényes országos és/vagy nemzetközi szabályokat. (A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szintén előírja, hogy adott évben milyen képesítés mellé milyen jellegű és hány kreditet adó továbbképzésen kell részt vennie egy könyvvizsgálónak.) És ehhez jönnek a különböző belső képzések, amelyek befolyásolhatják a munkatársak céges előremenetelét.

Az ausztrál KPMG vezérigazgatója, Andrew Yates arra panaszkodott a The Australian Financial Review-nak, hogy csak a folyó pénzügyi évben (2025 júliusától) több mint két tucat alkalmazott bukott le azzal, hogy a belső vizsgákon MI-vel színezte ki tudása fehér foltjait. (Yates egyébként szokatlan nyíltsággal beszélt arról, hogy nincs birtokukban a bölcsek köve az MI kérdésében – sem.)

A KPMG szabályzata szerint a tanácsadók felkészültségét visszamérő tesztekhez tilos az MI-t segítségül hívni. Mivel egyre többen szegik meg ezt a szabályt, a cég a felmérési módszerek átalakítását tervezi. Egyes nemzetközi minősítő szervezetek már reagáltak az MI okozta problémákra. A világ legnagyobb könyvelőszervezete, az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) például tavaly év végén döntött úgy, hogy megszünteti a távteszteket.

Vannak, akik nagyban játsszák

A probléma önmagában nem látszik jelentősnek, mégis politikai hullámokat kavart. Egy az iparág szabályozásával foglalkozó ausztrál szenátusi vizsgálat során az egyik szenátor arra panaszkodott, hogy a foghíjas szabályozás miatt a könyvvizsgálók büntetlenül megúszhatják a szélhámosságaikat.

A szenátor valószínűleg nem véletlenül emlegetett az üggyel kapcsolatban szélhámosságot. Tavaly a Deloitte egy 440 ezer dolláros (közel 100 millió forint) kormányzati megbízás miatt került kínos helyzetbe. Kiderült ugyanis, hogy munkatársai részben generatív MI-vel kreáltak jelentést az egyik minisztériumnak. Már talán mondani sem kellene: a szöveg hemzsegett a tárgyi tévedésektől és a nem létező tanulmányokból és háttéranyagokból származó "idézetektől".