Az amerikai törvényhozók óriási összeggel támogatnák a belföldi csipgyártás felfuttatását. Kétpárti konszenzussal nyújtottak be törvényjavaslatot egy 22,8 milliárd dolláros (közel 7000 milliárd forint – ez nagyságrendileg a 2020-as magyar állami költségvetés harmada) támogatási csomagról, amiből azok a csipgyártók részesülnének, melyek hajlandók az USA-ba telepíteni a gyártásukat. A javaslat kimondott célja, hogy Kínából visszacsábítsák a félvezetőgyártókat. Miközben óriási pénzről van szó, a félvezető-gyártó iparban már nem is olyan kirívóan magas az összeg. Mint a Reuters írja, egy új gyár felépítése akár 15 milliárd dollárt is felemészthet, főleg a drága gyártószerszámok miatt.

A javaslat az összeg közel felét egy szövetségi alapba tenné, ami kifejezetten az új üzemek létesítését támogatná, 12 milliárdot viszont a kutatás-fejlesztés finanszírozására lehetne fordítani. Mivel a gyárépítés támogatására az összeg önmagában kevés, a közvetlen támogatás mellett jelentős adó-visszatérítést lehetne kérni a gyártóberendezések utáni berendezésekre is.

A javaslat az 1950-ben elfogadott ún. védelmi termelési törvényre (Defense Production Act) hivatkozva felhatalmazná az amerikai védelmi minisztériumot arra, hogy komolyabb forrásokat fordítson az USA félvezetőgyártási kapacitásának fejlesztésére. (A védelmi termelési törvényt a koreai háború kapcsán fogadták el. A törvény felhatalmazza az elnököt, hogy a nemzetvédelmi szempontból fontos vállalkozásokat szorosabb ellenőrzés alá vonja, azokra speciális szabályokat állapítson meg. A törvény egyébként a koronavírus-járvány miatt március második felétől ismét életbe lépett.)

Hongkong indította be a vészreakciót

Bár az USA-ban is jelentős félvezető-gyártási kapacitások vannak, a gyártás súlypontja jó ideje eltolódott az ázsiai országok felé. Ahogy minden ipari termelés, úgy a félvezetőgyártás is olyan helyet keresett, ahol az olcsó munkaerő megfelelő infrastruktúrával és stabilitással párosul. Ebből a szempontból Kína hosszú ideig kiváló gyártási terep volt a nagy technológiai vállalatoknak.

Még az olyan nagy amerikai félvezetőgyártó cégek, mint az Intel vagy a Micron is főleg Ázsiában gyártanak vagy gyártatnak bérgyártókkal (bár a két említett cégnek otthon is jelentős gyártási kapacitása van). De talán ennél is jobban mutatja a tajvani TSMC helyzete, hogy hol van az iparág súlypontja. A legnagyobb szerződéses gyártóé a bérgyártás piacának több mint fele, és nem mellesleg jelentős gyártókapacitásai vannak Kínában. A TSMC gyártja a csipeket három jelentős amerikai cégnek is, melyek meghatározóak a globális félvezetőiparban: az Apple-nek, a Qualcommnak és az Nvidiának.

A képviselők egységes fellépését csak részben a koronavírus-járvány váltotta ki. A járvány valóban komoly fennakadásokat okozott a nemzetközi ellátási láncokra nagymértékben támaszkodó félvezető-gyártó iparban. (Kínának az iparágban az is kulcsszerepet ad, hogy az elektronikai gyártásban nélkülözhetetlen ritkaföldfémek 80 százalékát ott bányásszák, és az ország rendelkezik ezekből a legnagyobb tartalékokkal.) De Washingtonban akkor tenyereltek rá a vészcsengőre, amikor egyértelművé vált, hogy Kína akár erővel is szorosabbra akarja vonni Hongkong fölött az ellenőrzését. Ettől az amerikai politikusoknak ugyanis egyből eszükbe jutott, hogy Tajvant, amely a félvezetőgyártás egyik fellegvára, mindössze egy keskeny szoros választja el a kontinenstől. (Tajvant a népi demokratikus Kína az ország szerves részének tekinti, a szigetország függetlenségét mindössze 15 állam ismerte el, mint például Belize, Szváziföld vagy a Vatikán, azonban legfontosabb partnere, az USA nem.)

De a vészcsengő máshol is megszólalhatott: a TSMC pár hete jelentette be, hogy új gyárát Arizónában építi fel.