Mekkora teret hagy a projektmenedzsereknek a mesterséges intelligencia? Többek között erre az aktuális kérdésre keresték a választ a PMSZ rendezvényén.

Amikor a Microsoft az ún. hatékonysági csomagja szerves részévé tette a GPT-alapú Copilotot, a vele érkező legtöbb funkció azt sugallta, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan a projektmenedzserek alapeszközévé válhat. A Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) is elérkezettnek érezte, hogy a 2003 óta tartó Körkapcsolás című konferenciasorozatának 42. állomásán foglalkozzon a technológiával, amely alapjaiban változtatja meg a különböző szektorokat, munkahelyeket és szakmákat.

A Bosch kőbányai innovációs kampuszának több száz fős előadótermét csaknem teljesen megtöltő hallgatóságot – zömében projektmenedzsereket, PMO-kat – azonban valószínűleg az a kérdés foglalkoztatta leginkább, hogy mekkora teret hagy számukra a jövőben az MI. Segít vagy fölöslegessé teszi a szakmájukat?

Cserna József PMSZ-elnök köszöntője után két, ha úgy tetszik, tudományos ismeretterjesztő előadás következett. Először Urbán Ernő, az Erlafilm producere beszélt a köztévén tavasszal, a Delta című műsorban bemutatkozó MI-alapú avatar, Bíró Ada születéséről és eddigi "életútjáról". (A virtuális műsorvezető, akárcsak a 80-as éveben az USA védelmi minisztériuma által is használt Ada programnyelv, a 19. században élt angol matematikusról és írónőről, Ada Lovelace-ről, Lord Byron lányáról kapta, akit sokan az első programozónak tartanak.)

Urbán bemutatta a fejlesztés nehézségeiről, beszélt a korlátairól és a zsákutcákról is. De az már most is látszik, foglalta össze sok kísérleti filmrészlettel, bakiparádéval illusztrált előadását, hogy a televíziós műsorkészítők számára óriási lehetőség az MI alkalmazása. Egyúttal alapvetően megváltoztatja a televíziós szakmákat. Azoknak például, akik Ada fejlesztésén dolgoznak, nemcsak az MI-ben kell jártasnak lenniük, hanem ismerniük kell a sminkelés vagy a világítás sok fortélyát is.

Az adatproblémák felől közelített a témához dr. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem docense, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke. Az adat-olaj analógiát felidézve többek között arról beszélt, hogy Magyarországnak óriási lehetőségei lennének a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásában, illetve ilyen megoldások fejlesztésében. A fejlesztéshez nagy mennyiségű adatra van szükség, ami a magyar egészségügyben szinte a világon egyedülálló módon áll rendelkezésre. Kis megszorításokkal lényegében 1993 óta többé-kevésbé egységes formában gyűlnek a betegadatok, a 2017-ben elindított EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) pedig további lökést adott ennek a folyamatnak, mondta Joób. Mindez kiváló alapot ad olyan, akár piaci szereplők fejlesztette MI-alapú alkalmazásokhoz, melyekből a magyar egészségügy is tudna profitálni.

A SOTE docense arra is hozott példát, hogyan segíthetik a betegellátást, a diagnosztikát, sőt a prevenciót és a kutatást nem egészségügyi rendszerekben keletkező adatokat (például meteorológiai, mobilcella vagy lokációs információk); és viszont: az adatvezérelt vagy MI-alapú egészségügyi megoldások hogyan kamatoztathatók más területeken.

A projektmenedzsment algoritmizálható, de...

A konferencia ki nem mondott alapkérdésére, azaz hogy mi lesz a projektmenedzsmenttel az MI korszakában, onnan jött, ahonnan a hallgatóság a legkevésbé várta. Dalos Attila, a  Robert Bosch Kft. szenior adattudós szakértője, a termékfejlesztés kapcsán felvázolta a projektmenedzsment alapfüggvényét: Scope = f(Time × Resources). Utána pedig tételesen bizonyította: a projektek három alapeleme, a hatókőr, a rendelkezésre álló erőforrások és az idő is algoritmizálhatók. Ám ez csak a felszín. Ha a három tényező mögé nézünk, mondta a szakember, mindegyik mögött találunk a projektek sikere szempontjából meghatározó pszichológiai tényezőket. Utóbbiakkal viszont nem tud mit kezdeni az MI – "egyelőre", tette hozzá Dalos. Szerinte a projektmenedzserek egyet tehetnek: ismerjék meg, ismerjék ki alaposan az MI-t, használják minden támogató elemét, és általa javítsák saját munkájukat.

A további előadásokban és egy panelbeszélgetésben szó esett többek között az MI IT-biztonságra gyakorolt hatásáról, a Magyar Telekom új generációs Intelligens Digitális Asszisztenséről, az Easy Project új funkcióiról, a technológia bevezetésének bizalmi tényezőiről, a modellválasztás nehézségeiről és az MI-projektek sajátosságairól is.

Közösség & HR

Sok dollárt szorgoskodtak össze uruknak az álcázott észak-koreai informatikusok

Az FBI szerint mindössze két cégen keresztül minimum 88 millió dollárral gazdagodott Phenjan abból, hogy hamis papírokkal olyan pozíciókba ülteti szakembereit, amelyeket a nemzetközi szankciók miatt egyáltalán nem tölthetnének be.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.