Az Európai Bizottság korábban keménykedett, most pedig nem győz enyhíteni a digitális szektorra vonatkozó szabályozásának egyes részein, miután szeptember óta "visszajelzéseket gyűjtött" az adatokra, a kiberbiztonságra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítésével kapcsolatban. Ahogy korábban írtuk, a technológiai ipar tevékenységét szabályozó direktívák közül különösen az AI Act váltott ki heves vitákat: az európai piaci szereplőktől kezdve az amerikai elnök támogatását élvező techcégekig mindenki nyomást próbált gyakorolni az EB-re, hogy enyhítsen a világ jelenlegi legszigorúbb szabályozását képviselő jogi kereteken.
A Bizottság ennek megfelelően számos technológiai szabályozás egyszerűsítését és enyhítését indítványozta november 19-ére ígért javaslatcsomagjában, beleértve a magas kockázatú mesterséges intelligenciát érintő törvény egyes rendelkezéseinek elhalasztását is. A Reuters beszámolója ehhez hozzáteszi, hogy a lépésre a környezetvédelmi törvények felhígítását követően került sor, ahol az EB elképzelései hasonló ellenállásba ütköztek, bár a testület a digitális ágazatra vonatkozó szabályozásról szólva kijelentette, hogy az továbbra is szigorú marad. Az új cél mindenesetre a bürokrácia csökkentése, a kritika leszerelése és az EU versenyképességének növelése.
A hírügynökség egy bizottsági tisztségviselőt idéz a bejelentésről szóló tájékoztatóról, aki szerint az egyszerűsítés nem deregulációt jelent, csak a "szabályozási környezet kritikusan vizsgálatát". A digitális omnibuszként hivatkozott csomagban, amelyről még vitát és szavazást is tartanak majd az európai országok, az MI használatára vonatkozó szigorúbb uniós szabályok bevezetését 2026 augusztusáról 2027 decemberére halasztanák el a nagyobb kockázatúnak ítélt területeken, így a biometrikus azonosításban, közúti közlekedési alkalmazásokban, a közműszolgáltatásokban, a HR-es alkalmazásokban, az egészségügyi szolgáltatásokban, a hitelminősítésben vagy a bűnüldözésben.
Kezdődik a húzd meg-ereszd meg játék
Maga a digitális omnibusz a tavaly elfogadott mesterségesintelligencia törvény (AI Act) mellett tartalmazza az általános európai adatvédelmi rendeletet (GDPR), az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet és az európai adattörvényt (Data Act) is. A GDPR javasolt módosításaiban például jelentős változás lenne, hogy lehetővé tennék a Google, a Meta, az OpenAI és más techvállalatok számára az európai polgárok személyes adatainak felhasználását mesterségesintelligencia-modelljeik betanításához. A kiberbiztonsági jelentési folyamatokat egyetlen jelentési felület bevezetésével tennék gördülékenyebbé, sőt javasolták a webes sütikre (cookie) vonatkozó hozzájárulási szabályok egyszerűsítését is.
Szó van egy olyan "európai üzleti tárcáról", ami egységes digitális identitást biztosítana a vállalatoknak az ellenőrzött dokumentumok aláírásához, tárolásához és cseréjéhez mind a 27 tagállamban. Ez elősegítené a határokon átnyúló skálázást, és felszabadíthat évi 150 milliárd eurót, míg a Bizottság becslése szerint az adminisztratív költségek lefaragásától 2029-re akár 5 milliárd eurós megtakarítást várnak. Ehhez a javaslatokat persze még az Európai Parlamentben és a Tanácsban is el kell fogadni, azt pedig egy újabb felmérés és a róla szóló, 2026 márciusáig tartó konzultáció során értékelnék, hogy a digitális szabályozás megfelel-e a versenyképességi céloknak.
Utóbbiakról szólva érdemes megemlíteni a bizottsági bejelentés elé időzített, kedden rendezett berlini csúcstalálkozót is, ahol Francia- és Németország próbálta formába önteni közösen képviselhető álláspontját az európai digitális szuverenitással kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár ennek során ugyancsak elkötelezte magát a versenyképesség erősítése és a bürokrácia csökkentése mellett az uniós digitális szabályozásában, a digitális szuverenitás lényegéről szólva pedig elhangzott: ha hagyjuk, hogy amerikai és kínai legyen az összes élen járó technológiai vállalat, akkor "a miénk lehet a világ legjobb szabályozása, mégsem fogunk vele semmit szabályozni".
A "jó gazda" szemlélet menti meg az MI-költségvetést
A 4iG IT minden lehetőséget biztosít ügyfeleinek ahhoz, hogy a FinOps eszközeivel teljes körű kontrollt gyakorolhassanak IT-költéseik felett – még akkor is, ha a mesterséges intelligencia miatt új, nehezen becsülhető, dinamikusan változó költségstruktúrákat kell kezelniük.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak