Januárban számoltunk be arról, hogy három év után ismét elérte az ezer dolláros árfolyamot a Bitcoin. Nyárra már négyezer dollár környékére kúszott fel a kriptovaluta értéke. Mostanra viszont a 10 ezer dolláros szintet nyaldossa a digitális pénz. Hova vezet mindez?

Hullámvasút, még a jobbik fajtából

Annak, aki év elején Bitcoinba fektette pénzét, talán sosem hozott nagyobb ajándékot a Jézuska karácsonyra: közel megtízszerezhette tőkéjét. A cikk írásának időpontjában 9800 dolláros árfolyamon lehet váltani a kriptopénzt, amit őrületes emelkedéssel (az elmúlt tíz nap alatt például közel 50 százalékot drágult) és néhány elég nagy hullámvölggyel ért el.

A pénzügyi világ meglehetősen megosztott a kriptovaluták témáját illetően. Többségük mögött ugyanis nem állnak olyan garanciák, mint az országok által kibocsátott nemzeti valuták esetében. Ennek egyik kézzelfogható hatása a hatalmas hullámzás, amit árfolyamuk időről időre produkál. Ugyan volt már arra példa, hogy a Bitcoin pár nap alatt értékének harmadát is elvesztette, idén eddig mindig talpra állt, és korábban sosem látott magasságokba tört ezt követően. Az aggódó banki vezetők szerint azonban arra nincsen felkészülve a raliban részt vevők többsége, hogy mi történik akkor, ha ismét és hosszú távon bezuhan a piac.

De nem osztja mindenki az óvatosak álláspontját, szinte folyamatosan zajlik az új kriptovaluták bevezetése. A hazai pénzintézetek érdeklődése is magas; az OTP Bank például már nyáron belépett a több mint 150 szervezetet tömörítő Enterprise Ethereum Alliance-ba.

Kell(-e) szabályozás(?)

A Bitcoin legnagyobb problémája árfolyamának könnyű feltornászhatósága, állítja az Európai Központi Bank (ECB) szakembere, Ewald Nowotny. Ha azonban emiatt bekövetkezik egy összeomlás, akkor a központi bankokra fog irányulni a befektetők haragja, azzal vádolva a pénzintézeteket, hogy nem tettek semmit a kockázatok csökkentése érdekében, vélekedett Nowotny. Ezért jelenleg azt vizsgálják, hogy a kriptovalutákkal történő kereskedést kell-e jobban szabályozni a jelenlegihez képest.

A piac egyébként nem kicsi; globálisan egy közel 250 milliárd dolláros szegmensről van szó. Ez azonban még mindig apró szelete az összképnek. A Bank of Japan (BOJ), az Amerikai Szövetségi Tartalék vagy az ECB egyenként ezermilliárdos pénzek mozgásáért felelős, ráadásul ezek a szervezetek kézzelfogható valutákat állítanak elő. Jen, dollár, euró – közel egymilliárd ember pénztárcájában lapulnak ott ilyen bankjegyek és érmék.

Ezzel szemben a kriptovaluták nem központosítottak, nincsenek szabályozó bankok és évtizedes múltra visszatekintő fizetési rendszerek. Ehelyett blockchaint használnak, internetre csatlakozó anonim számítógépek hálózata által kezelt digitális tranzakciók főkönyveként. Ez egyes vélekedések szerint sebezhetővé teszi őket a hackertámadásokkal szemben, ahogy arra nem is olyan rég már volt példa. Ráadásul egyáltalán nem közintézményekről szó, a kriptovaluták mögött álló szervezetek magántársaságok, melyek sokkal egyszerűbben csődbe mehetnek, mint például egy nagy európai bank.

Ez az oka annak, hogy minden népszerűségük és ismertségük ellenére miért olyan alacsony még mindig a kereskedői oldalról való elfogadottságuk. Az Európai Központi Bank alelnöke, Vitor Constancio még szeptemberben a 17. századi tulipánkereskedési buborékhoz hasonlította a Bitcoin árfolyamraliját – kérdés, hogy az idő őt, vagy a digitális pénzbe fektetőket igazolja majd.

Nem csak veszély, lehetőség is

A technológiában azonban lehetőséget is látnak a nagyok. Az ECB, a BOJ vagy a német Bundesbank már teszteli a blockchain-módszert, belebegtetve annak lehetőségét, hogy a jövőben erre alapuló fizetési rendszereket vezetnek majd be. Tavalyi vizsgálatuk azonban kénytelen volt megállapítani: a blockchain még nem elég érett a világ legnagyobb fizetési rendszereinek kiszolgálására.

Nagyobb kényszerben vannak a kereskedelmi bankok, melyek ügyfelei könnyebben váltanak, különösen a fintech világban egyik pillanatról a másikra megjelenő új piaci szereplők ügyfélbarát szolgáltatásai miatt. A kereskedelmi bankok ezért nem engedhetik meg maguknak a kivárás luxusát, azt kockáztatva, hogy ügyfeleik egy része egyszerűen ott hagyja őket a kriptovaluták elégtelen támogatása miatt.

A svájci bankóriás UBS ezért egy hat bankból álló konzorciummal egyetértésben úgy döntött, hogy megkísérelik egy, a központi bankok által támogatott főbb devizákkal megegyező képességű digitális pénznem létrehozását. Sikerük esetén a fizetési szolgáltatások a jelenleginél is gyorsabb ütemben mehetnének végbe, ugyanakkor ezzel a központi bankok fizetési rendszerek őrzőiként betöltött szerepe kerülhet veszélybe. Ez pedig akár pénzügyi válságot is kirobbanthat, ha a szabályozásért felelős szervezetek nem lépnek időben.

A központi bankok között is van olyan, amelyik már kacérkodik a kriptovaluták használatának lehetőségével. A svéd Riksbank vagy a Bank of England például már vizsgálja ennek előnyeit, buktatóit. A skandináv ország egyébként is előnyben van, hiszen itt a kiskereskedelemben zajló fizetések szinte teljes egésze már elektronikusan zajlik. A Riksbank ezért keresi az úgynevezett e-krona (e-korona) bevezetésének lehetőségét, mellyel a kis összegű, fogyasztók, vállalatok és hatóságok közötti tranzakciók egyszerűbbé válhatnának.

Vitathatatlan tehát a kriptovaluták hatása, az évtized talán legnagyobb pénzügyi jellegű változását indították el. De, hogy ebből végül a Bitcoin sikeresen fog-e kijönni, az egy meglehetősen nehéz kérdés, amire még senki sem tudhatja biztosan a választ.