A Microsoft holnaptól, azaz július 14-től kezdve nem ad ki új frissítést, biztonsági javításokat a Windows Server 2003-hoz. A támogatási periódus lejártával maximum a szoftvercéggel külön megállapodó vállalatok kaphatnak egyedi segítséget, ám ez nem olcsó mulatság.
Nem hatott a felkészítés
A Windows XP támogatásának leállítása nem fog kommunikációs sikertörténetként bevonulni a Microsoft történetébe. Az átállás – részben a kommunikáció gyengesége, részben az XP viszonylagos népszerűsége miatt – lassú volt, a NetmarketShare adatai szerint még tavaly november végén is a netezők közel 14 százalékának a gépén XP volt az operációs rendszer.
A Windows Server 2003 esetében láthatóan nem akartájk elkövetni ugyanezt a hibát. Már tavaly intenzív edukációs kampányba kezdett a cég, hogy felhívja a figyelmet: 2015. július 14-én megszünteti a szerver operációs rendszer támogatását. A redmondi cég rámutatott a migráció elhalasztásával járó veszélyekre, illetőleg igyekezett segítséget nyújtani az átállás lebonyolításához is.
Ehhez képest azonban a cégek tetemes része elkényelmeskedte a dolgot, és úgy tűnik, bevállalják a védőháló hiányával járó kockázatokat. A Microsoft információi szerint tavaly júliusban még 24 millió szerveren futott a 2003-as oprendszer. Azóta természetesen ez a szám lényegesen lecsökkent, de a Gartner szakértője úgy saccolja, hogy legalább 2,5 millió gép támogatás nélkül is tovább üzemel majd holnaptól. Ezt erősíti meg a Dell egy friss felmérése, amely arra jutott, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon a cégek ötödénél nem történt meg az átállás.
Drága és sokáig tart
Ha azt gondolnánk, hogy ez a probléma csak a kisebb, mindössze egy-két szervert üzemeltető vállalkozásokra jellemző, akkor alaposan melléfognánk. Az amerikai Computerworldnek például a gyógyszergyártó Sanofi szerverekért felelős munkatársát szólaltatta meg. A szakember elmondta, hogy ők is a későn kapcsoló cégekhez tartoznak, és most azon dolgoznak, hogy biztonságossá tegyék a még mindig a 12 éves rendszert használó gépeiket. A 12 ezer x86-os szervert üzemeltető óriásvállalatnál becslések szerint évekig tarthat a teljes átállás.
Az idő azonban csak az egyik tényező, ami miatt sokan kicsúsznak a támogatási periódusból. A Sanofi mellett több más cégnél is arról számoltak be az informatikai vezetők, hogy az alapvető rendszerek frissítése rendszeresen háttérbe szorul. Egy ilyen váltás rengeteg pénzbe kerül, sok erőforrást leköt, miközben könnyen forintosítható hasznot nem lehet felmutatni a projekt melletti érvelés során. Így a gyorsabban bevezethető, általában olcsóbb, direkt üzleti értéket hozó, agilitást, új lehetőségeket biztosító alkalmazások, fejlesztések rendszerint győztesen kerülnek ki a korlátos büdzséért folyó harcból.
Persze a totojázás sem feltétlenül éri meg. A Windows Server 2013-hoz ugyanis egyedi megállapodásokon keresztül továbbra is lehet támogatást kérni a Microsofttól, ám ez becslések szerint szerverenként körülbelül 600 dollárba kerül csak az első évben. Az amerikai haditengerészet például első körben 9,3 millió dollárért hosszabbíttatta meg a Windows XP, az Office 2003, az Exchange 2003 és a Windows Server 2003 támogatását, de a teljes összeg 2017-ig elérheti a 30,8 millió dollárt.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak