A MIT Technologies Review rendszeresen beszámol érdekes fejlesztésekről. Ezek egy része koncepció marad, esetleg prototípus készül belőlük, mások – például a 3D-s nyomtatók – szériatermékek lesznek.

Most a lap összeszedte az elmúlt időszaknak azokat a fejlesztéseit, melyek szerintük nem csak érdekesek, hanem önmagukon vagy az iparágukon túlmutatva a jövőnk mérföldköveivé válhatnak.

1. Mezőgazdasági drónok

Nem új az ötlet, hogy nagy felbontású légi felvételekkel lehet segíteni a mezőgazdasági termelést. Már Magyarországon is felmerült az ötlet egy hobbipilóta borászban, hogy a tavaszi hóolvadás folyamatát levegőből videóra rögzítve könnyen fel lehetne térképezni azokat a területeket, melyeken a legkorábban köszönt be a tavasz, azaz olvad el a hó. Ez persze drága mulatság, de most már itt vannak a drónok, a nagy felbontású digitális kamerák, a fejlett képalkotási technológiák és a még fejlettebb képadat-elemzési módszerek, melyek számtalan lehetőséget adnak a gazdák kezébe a termelés hatékonyabbá tételéhez.

A drón olcsó, a felvételek módszeresen, akár napi rendszerességgel is elkészíthetők, a talajról, a növények fejlődéséről, az öntözés szükségességéről, a növénybetegségekről lehet naprakész információkat begyűjteni, ami alapja lehet az ún. adatvezérelt mezőgazdaságnak. Így a földről nem látható különbségekre is hamar fény derül, és még időben be lehet avatkozni. Mi a forradalmi, ha nem az, hogy olcsón lehet több élelmiszert termelni?

Német borrajongók nemzeti büszkeségünk egyik forrását, Tokaj egy szerelét is lefilmezték drónra szerelt kamerával – egyelőre csak a táj szépségéért.

2. Lehallgatásbiztos okostelefonok

A Snowden-korszak felértékelte a magánélet biztonságát. Phil Zimmermann, a PGP megalkotója, a Silent Circle elnöke, a titkosítások egyik legismertebb szakértője a Silent Circle titkosítási technológiáihoz és szoftvereihez keresett hardvert. Ez lett a Blackphone. Persze az emberi tényezőt mint a közismert leggyengébb láncszemet ez a készülék sem tudja kiszűrni, ahogy a többi megoldás – a Boeing Black vagy az Arenim Technologies Magyarországon fejlesztett, szintén a kommunikáció magas szintű biztonságát garantáló megoldása sem. De valóban fontosnak tűnik, hogy legyen egy szeglete a világnak, ahova nem láthat bele senki és semmi.

3. Az emberi agy feltérképezése

A tudósok évszázadok óta elképesztő energiát fordítanak arra, hogy megértsék az emberi agy működését. A modern technológia pedig olyan eszközt adott ehhez, amivel belátható időn belül célba is juthatnak. A nemzetközi összefogással létrehozott Human Brain Project, melyben Freund Tamás akadémikus vezetésével egy magyar kutatócsoport is részt vesz, a világ minden részéről összegyűjtött kutatási adatok felhasználásával olyan modelleket szeretének megalkotni, melyek közelebb visznek agyműködés megértéséhez, végső soron az emberi gondolkodás és viselkedés közti összefüggés feltárásához. Ugyanakkor a kutatás a mesterséges intelligencia terén is komoly előrelépést hozhat. Így kapcsolódik össze egy viszonylag új irányzat, a big data egy régóta kutatott területtel, a mesterséges intelligenciával, és remélhetőleg viszi előbbre az ismereteinket.

A mesterséges intelligencia – lásd az IBM Watson projektjét –, pedig igazán forradalmi lehetőségekkel kecsegtet.

4. A neuromorf chip megalkotása

A neuromorf chip megalkotása nem áll távol a Human Brain Project célkitűzéseitől, csak épp a másik oldal, a gép felől közelíti a problémát. A Qualcomm idén tartott egy bemutatót arról, hogyan is kell elképzelni azt a chipet, amelynek működése az emberi agyáéval mutat rokonságot. Ebben a szemléletben az emberi agy lényegében alacsony fogyasztású és gyors feldolgozó egység, amely egy sok millió processzorból álló masszívan elosztott rendszer. Így minden impulzusra nagyon gyorsan és adekvátan tud reagálni.

Ezek a neuromorf chipek is így működnek, reagálnak hangra, képi információkra, változásokra, Ez óriási lehetőséget adna az élet minden területén, hiszen intelligens eszközök létrehozását tenné lehetővé. Végső soron tehát ismét a kognitív számítástechnikához, a mesterséges intelligencia megalkotásához jutunk.

5. A szerkeszthető gén és a CRISPR

A génmódosítás a növényekben már bevett dolog. Az úgynevezett CRISPR elemek (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats), a csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések is felkerültek a felfedezések idei toplistájára. (A palindróm az anagramma egy speciális változata, amikor egy szó vagy kifejezés visszafelé olvasva is ugyanazt jelenti, mint előrefele: pl. Géza kék az ég.) A CRIPS elemeket ma már az egyik kulcsnak tekintik ahhoz, hogy genetikailag be tudjanak avatkozni bonyolult élő szervezetek genomjába speciális helyeken, hogy előre meghatározott célból módosított utódokat hozzanak létre.

Ez elég félelmetesen hangzik még akkor is, ha a módszerrel olyan agyi rendellenességek is gyógyítható válhatnak, mint az az autizmus, a skizofrénia, az Alzheimer-kór vagy a bipoláris zavarok.

6. 3D-s nyomtatás mikroméretben

A tavaly év nagy szenzációja volt a 3D-s nyomtatás, amitől sokan az alkatrészgyártás forradalmasítását várták. Egyelőre ez elmaradt, de a kutatók már dolgoznak azon, hogy mikroméretű tárgyakat készítsenek a módszerrel – elsősorban gyógyászati célokra. Ezzel a módszerrel olcsón és viszonylag gyorsan lehetne előállítani olyan protéziseket például, melyek egyesítik az elektronikát és a mesterséges szöveteket.

A cyborgok gyártásától azonban szerencsére még messze vagyunk. Bár amilyen tempóban fejlődnek a robotok, meglehet az sem várat sokáig magára.

7. Mobilizáció és együttműködés

A felhő és az új mobil technológiák lehetővé teszik, hogy bárhonnan és bármikor bekapcsolódjunk egy csoport munkájába. Szinte minden kollaborációs eszköz fejlesztése ezt célozza. Szűnjön meg a levelek küldözgetése, a dokumentumok folyamatos összefésülése, a számtalan egymás mellett létező, részteleiben elavult verzió és így tovább.

A hatékonyabb munka egyik kulcsa ez a módszer, melyet a magyar fejlesztésű Cubytól (LogMeIn) a Dropboxon át a Google-ig szinte minden – együttműködést támogató eszköz és szolgáltatás – célul tűz ki. A MIT Technologies Review a Quip mobil appot emeli ki, ami iOS-re és Androidra is elérhető eszköz.

8. Az Oculus Rift

A virtuális valóság egy érdekes megvalósítása az Oculus Rift speciális virtuális valóság "szemüveg", ami persze eredendően játékokhoz találtak ki. De használható a gyógyászatban, például a sebészeknek gyakorlásra, képzésre, tervezéshez és így tovább. És lehet vele viccelni, mint az alábbi videón látható.

9. Agilis robotok

Nagy port vert fel, amikor a Google felvásárolt egy sor robotikával foglalkozó céget, köztük a Boston Dynamicsot, amely rendkívül ügyesen mozgó, akár a hadászatban is használható robotkutyát épített.

Ha nem is kész még a robottechnika arra, hogy a mindennapi gyakorlatban bevessék, már látható, hogy óriási lehetőségek vannak benne. Már most látszik, hogy számos olyan helyen alkalmazhatók lesznek, ahol az ember finom motorikus mozgására lehet szükség veszélyes környezetben.

10. Az intelligens zöld energia

Az energia nem intelligens, ám épp a big data ad az alternatív, elsősorban szél- és napenergiában utazó cégek kezébe olyan eszközt, amellyel ezek a kiszámíthatatlan energiaforrások nagy megbízhatóságúvá válhatnak, és ezáltal valódi alternatívát nyújthatnak a hagyományos (pl. szén és atom) forrásokkal szemben.

Az energiaellátó rendszerekből, a fogyasztóktól érkező, valamint az időjárási adatok elemzéséből olyan modellek állíthatók fel, melyek nagy pontossággal képesek előrejelezni az energiaigényt és az energiatermelési lehetőségeket. Így a zöld energiákra alapozott rendszerekkel is nagy ellátási biztonságot lehet elérni, ahol sem a szélcsend, sem a szélviharok nem okoznak fennakadást az ellátásban, és nem sérül a rendszer rugalmassága sem.