MS BPOS

A felhő csak eszköz, nem cél

Kapcsolódó cikk:

• Mi az a számítási felhő?

Bármennyire is sokat és sokan magasztalják a felhő alapú számítástechnikai megoldásokat (nem kivétel ez alól lapunk sem), az informatikai vezetőknek arra kell koncentrálniuk, hogy az információtömegből leszűrjék azt a fontos tartalmat, amely az üzleti folyamatok előremozdításában segíthet. Kétségtelen, hogy a felhőre építkező megoldások sok új lehetőséggel gazdagítják a számítástechnika lehetőségeit, de semmi garancia nincs arra, hogy ezek bevezetése minden vállalat esetében már most valódi előnnyel járna.

A lényegre koncentrálva | Legyen szó bármilyen felkapott témáról, a vezetők gyakran esnek abba a hibába, hogy túlságosan elragadja őket a lelkesedés, és azonnal erre építve akarnak új stratégiát kialakítani. Randy Heffner, a Forrester Research alelnöke az amerikai CIO magazinban írt arról, hogy a cloud computing esetében ez azért félrevezető, mert ekkor nem az üzleti célok és azok fejlesztése, hanem egy technológiai megvalósítási forma kerül a középpontba.

Holott érdemes azt is észben tartani, hogy a felhő alapú megoldásokra való áttérésnek nemcsak előnyei, de számos hátránya is lehet. Mivel majdnem minden ilyen megoldásnak megvan a „hagyományos” megfelelője, nem nehéz ezeket a pró és kontra érveket egymás mellé pakolni, és csak ott és akkor váltani, ahol ez egyértelműen kifizetődő. Ez a fajta megközelítés sokkal racionálisabb döntéseket eredményez, mintha mindent a felhőn keresztül próbálnánk nézni és megvalósítani.

Jelenleg három fő területre tagolódik a cloud computing, melyek mindegyike egy-egy kritikus üzleti kérdésre jelenthet megoldást. A szolgáltatásként kezelt infrastruktúra (IaaS) a vállalat informatikai hátterének kialakításában segíthet. A platfrom mint szolgáltatás (PaaS) arra a kérdésre jelenthet választ, hogy a cég informatikai támogatása milyen eszközökre építve készít és futtat megoldásokat. Végül a szoftverszolgáltatások (SaaS) segítségével azt a dilemmát lehet jobban feloldani, hogy mely alkalmazások esetében használjon a vállalat kész, mindenki számára elérhető változatokat, és hol erőltesse a céges igényekre szabott egyedi megoldások fejlesztését, használatát.

Tehát ahelyett, hogy ráerőszakolnánk a vállalati stratégiára a felhős megközelítését, érdemesebb minden említett területen kitágítani eddigi perspektívánkat. Egyesével megnézni, milyen alternatív eszközök és megoldások jelentek meg bizonyos területeken, és az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján finomítani a vállalati stratégiát. Ez a gondolkodásmód egyébként minden valószínűség szerint hosszú távon szintén a felhőbe vezet, de sokkal érettebb, megfontoltabb lépésekben.

Mindennel számolva | Az üzleti igényekre koncentráló vizsgálódás több szempontból is szerencsésebb a technológia felöl történő megközelítésnél. Egyrészt ez megfelelő (üzleti folyamatokra fókuszáló) alapot teremt ahhoz, hogy racionális döntés születhessen a cloud, illetve a hagyományos lehetőségek mérlegelésénél. Tovább szükségtelenné teszi azokat a nehezen eldönthető kérdéseket, miszerint mikortól számít egy megoldás felhő alapúnak. Mivel nem arra helyeződik a hangsúly, hogy milyen eszközzel jutunk el a célig, teljesen mindegy, hogy a legjobb megoldás hagyományos, vegyes, átmeneti vagy éppen teljesen felhő alapú. Végül a sok opció együttes vizsgálata lehetővé teszi, hogy az üzleti igények, lehetőségek és veszélyek teljes spektrumát megvizsgálva dönthessen a vezető a vállalat számára optimális változatról.

Haffner a Forrester friss kutatása alapján a fent említett cloud computing területek értékelésénél a következő szempontokat ajánlja figyelembe venni:

Az IaaS lehetőségeit integrálni kell az infrastruktúra stratégiába, melynek legfontosabb eleme az, hogy a lehető legkevesebb költség mellett megfelelő kiszolgáló hátteret nyújtson az IT az üzletnek. Egy-egy új bevezetés, bővítés, változtatás során azt kell megvizsgálni, hogy a pénzügyi, rugalmassági, megbízhatósági, biztonsági és egyéb speciális faktorok összessége milyen megoldással lesz a legkedvezőbb. Az IaaS mellett a saját adatközpont felállítását, a privát és hosztolt felhő alapú változatot, a hagyományos kiszervezést és a menedzselt szolgáltatás lehetőségét is mérlegelni kell.

A platform mint szolgáltatás természetesen szintén be kell, hogy épüljön az applikációs platformmal kapcsolatos tervezésbe. Ennek azt kell biztosítania, hogy a fejlesztők képesek legyenek az üzletet gyorsan és hatékonyan olyan megoldásokkal ellátni, amely a változó üzleti környezet kihívásaira megfelelő választ ad. Ebbe a saját fejlesztés és a kész megoldások integrálása egyaránt beletartozik. A PaaS eszközöknek ott lehet szerepe, ahol a fejlesztési lehetőségek és költségek kedvezőbbek, mint más megoldások a teljes vállalati portfolió figyelembevételével. Magyarul nem mindig az adott problémára leginkább megfelelő megoldás jelenti az optimális választást. Könnyen lehet, hogy a vállalat teljes eszköztárával való integráció miatt egy kevésbé jó lehetőség összességében könnyebb, egyszerűbb, olcsóbb megoldást jelent.

A szoftverszolgáltatásoknak részt kell kapniuk az üzleti megoldások kiválasztásánál és a fejlesztési útitervben is. Használható, versenyképes alkalmazásokkal kell ellátni a vállalatot, mégpedig úgy, hogy a költségek, kockázatok, funkcionalitás, megbízhatóság, integrálhatóság szempontjai alapján a legkedvezőbb mixet kapjuk. Mint az előbb, itt is felmerül annak a problematikája, hogy egy adott legjobb megoldás nem feltétlenül illeszkedik a vállalati környezetbe. Ennek eldöntésében is segít a hosszú távú tervezés, hiszen ekkor nem csak azt látjuk, jelenleg milyen feltételrendszerben kell működni, hanem azt is, hogy milyen lesz ez a környezet néhány év múlva.