A napokban hozta nyilvánosságra a határokon átívelő internetes csalásokkal kapcsolatos legfrissebb jelentését az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net). Az online kereskedelem árnyoldalaival foglalkozó dokumentum egyben megszívlelendő tanácsokat is ad a határokon átnyúló átverések elkerülésére. A mostani felmérés alapjául a szervezet által 2012. folyamán begyűjtött vásárlói panaszok szolgálnak.

Boom az online piactéren, de a többség még óvatos

Az unió fogyasztói politikáért felelős biztosa Neven Mimica a következőképpen kommentálta a jelentést: „Valódi boomot tapasztalhatunk az online-vásárlás terén, miután a fogyasztók ki akarják használni az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. A lehetőségekkel együtt azonban a csalás kockázata is növekszik.” A szervezet a jelentését az ünnepek előtti nagybevásárlásra  időzítette, hogy ezzel is  felhívja a fogyasztók figyelmét az okos vásárlásra és a csalók csapdáinak az elkerülésére.

Becslések szerint az online vásárlás révén uniós szinten 11,7 milliárd euró megtakarítás érhető el, ami megfelel a teljes EU-s GDP 0,12 százalékának. Mégis sok fogyasztó hagyja ki ezt a lehetőséget. Tanulmányok mutatják, hogy a felhasználók 62 százaléka azért nem választja a vásárlás ezen formáját, mert fél az átverésektől.

Az internetes biztonsággal foglalkozó Eurobarometer felmérés szerint a legtöbben Lengyelországban (18%), Magyarországon (17%),  Máltán és az Egyesült Királyságban (16-16%) panaszkodtak arra, hogy már volt személyes tapasztalatuk határon átívelő online csalással. Az ezen veszélyeknek a legkevésbé kitett állampolgárok közé tartoznak a jelentés szerint a görögök (3%), a szlovénok (6%) és a spanyolok (7%).

Csapdába ejtő trükkös ötletek

A csalások elkerülésére számos ötletet ad a dokumentum. A jó tanácsok között kiemelkedő helyen szerepel, hogyan monitorozhatjuk a számunkra ismeretlen online kereskedőket, és mit kell tennünk, ha mégis csapdába ejt minket egy csaló oldal. Ez utóbbi egyébként a leggyakrabban előforduló csalások egyike, ahol az áloldal banki átutalást követel, hogy aztán magát az árut a vevő soha ne kapja meg. Ezt a felmérésben résztvevő helyi ECC szervezetek 70 százaléka említette. Második helyen állnak a használt gépjárművek online kereskedelmében tapasztalható visszásságok, amit az ECC-k 45 százaléka tapasztalt. A külföldről vásárolt használt autók esetében fordult már elő, hogy az eladó a fogyasztó bizalmának növelése érdekében egy függetlennek tűnő szállítmányozó céget ajánlott az ügylet teljesítésére, azonban utóbb kiderült, hogy az eladó és a szállítmányozó a fogyasztó megkárosítása érdekében összedolgozott, és végül a jármű soha nem jutott el a vevőhöz.

Új típusú csalásként jelent meg Európában a gazdájuk elhalálozása miatt árván maradt házi kedvencek ingyenes örökbefogadásának lehetősége. A csalók a gyanútlan örökbefogadótól az állatok elszállításáért, a repülőtéren való gondozáséért és az állatorvosi ellátásáért előzetesen pénzt kérnek, de az állat soha nem érkezik a címzetthez.

A jelentés kitér arra, hogy egyre jobban növekszik a mobiltelefonokat megcélzó rosszindulatú szoftver támadás, vagy az online játék- és randi oldalakat érő csalások száma is.

A magas hazai áfa online árnyoldalai

Magyarországon viszont a határon átnyúló online vásárlások fő motivációja a 27 százalékos áfával sújtott hazai árnál kedvezőbb vételár, ami mágnesként vonzza, főleg az ünnepek táján a gyanútlan vásárlókat. Nem árt az óvatosság, mindig csak biztonságos, főleg bankkártyás fizetést válasszunk, kerüljük a bankszámla nélküli, vagy bankhoz nem kötődő pénzátutalási módozatokat.

„Az előbbi sokkal biztonságosabb az utóbbinál, ráadásul a bankkártyás fizetésnél a kártyatársaságok biztosítják a chargeback, vagyis a fizetés utólagos visszavonásának a lehetőségét is, ami jól jöhet akkor, ha kiderül online csalás áldozatai lettünk” – válaszolta a Bitport megkeresésére Kriesch Attila, az Európia Fogyasztói Központ magyarországi szervezetének az igazgatója.  A hazai egység 2006-ban jött létre és 2011 eleje óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretein belül működik. Azóta ismertsége és a megkeresések száma megsokszorozódott. Az igazgató ugyanakkor nem tapasztal akkora felfutást a panaszok számában Magyarországra nézve, mint amit az említett Eurobarometer-felmérés kimutatott. Ezt azzal magyarázza, hogy a csalók áldozatává válók egy része valószínűleg elsőként inkább a rendőrséghez fordul.   

„Nálunk egyébként éppen ezekből a kedvezőbb vételárú tranzakciókból lesz ügy, mert az esetek egy részében az ügyfél vagy soha nem kapja meg a terméket, vagy olcsó, hamisított verzióhoz juthat. A külföldi oldalakon is szívesen portyázó hazai internetes vásárlók másik gyakori panasza a jogosulatlan jegyértékesítő oldalakhoz kapcsolódik. Ezek hirdetnek jó áron jegyeket világsztárok koncertjeire, vagy külföldi sporteseményekre pénz előreutalással, jegy utólagos átvételének az ígéretével” – emeli ki Kriesch Attila. Megjegyzi még: a gyanútlan vevő szállást, esetleg repülőjegyet rendel, kiutazik, aztán bottal ütheti a jegyértékesítő nyomát, pedig ez kivédhető lenne, ha előbb tájékozódna arról, hogy adott eseményekre hivatalosan mely jegyértékesítők szereztek árusítási jogot.  

Az ECC-Net, az Európai Fogyasztói Központok hálózata, amely az EU tagországok, valamint Norvégia és Izland állampolgárainak nyújt ingyenes segítséget a külföldi vállalkozásokkal szembeni határon átnyúló fogyasztói panaszaik és jogvitáik rendezésében.