Egy hétfőn hatályba lépett kormányzati utasítás értelmében az orosz központi költségvetés intézményeinek az elkövetkező években szabad szoftverek használatára kell átállniuk.
A Vlagyimir Putyin miniszterelnök által aláírt dokumentum 25 pontban foglalja össze a 2011-2015 között a kormányzati intézmények átállítása kapcsán végrehajtandó lépéseket, a felelős állami szerveket, illetve az elvárt eredményeket; mindezt alig két évvel a közoktatási intézmények informatikai rendszereinek szabad szoftverekre történő cseréjéről szóló első hírek megjelenése után. Úgy tűnik, az orosz kormányfő komolyan veszi a kérdést.

Jó munkához kell az idő Egy ilyen volumenű feladat végrehajtásához természetesen nem csupán döntéshozói akarat, de kellő mennyiségű idő is szükséges, így a következő esztendő elsősorban a tervezésről és az előkészítő lépésekről szól majd. A valódi átállás a tervezett négy éves időszak második felére esik  majd.

A határidők első közelítésben nem tűnnek irreálisnak, hiszen az alkalmazandó szabad szoftverek tesztelésének megkezdése – az erre kiválasztott alkalmazásokkal és intézményekben – várhatóan 2012 második negyedévében már megkezdődik, míg a jelenleg használt tulajdonosi (proprietary) szoftverek cseréje várhatóan 2013 második félévétől kezdődően történik majd meg.

Az éles migráció csak ez után – 2014 harmadik negyedévében – indul meg, mely a használt szoftverek cseréjén túl, az államigazgatási adatok formátumának konverzióját is magában foglalja. A most kihirdetett program 2015 végén zárul a tapasztalatok, illetve a további migrációs lehetőségek tett javaslatok összegzésével.

Sok a teendő Addig is számos teendő vár még az orosz kormányzati szervekre, hiszen amellett, hogy hosszú távú döntéseket kell hozni a használni kívánt adattárolási formátumokról, illetve az adatcsere lebonyolítására szolgáló interfészekről, a rendelet egy – a szabad szoftverek felhasználóit segítő – kompetenciaközpont felállítására is javaslatokat vár az érintett minisztériumoktól. Emellett egy állami szoftvertárt is felállítanak, amely az államilag használt szabad szoftverek karbantartott, frissített verzióit hivatott tárolni, illetve a megfelelő szervezeteknek az elérését biztosítani.

Ezek azok a lépések, melyek sajnálatos módon kevéssé körvonalazottak a magyar kormány által karácsony előtt közzétett Digitális Megújulás Cselekvési Tervben, holott – nem túl meglepő módon – az átállás sikere végső soron itt dől el.

A váltás okai A mostani döntés meghozatalakor vélhetőleg az anyagi természetű megfontolások is fontos szerepet játszottak, hiszen más – nyugat-európai – országok is kiemelt szempontként említették hasonló projektek elindításakor, hogy eredményként egy olcsóbb közigazgatási rendszert szeretnének elérni. Nem mellékesen a licencdíjakon megspórolt összegek a projekthez kapcsolódó állami megrendelések keretében visszaforgathatóak a hazai gazdaságba, annak minden előnye mellett.

Oroszország szempontjából egy másik fontos érv sem hanyagolható el, mégpedig a gyártói függés (vendor lock-in) elkerülése. Ahogy a magán- és a versenyszférában, úgy a közigazgatás terén is a Microsoft operációs rendszerei, illetve felhasználói alkalmazásai az egyeduralkodóak, ami egyszersmind komoly kiszolgáltatottságot jelentenek az amerikai gyártó, illetve annak licencelési és üzletpolitikájával szemben, amit - úgy tűnik - az orosz államszervezet eddig kívánt tűrni.

Szabad szoftveres alapokra épít a magyar EU elnökség honlapja
Még nem tudni, miből lesz mindenkinek széles sáv

A Linux éve? Az, hogy a Windowsok, Microsoft Office-ok, Internet Explorerek kisöprése az orosz állami gépezetből, illetve helyükbe Linux alapú rendszerek, illetve nyílt forrású szoftverek – mint a LibreOffice, vagy a Firefox – telepítése miként befolyásolja majd a szabad szoftverek jövőjét, nyilván a jövő kérdése. Ugyanakkor az tény, hogy az orosz kormány meghozta a maga döntését, komoly lökést adhat a szabad szoftverek utóbbi években stagnálni látszó ügyének.

Nem csupán elvi síkú előrelépésről, vagy jól csengő piacszerzésről beszélhetünk, hiszen egy ilyen mérvű átállás rengeteg fejlesztést is magával hoz, ami a szabad szoftverek természeténél fogva a teljes felhasználói közösség számára hasznos lehet, hiszen az ezen szoftverek alapfilozófiája az elért eredmények megosztása. Mindenesetre a reményeikben nem csüggedő hívek egy esélyt kaptak a Linux évének 2011-ben való újbóli kikiáltására.

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.