Egy hétfőn hatályba lépett kormányzati utasítás értelmében az orosz központi költségvetés intézményeinek az elkövetkező években szabad szoftverek használatára kell átállniuk.
A Vlagyimir Putyin miniszterelnök által aláírt dokumentum 25 pontban foglalja össze a 2011-2015 között a kormányzati intézmények átállítása kapcsán végrehajtandó lépéseket, a felelős állami szerveket, illetve az elvárt eredményeket; mindezt alig két évvel a közoktatási intézmények informatikai rendszereinek szabad szoftverekre történő cseréjéről szóló első hírek megjelenése után. Úgy tűnik, az orosz kormányfő komolyan veszi a kérdést.

Jó munkához kell az idő Egy ilyen volumenű feladat végrehajtásához természetesen nem csupán döntéshozói akarat, de kellő mennyiségű idő is szükséges, így a következő esztendő elsősorban a tervezésről és az előkészítő lépésekről szól majd. A valódi átállás a tervezett négy éves időszak második felére esik  majd.

A határidők első közelítésben nem tűnnek irreálisnak, hiszen az alkalmazandó szabad szoftverek tesztelésének megkezdése – az erre kiválasztott alkalmazásokkal és intézményekben – várhatóan 2012 második negyedévében már megkezdődik, míg a jelenleg használt tulajdonosi (proprietary) szoftverek cseréje várhatóan 2013 második félévétől kezdődően történik majd meg.

Az éles migráció csak ez után – 2014 harmadik negyedévében – indul meg, mely a használt szoftverek cseréjén túl, az államigazgatási adatok formátumának konverzióját is magában foglalja. A most kihirdetett program 2015 végén zárul a tapasztalatok, illetve a további migrációs lehetőségek tett javaslatok összegzésével.

Sok a teendő Addig is számos teendő vár még az orosz kormányzati szervekre, hiszen amellett, hogy hosszú távú döntéseket kell hozni a használni kívánt adattárolási formátumokról, illetve az adatcsere lebonyolítására szolgáló interfészekről, a rendelet egy – a szabad szoftverek felhasználóit segítő – kompetenciaközpont felállítására is javaslatokat vár az érintett minisztériumoktól. Emellett egy állami szoftvertárt is felállítanak, amely az államilag használt szabad szoftverek karbantartott, frissített verzióit hivatott tárolni, illetve a megfelelő szervezeteknek az elérését biztosítani.

Ezek azok a lépések, melyek sajnálatos módon kevéssé körvonalazottak a magyar kormány által karácsony előtt közzétett Digitális Megújulás Cselekvési Tervben, holott – nem túl meglepő módon – az átállás sikere végső soron itt dől el.

A váltás okai A mostani döntés meghozatalakor vélhetőleg az anyagi természetű megfontolások is fontos szerepet játszottak, hiszen más – nyugat-európai – országok is kiemelt szempontként említették hasonló projektek elindításakor, hogy eredményként egy olcsóbb közigazgatási rendszert szeretnének elérni. Nem mellékesen a licencdíjakon megspórolt összegek a projekthez kapcsolódó állami megrendelések keretében visszaforgathatóak a hazai gazdaságba, annak minden előnye mellett.

Oroszország szempontjából egy másik fontos érv sem hanyagolható el, mégpedig a gyártói függés (vendor lock-in) elkerülése. Ahogy a magán- és a versenyszférában, úgy a közigazgatás terén is a Microsoft operációs rendszerei, illetve felhasználói alkalmazásai az egyeduralkodóak, ami egyszersmind komoly kiszolgáltatottságot jelentenek az amerikai gyártó, illetve annak licencelési és üzletpolitikájával szemben, amit - úgy tűnik - az orosz államszervezet eddig kívánt tűrni.

Szabad szoftveres alapokra épít a magyar EU elnökség honlapja
Még nem tudni, miből lesz mindenkinek széles sáv

A Linux éve? Az, hogy a Windowsok, Microsoft Office-ok, Internet Explorerek kisöprése az orosz állami gépezetből, illetve helyükbe Linux alapú rendszerek, illetve nyílt forrású szoftverek – mint a LibreOffice, vagy a Firefox – telepítése miként befolyásolja majd a szabad szoftverek jövőjét, nyilván a jövő kérdése. Ugyanakkor az tény, hogy az orosz kormány meghozta a maga döntését, komoly lökést adhat a szabad szoftverek utóbbi években stagnálni látszó ügyének.

Nem csupán elvi síkú előrelépésről, vagy jól csengő piacszerzésről beszélhetünk, hiszen egy ilyen mérvű átállás rengeteg fejlesztést is magával hoz, ami a szabad szoftverek természeténél fogva a teljes felhasználói közösség számára hasznos lehet, hiszen az ezen szoftverek alapfilozófiája az elért eredmények megosztása. Mindenesetre a reményeikben nem csüggedő hívek egy esélyt kaptak a Linux évének 2011-ben való újbóli kikiáltására.

Anya nélkül nőhet fel a mesterséges intelligencia

Az AI-k működése adatállományokra épül, az adatállományok felépítése az adattudósoktól függ. Akik között nőket csak mutatóba találni.
 
A legfrissebb felhős biztonsági fejlesztéseknek köszönhetően védettebbé válhatnak az adatok, mint valaha. Az aktuális fenyegetések után az ezekre adott válaszokat járjuk körül.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Adatvédelem a felhőben

Az európai szabályozásnak az is célja, hogy a vállalatok jobban bízzanak az Unió felhőszolgáltatóiban.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
Hirdetés

Villámgyors mentőgép a Rubriktól

A kaliforniai start-up céget a tárolótechnológiák megújítói közé sorolta a Gartner. Mit tudnak? Helyben vagy a felhőben azonnali mentést, keresést, egyszerűbb felépítésű, rugalmasan méretezhető infrastruktúrát ad a cég.

A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.