A 2015-ben alapított és közvetlenül az Alphabet irányítása alatt álló Sidewalk Labs másfél éve dolgozik azon, hogy a világ legmodernebb városrészét húzza fel Torontó központjának szomszédságában. A hétfőn nyilvánosságra hozott tervek szerint az okosváros-projekt több fázisból állna, amelynek csak a legelejénél szán komoly szerepet magának a várostervezéssel foglalkozó leányvállalat.

Ingyen wifi, örök élet

A Sidewalk Toronto elnevezésű, egyelőre csak tervezőasztalon létező fejlesztés a kanadai város tópartján lévő, gyéren használt ipari területeket repítené a jövőbe. Az első fázisban a Quayside és a Villiers West egyenként néhány hektárnyi területét építenék be, de az ambíciózusabb távlati tervek között szerepel egy egész régió felokosítása. Az angol Innovative Development and Economic Acceleration után egyszerűen csak IDEA districtnek hívott hipermodern kerület megvalósításához azonban nem csak bőséges befeketetői forrásokra lesz szükség, de a városvezetés és a lakosság meggyőzésére is.  

Kékkel jelölve a projekt első fázisa, míg szürkével a nagyobb, opcionális második fejlesztési szakasz

De mit is ígér a Sidewalk Labs projektje? Egy olyan városi környezetet, amelyet az alapoktól a dolgok internetének maximális kihasználására terveztek és építettek fel. Azt természetesen említeni se nagyon érdemes, hogy a terület teljes egészén publikus vezeték nélküli internethálózat működne. Az viszont már érdekesebb, hogy a házakat, középületeket is úgy alakítanák ki, hogy azok képesek legyenek további hálózathoz köthető fejlesztések kiszolgálására (például beépített "kiállásokkal", amelyekre könnyedén telepíthetők mérők, szenzorok).

Az okos város koncepciójába bőven belefér a közlekedés hatékonyságának javítása és a környezetvédelem. A Torontóban működő villamoshálózatot vinnék tovább a szigetes, félszigetes területre, így a központ kötött pályán könnyen és gyorsan elérhető lenne. A területen belüli mozgást az úthálózat bicikliseket, gyalogosakat preferáló kialakításával "zöldítenék". Az épületek mindegyike megközelíthető lenne kerékpárral, a mélyben pedig logisztikai alagutak futnának, amelyekben önvezető teherjárművek oldanák meg a háztól házig szállítás problémáját.

Maguk a házak tartós tölgyfából épülnének, és különböző energiahatékonysági rendszerek alkalmazásával Torontó jelenlegi károsanyagkibocsátásához képest 85-90 százalékkal kedvezőbb eredményekkel kalkulálnak. Az üvegházhatást fokozó gázok légkörbe jutását például azzal akadályoznák, hogy az élelmiszerhulladékot biogázzá alakítják, amit aztán a házak fűtésére tudnak használni.

Mennyi az annyi?

Az első, kisebb fázis költségét nagyjából 3,9 milliárd kanadai dollárra taksálják, amiből 900 milliót fedezne a Sidewalks Labs és helyi partnerei, a többit a terület fejlesztésében fantáziát látó külső vállalkozásoktól, befektetőktől remélik összeszedni. Az IDEA körzet kialakítása viszont ennél lényegesen nagyobb falat. Az Alphabet leánya ebbe 1,3 milliárdot is hajlandó lenne beletolni, ám a 38 milliárdra rúgó teljes beruházási költséghez képest ez maximum étvágygerjesztő lehet. 

Egy független kutatócég egyébként megvizsgálta a projekt várható gazdasági hatásait. Ezek alapján teljes kiépítettség esetén 2040-ben, azaz alig több mint húsz év múlva már 44 ezer új munkahellyel, 14,2 milliárd dolláros GDP-hozzájárulással és 4,3 milliárdnyi extra adóbevétellel számolhat a város, illetve Kanada egésze.

Nem eszik olyan forrón

A sok pozitívum ellenére nem mondhatni, hogy elsöprő sikert aratott volna helyben a terv. Egyeseknek a gyomra már azt sem veszi be, hogy egy informatikai óriás kezd náluk városfejlesztésbe (kvázi átvéve a feladatot az önkormányzattól). Mások viszont a személyes adatokkal való esetleges visszaélésektől tartanak. A Sidewalks Labs vezetője sietett leszögezni, hogy direkt beleegyezés nélkül senkiről nem gyűjtenek személyes azonosításra alkalmas információkat, harmadik félnek meg pláne nem akarják eladni az üzemeltetés során összegereblyézett információhegyet. Ennél azonban láthatóan többre, egy minden fél által elfogadható, átlátható mechanizmusra és ellenőrző környezetre lesz szükség ahhoz, hogy a tervből valóság váljon.

És még ha így is lesz, egyelőre valószínűbb, hogy csak a szerényebb fejlesztési kör valósul meg, mert az IDEA körzet hétfői belengetése némileg felkavarta a projekt előkészítésén közreműködőként dolgozó, önkormányzati kötődésú nonprofit szervezet vezetőjét. Utóbbi sietett közölni, hogy az ambíciózus második fázis nem az ő ötletük, és mielőtt ezzel egyáltalán foglalkoznának, szeretnék látni az első lépcső megvalósulását, és annak tapasztalatai alapján érdemes tovább gondolkodni.