Élsportolók és CIO-k cserélték ki tapasztalataikat a VISZ immár hagyományos, vitorlázással egybekötött nyári workshopján Siófokon.

Jó felvezetést adott a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) Siófokon rendezett nyári szakmai workshopjának három sportember, Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Szekeres Pál többszörös paralimpai bajnok, valamint edzője, Beliczay Sándor beszélgetése a sikerről.

Sikerhez kell tehetség is

A workshop panelbeszélgetéseinek többsége HR-problémák felől közelítette meg a hazai nagyvállalatokat is egyre jobban érintő problémát, a digitális átalakulást. Az első nagy kérdéskör a képzés és a vállalati tehetséggondozás, valamint a tehetségek megtartása volt. A beszélgetésben a középiskolai és a felsőfokú képzés, valamint a vállalati mentorprogramok is szóba kerültek. Ebből kiderült, hogy élesen elválik egymástól a közoktatásban szerezhető informatikai tudás – ennek problémáiról Vindics Dóra, az Újpesti Babits Mihály Gimnázium tanára beszélt –, valamint a szakirányú felsőoktatás. A középiskolában jellemzően alkalmazói szintű képzés folyik, az algoritmikus gondolkodás kevés teret kap, így az ott szerzett ismeretek kevéssé hasznosíthatók a felsőoktatásban. Ugyanakkor abban a panel résztvevői egyetértettek, hogy a felhasználói ismeretek magasabb szintje elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatoknál folyó, az üzletre is alapvető hatást gyakorló innováció megfelelő befogadó közegre találjon – akár a nem IT-területen dolgozó vállalati dolgozók, akár az ügyfelek körében.

A vállalatoknak a legnagyobb kihívás a tehetségek gondozása, majd megtartása. Két modellt is megismerhetett a hallgatóság. A MOL Group mentoring programjáról Strausz György, a vállalat IT-infrastruktúráért felelős IT-vezetője, a VISZ alelnöke, míg a GE hasonló, nemzetközi kezdeményezéséről egy a programban rész vevő pályakezdő informatikus, Tóth Bálint beszélt. A MOL programjába csak belső munkatársak jelentkezhetnek. Aki megkapja a lehetőséget, annak egy évre fejlesztési programot kell összeállítani jellemzően olyan területen, amely a vállalat jövőképe szempontjából fontos, de arra is ügyelnek a program vezetői, hogy a résztvevőket kimozdítsák komfortzónájukból, azaz más területen fejlődjenek, mint ahol dolgoznak.

Az egy év folyamán a szakmai és az ún. soft skillek fejlesztésére is figyelnek, a részvevők előremenetelét folyamatosan monitorozzák, a program véghezvitelét pedig személyes mentorok segítik. A program lezárultával a vállalt felső vezetése előtt kell bemutatni az egy év eredményeit. A program részvevői közül már többen úgymond elkeltek, azaz már a menet közben tapasztalható fejlődésük miatt felajánlottak nekik egy új területen valamilyen vezető állást, ugyanakkor olyanok is vannak, akik nem bírják a plusz leterhelést, és menet közben kilépnek a programból – mondta Strausz.

A GE modellje kicsit lazább – mesélte Tóth Bálint. A GE vezetőképző programja négy félév, és nem jár semmilyen kötelezettséggel, azaz nem elvárás, hogy utána a hallgató a GE munkatársa legyen. A négy félév alatt négy különböző területet ismerhetnek meg a résztvevők, évfolyamonként 250 fő a világ minden tájáról. Előremenetelükről havonta kell számot adni, majd minden félév végén be kell számolni, hogy mennyiben tudták teljesíteni a előzetesen kitűzött célokat. A legjobbaknak a GE valamilyen vezetői állást is ajánl.

Idáig azonban el kell jutni. Tornai Kálmán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa – 2016-ban ő nyerte az Év Informatikai Oktatója díjat – ugyanis két komoly kihívásról beszélt. Először is arról, hogy olyan nagy az ipar elszívó ereje, hogy az informatikai szakokra bekerülők 30-35 százaléka végzi el évhalasztás nélkül az alapképzést, és 25 százalékuk végleg felhagy tanulmányaival. A mesterképzésen ennél jobb az arány. Tornai általános problémának látja, hogy a hallgatók nem látják a fától az erdőt, mert a felsőoktatási intézmények nem mutatják meg, hogy az oktatásnak rendszere és íve van, ahol az egyes elemek egymásra épülnek.
 

Terítéken a tehetséggondozás. Balról jobbra: Muraközy Andrea (Progmatic), Vindics Dóra (Babits Gimnázium), Strausz Görgy (MOL), Tornai Kálmán (PPKE) és Tóth Bálint (GE)

Részben ehhez kapcsolódott a következő beszélgetés is, melyben a munkába történő visszatérésről beszélgettek a résztvevők. Itt Alföldi Ferenc, az EXIM Bank CIO-ja fogalmazta meg a kulcsgondolatot. Ma már természetes a váltás: mindenkinek ki kell alakítania azt a képességet, hogy bármikor képes legyen új szituációban, szerepkörben, feladatban helyt állni.

A sikerhez kell inspiráló környezet is

Ki fújja a passzátszelet az innovációban? Erről vitatkozott Radics Katalin, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Varga Péter, a MOL CTO-ja, valamint Módos László, a MAVIR és dr. Pörneczi Tamás, a Magyar Posta CIO-ja. Bár a beszélgetést vezető Ilosvai Péter, az IDC munkatársa a kutató cég adataira hivatkozva a CIO-k pozíciójának általános megerősödését prognosztizálta – és ezt mutatják más felmérések is –, a beszélgetésből árnyaltabb kép rajzolódott ki: nagyon eltérő helyzetben vannak az egyes szektorok. Van, ahol a finanszírozás, van ahol az üzembiztonság, máshol a "begyöpösödött" vezető szemlélet vagy épp a compliance lehet gátja annak, hogy az IT valóban innovációs központtá váljon, és ne maradjon meg kiszolgáló szerepben.

Módos László arról beszélt, hogy a MAVIR esetében épp az üzembiztonság növelése miatt már régóta folyik a digitalizáció, ami elsősorban az automatizált folyamatirányításban testesül meg. Szerinte egyébként vállalati kultúra kérdése is, hogy az IT vagy az üzlet innovál-e. Az ideális azonban mindenképpen az, ha ez az innováció a két fél egy közös halmazától ered.

Pörneczi Tamás szerint a kérdés hibás: ha a vállalat vezetése nyitott az innovációra, inkább a "hogyan" a kérdés, és teljesen másodlagos, hogy honnan jön az ötlet. Azzal azonban egyetértett Ilosvaival, hogy az IT most alakul át kezdeményezővé.

Ehhez azonban kredit kell a menedzsmenttől – egészítette ki Varga Péter. De még ez is kevés, magának a szervezetnek is alkalmasnak kell lennie az innovációra. A MOL esetében például a struktúrát is alakítják, hogy alkalmas legyen a tavaly ősszel meghirdetett digitalizációs stratégia megvalósítására.

Új kihívás: tudatosság – biztonság

A digitalizációval a biztonságot is újra kell értelmezni. De hogy ez pontosan mit is jelent, arról a VISZ elnöke, Takács Tibor vezetésével Móricz Péter, az Államadósság Kezelő Központ informatikai főosztályának vezetője, Polereczki Andrea, az MFB Bank biztonsági szakértője, Tóth Árpád, a McAfee munkatársa, Szekeres Viktor, a Gloster Telekom ügyvezetője és Sztrókay Péter, az Inter-Computer munkatársa beszélgettek.

Bár a többség szerint vannak pozitív jelei a biztonságtudatosság javulásának, mind Polereczki Andrea, mind Szrókay Péter úgy vélte, ez igencsak részleges. Polereczki szerint például még mindig elsősorban a tárgyak védelmére koncentrálunk, miközben már a vállalati vagyon jelentős része digitális formában tárolódik. Sztrókay szerint pedig van egy generációs váltás is: a fiatalabb generáció többet tud a biztonságról – például sokan egészen pontosan ismerik a közösségi oldalak biztonsági beállításainak finomságait –, de egészen máshol van az ingerküszöbük, ahonnan már veszélyben érzik magukat. Sztrókay egy példája egyébként jól igazolta Polereczki tapasztalatait is: jellemző eset, hogy egy szupertitkos megbeszélés (hangszigetelt helyiség, a mobilokat is kitiltják stb.) után sima gmailes fiókon keresztül küldenek emlékeztető feljegyzést a megbeszélésről.

Ezek alapján kell és lehet emelni a tudatosság szintjét, folyamatosan oktatni kell(ene) az alkalmazottakat, de attól azért ne várjunk csodákat – mondta Tóth Árpád. Még így is legfeljebb 30-40 százalékra csökkenthető az alkalmazotti tevékenységből bekövetkező incidensek aránya. Mivel emberek vagyunk, hibázunk, például véletlenül is megnyithatunk olyan levelet, amivel vírust szabadítunk el úgy, hogy azt észre sem vesszük.

A nap záró beszélgetése visszakanyarodott a humán erőforrás problémaköréhez. A szervezetfejlesztés és a tehetségek megtartása közötti összefüggésről beszélgetett dr. Tóth Krisztina, a CoachingCentrum munkatársa, Márky Ádám, a Center for Mindfulness Leadership alapító ügyvezetője, Tanács Lajos, a Derrick és Harry blog szerzője, projektmenedszment-tanácsadó, valamint Szabados Gábor, az NNG CIO-ja. A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy ma a tehetségek megtartásának a legfőbb eszköze a jó csapat.

Piaci hírek

4K-s kijelzőt kap a Sony új csúcstelefonja

A legújabb Snapdragonnal felszerelt, OLED kijelzős készülék igazi kis erőgép lesz.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.