A jövőben az utazások teljes időtartama alatt bekapcsolva lehet tartani az okostelefont, a táblagépet vagy az e-könyvolvasót, igaz, egyelőre csak repülő üzemmódban.


E héttől új szabályok érvényesek az Európai Unió területén az elektronikus eszközök repülés közbeni használatára. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új előírásai szerint a fedélzeten a digitális eszközöket – okostelefonokat, táblagépeket, e-könyvolvasókat, zenelejátszókat – már a repülés teljes időtartama alatt bekapcsolva lehet hagyni mindenféle biztonsági kockázat nélkül, beleértve a gurulást, a felszállást és a leszállást is. Igaz, mindezt egyelőre a jelátvitel nélküli repülőgép-üzemmódban tehetik meg az utasok.

Az Unió közlekedéspolitikai biztosa, Siim Kallas ugyanakkor arra is felkérte az EASA-t, hogy gyorsítsa fel az eszközök normál üzemmódú használatának biztonsági felülvizsgálatát is, hogy akár már a jövő év elejétől tovább lehessen enyhíteni a szabályokon.

Felülvizsgálják a normál használat lehetőségét is

„Mindannyian szeretnénk az utazás alatt is bekapcsolva tartani a készülékeinket, de a fő szempont mindenekelőtt a biztonság. Az általam kért felülvizsgálat elvei egyértelműek: ha a normál használat nem biztonságos, akkor nem lehet megengedni, ha igen, akkor a szabályszerű használatnak nincs akadálya. A vizsgálatra azonban időt kell hagyni, és annak bizonyított tényeken kell alapulnia” – emelte ki az EU-biztos.

Az új szabály értelemszerűen csak azokra a gépekre vonatkozik, amelyek repülő üzemmódra képesek. Mint ismert, eddig minden elektronikus eszközt teljesen kikapcsolva kellett tartani guruláskor, felszálláskor és landoláskor is. Most az egyes légitársaságokon a sor, hogy módosítsák működési szabályaikat, amit várhatóan többen is megtesznek majd a következő hetekben, bár az elektronikát az utasok a jövőben is csak akkor használhatják, ha erre a személyzet engedélyt ad.

Egyelőre kevés a mobil- és wifi-képes repülő

A mobilhálózathoz vagy a wifihez való csatlakozás egyelőre csak a megfelelő rendszerrel ellátott repülőkön, és ott is csak utazómagasságban megengedett. Ilyenkor az utas nem a földi hálózathoz, hanem a biztonsági szempontból hitelesített fedélzeti rendszerhez csatlakozik. Jelenleg még kevés ilyen felszereltségű  gép van forgalomban, de számuk a következő években várhatóan növekedni fog. A brüsszeli bizottság ugyanis, mint legutóbb megírtuk, november végén szabad utat adott a 3G/UMTS és a 4G/LTE frekvenciák használatának 3 ezer méter magasság felett is. Ennek oka, hogy a légitársaságokon egyre nagyobb a nyomás az utasok részéről az újabb fedélzeti internetszolgáltatások bevezetésére, amelyek már nagyobb adatforgalmat, így mondjuk közösségi hálózatokhoz való csatlakozást is lehetővé tesznek.

A novemberi brüsszeli döntés lényegében módot ad a több mint 200 európai desztinációra repülő légi cégeknek, hogy a 3G/4G spektrumokat is használhassák a fedélzeti mobilkommunikációs rendszerek (MCA) további korszerűsítéséhez. A hagyományos 2G/GSM kommunikációs rendszert egyébként 2008 óta használhatja a repülés.

Sürgető igény a fedélzeti mobilnet használatra

Noha az MCA még gyerekcipőben jár, nagy fejlődés előtt áll: a kimutatások szerint a rajtuk keresztül bonyolított adatforgalom 2011 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt. A fedélzeti mobil rendszerek lényegében úgy működnek, mint a klasszikus mobil roaming, és a rendszer használatáért a díjat a saját szolgáltatója számlázza ki az ügyfélnek. A tarifák általában a roamingdíjak legmagasabb kategóriájának felelnek meg. Bár a wifi is használatos az MCA rendszerekben, de annak korlátozottabb jeltovábbító képessége miatt nem lép fel interferencia a földi mobilhálózatokkal.

Az MCA nem fedi le a repülőgép és a föld közötti kommunikációt, ezt a feladatot  jelenleg műholdas rendszerek látják el. Néhány európai piaci szereplő viszont már dolgozik a közvetlen földi elérésű, úgynevezett DA2G (Direct air to ground) szélessávú technológián, amivel kikerülhetőek lennének a műholdak.

Mobilitás

Befektetőket riogató zombi unikornisok garázdálkodnak a Szilícium-völgyben

Az unikornis-listákon szereplő cégek egy jelentős része már csak egymilliárd dolláros értékelés alatt tudott tőkét bevonni – már ha tudott.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.