Az üzleti intelligencia (BI) fogalmát elég nehéz meghatározni. Szűkebb értelemben ide tartoznak a magasabb szintű elemzési és előrejelzési megoldások, az ad hoc adatfeldolgozás, az elemzés és a riportolás, valamint a térinformatikai megoldások. A tágabb értelemben vett BI-megoldásokhoz hozzátartoznak még a termeléshez használt tervező, előrejelző alkalmazások (kereslet/kínálat előrejelzés), illetve pénzügyi tervező, előrejelző megoldások, tartalomelemző alkalmazások. Ide vehetők még olyan megoldások is, amelyek ügyfélkezelő-, illetve támogató rendszerekhez, vagy termelésirányító rendszerekhez kapcsolódnak, és az ott tárolt adatokat dolgozzák fel, illetve elemzik. Emellett az olyan alkalmazásokat is ide soroljuk, amelyek az adatintegrációhoz, adatbázishoz, adatok menedzseléséhez kapcsolódnak.

Hazai piaci lehetőségek és korlátok

Szoftveroldalról nézve a szűkebb értelemben vett piac Magyarországon hozzávetőlegesen 24,5 millió dollár értékű lehet, ami a teljes hazai szoftverpiac 4,5 százalékát fedi le. Értelemszerűen, ha mindehhez még hozzávennénk az összes adatbázishoz kapcsolódó üzleti analitikai alkalmazásokat, akkor ez a szám jóval nagyobb is lehet, de az már egy nagyon tág értelmezése lenne az üzleti analitikának - állítja Bakk József, az IDC szoftverpiaci elemzője. Hozzáteszi, a BI-hoz kapcsolódó szolgáltatások a teljes megoldási piac 7 százalékát adják, ami értékben eléri a 39 millió dollárt. Erre az évre enyhe, 1 százalékos növekedést jelez előre a piac mindkét szegmensében. Amúgy a BI-ra fordított beruházások jelenleg az összes IT-beruházásnak nagyjából a 3 százalékát adják.

2014-re vonatkozó BI-költési tervek a hazai cégeknél 
 (Forrás: BI-Trek 2014)

A BI-költések magyarországi alakulásával kapcsolatban a piacot ugyancsak rendszeresen monitorozó BI Consulting vezetője, Arató Bence szerint a szoftverbeszerzések költségét lehet a legbiztosabban megbecsülni. Öt nagyobb és néhány kisebb szállító határozza meg a hazai piacot, az Oracle, az IBM, a Microsoft, a SAS és az SAP mellett említést érdemel a QlikView, a Tableau, a Spotfire és a Jedox. A nagyobbak árbevétele a néhány százmillió, a kisebbeké inkább a 50-100 milliós nagyságrendben mozog. Ezek alapján a BI Consulting 2-4 milliárd forint körülire teszi a BI-hoz köthető szoftvereladást Magyarországon. Ebben azonban nincsenek benne az adatbáziskezelők, illetve az ETL szoftverek. Hozzáteszi, a szolgáltatási piacot (tanácsadás, oktatás stb.) gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni a szegmensre nagyon jellemző többszörös al- és fővállalkozói viszonyok miatt. A BI-on belül a legkeresettebb termék- és megoldásszegmensek közé sorolja az adatvizualizációt, az önkiszolgáló BI-t és a dashboardokat.

Még nem értük el a régiós átlagot

Hogyan látja a magyarországi BI-piac alakulását a szállítói oldal? A Microsoft Magyarország nevében Polner Tamás, az adatplatform termékek közép-kelet-európai termékvezetője nyilatkozott a kérdésről. Szerinte a hazai IT-költések körülbelül 7-8 százaléka jut az üzleti analitika beruházásokra. "Persze ez a szám csalóka, mert vannak még bőven olyan cégek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy az üzleti döntéseiket számokra alapozzák, illetve olyanok is, ahol csak ezek a hatékonyságnövelést célzó beruházások kapnak zöld utat. Nemzetközi és közép-kelet-európai összehasonlításban is azért még van hova fejlődnünk, mert ez az arány körülbelül háromnegyede a nemzetközi, illetve regionális átlagnak."

A piac növekedésének a korlátai között említhető, hogy a nagyvállalatok informatikához köthető költségoptimalizációja érinti a BI-költéseket is. A nagyvállalati szegmensben ágazatonként eltérő, hogy milyen mértékben alkalmazzák az üzleti intelligenciát. Értelemszerűen azok a vertikumok, ahol eleve kiemelt szerepe van az információtechnológiának, illetve, ahol az adatok elemzése, a minél gyorsabb visszacsatolás és reagálás kiemelt szerepet játszik a napi üzletmenetben, ott fontos egy jól működő rendszer. Ilyen szektornak számít a pénzügyi, vagy a távközlési szektor.

Bakk József szerint mindezen túl a külföldi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében a BI-bevezetésénél jelentős a szerepe az anyaházi nyomásnak is. A korábbi években megvalósított rendszerbevezetéseknek, illetve a piaci környezet változásainak köszönhetően most ezeknek a rendszereknek a finomhangolása van éppen napirenden.

Az oktatási intézmények BI-beruházásai is elkezdtek megjelenni a palettán. Ezek főként oktatási célra, elemző eszközként tanítanak metodologiát hallgatóiknak (üzleti , kockázati elemzés, prediktív és egyéb matematikai modellezés), ennek köszönhetően ők már készségszinten kezelik a BI eszközöket, mikor kikerülnek a munkaerőpiacra.Jellemző, hogy nagy disztribútorok kötnek megállapodásokat különböző oktatási intézményekkel. Tipikus felhasználási terület a campusok területén ugyanakkor a kutatási adatok elemzése is - hívja fel a figyelmet erre az újabb piaci szegmensre a Starschema. A magát big data startupként aposztrofáló cég általában is úgy látja, hogy a régiónkban elég jó szakembereket képeznek és fajlagosan olcsó a képzés a külföldi intézményekhez képest.

Forráshiányos, vonakodó kkv-k

A kis- és középvállalatok (kkv) körében komoly korlátot jelent az EU-források szűkössége, a kisebb vállalatok egyelőre vonakodó hozzáállása az új technológiához, illetve maga az a tény, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e olyan adat, vagy rendszer, amely alapja lehet az üzletiintelligencia-rendszer bevezetésére. "Főként a kkv-k esetében ugyancsak visszatartó erő, hogy a BI-rendszereket sokszor nem lehet hosszú távú stratégiai tervezésre használni a gyakran változó piaci környezet miatt, a rövidebb, taktikai jellegű döntésekben viszont így is komoly szerepük lehet" – véli az IDC szoftverelemzője.

A hazai BI-piac gyorsabb növekedésének a legnagyobb korlátai közé többek véleménye szerint a költségoldal sorolható, ami egyaránt vonatkozik a szoftverekre és a tanácsadásra is. "A szoftvereknél elindulni relatíve könnyű, mert több nagy cég is kínál kkv-knak megfizethető árú licenckonstrukciókat, de ezek adott limit felett már nem elérhetőek és ilyenkor ugrásszerűen nőhet a költség" – mondja Arató Bence.

Nemcsak forrásszűke, hanem kulturális adottság is, hogy egy cég mennyire akarja transzparenssé tenni a működését, és mennyire áll rendelkezésére az a külső, vagy historikus adat, amiből megfelelő következtetéseket tudnának a BI-megoldások levonni. "Főleg a kisebb cégek esetében még mindig a cégvezető kockás füzete az, ami az "üzleti intelligenciát" tartalmazza" –fogalmaz Polner Tamás.

Korlátozó tényezőnek látják a szakértők azt is, hogy a jó BI-szakember drága, az olcsó meg nehezen tud kellő eredményeket felmutatni. Az analitika globális népszerűsége miatt érezhető az agyelszívás hatása is. Ennek alapján az IDC szerint az üzleti analitika jövőbeni fejlődési üteme nemcsak a vendorok, hanem az oktatás számára is kihívást jelent. Érzékelhető ugyanis, hogy egyre gyorsabban nő az igény a szakemberekre. Ugyanakkor önmagában ma sem lehet általában gond a szakemberkínálat, mivel manapság már száz feletti a BI-megoldásokkal foglalkozó hazai cégek száma. "Nem szokatlan, hogy egy tenderen akár tíz cég is indul" – jellemzi a helyzetet Arató Bence.

A nagyvállalatoknál az analitika már bejáratott dolog

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy-egy BI-megrendelés mennyire ad hoc döntés, illetve, hogy a cégek az IT-stratégiájukban számolnak-e a BI-beruházások kényszerével, Arató Bence így válaszol: "A nagyvállalatoknál az analitika már teljesen alapvető része az informatikai stratégiának és fejlesztési terveknek. Itt érdemes utalni arra, hogy a nagy elemzőcégek hosszú évek óta a top CIO-prioritások között tartják számon a BI területét, amivel a magyar IT vezetők is tisztában vannak.Sőt ma már az is elég jellemző, hogy az üzleti döntések támogatása mellett a marketing és a kockázatkezelés kifejezetten nagy felhasználói a BI-megoldásoknak itthon is, de a biztonság és a HR területen is van már érdeklődés irántuk."

Az üzleti intelligencia használata a vállalati részlegeknél
(Forrás: BI-Trek 2014)

A Microsoft tapasztalatai szerint azok a BI-projektek tudnak csak igazán sikeresek lenni, ahol a BI nem csak az IT-stratégia, hanem a teljes cég szintű stratégia része, és az IT-fejlesztések az üzlet igényeivel összhangban történnek.

A BI hasznának mérésére a legtöbb nagyvállalat törekszik, ugyanakkor ez a terület még számos követelményt támaszt a felhasználók felé. A legtöbb nagyvállalat hatalmas méretű információval rendelkezik, de fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek közül melyek azok, amelyek valóban segítik az üzleti döntési folyamatot. Egy jól működő operatív rendszer képes a folyamatokat automatizálni, ami konkrétan időt szabadíthat fel, míg egy analitikai eszköz esetében a végeredmény, a döntés minősége jóval nehezebben mérhető – mondja Bakk József.

A haszon mérésére a BI Consulting szerint is megvan a törekvés a nagyvállalatoknál, de a mérés folyamata nagyon bonyolult is lehet. Egyes területek jól mérhetőek - például DM-kampányok jobb célzásával elért hatékonyságnövelés -, mások pedig szinte egyáltalán nem, ilyen a tervezési folyamatok hatékonyabbá tétele, az adatminőség javítását remélő kezdeményezések.

A Microsoft tapasztalata is az, hogy nehéz lemérni a pontos közvetett vagy közvetlen hasznát egy üzleti intelligencia projektnek. Viszont a legtöbb ilyen felső vezetői szinten felhozhat pozitív járulékos dolgokat: például felfigyelhetnek egy-egy új kiaknázható üzleti lehetőségre, vagy megtalálják, hogy mi az a terület, melyre fölöslegesen költenek pénzt. Szerencsés esetben már egy ilyen "megvilágosító" projekt behozhatja a teljes BI-ráfordítás összegét. Nem ritka az olyan eset, ahol már néhány hónapon belül megtérül a beruházás. Viszont ezért fontos, hogy mikor BI-rendszerben gondolkodunk, akkor nem 2-3 éves fejlesztéssel járó mamutprojektekbe érdemes beruházni, mert mire elkészül a rendszer, már teljesen más az üzleti környezet, és mások a felhasználói igények. Inkább olyan rendszert érdemes kiépíteni, ami nagyobb szabadságot ad az üzleti elemzőknek kezébe, és napi szinten lehet változtatni, fejleszteni az üzleti igényekhez igazodóan.

Eltérő ütemben terjed a BI mobilban és a felhőben

A mobilitást a cégek egyelőre főként alapszintű vállalati funkciók betöltésére használják, magasabb szinten is többnyire csak a vállalatirányítási rendszereket alkalmazzák mobil környezetben. Leginkább csoportmunka és workflow jellegű megoldások jelennek meg mobil környezetben, így elmondható, hogy ezen a területen egyelőre a BI sem igazán elterjedt.

Ami a technológia felhőbe terelését illeti, a klasszikus BI-vendorok, illetve a big datában érdekelt szállítók mindegyike megjelenik valamilyen felhő alapú BI-megoldással, és erre egyre nagyobb hangsúlyt is helyeznek. Gondoljunk csak a Microsoftra, amely az Office 365-be integrálta a Power BI csomagját – hoz példát erre az IDC-elemzője. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a cloud alapú BI-költés mindezek ellenére a teljes közép-kelet-európai régióban alig éri el a publikus felhőre fordított pénzek egy százalékát.

"Nem véletlen, hiszen a cloud alapú BI-megoldásoknak bizalmas üzleti adatokat kellene megjeleníteniük, miközben ezeknek az adatoknak a kezelése a vállalatok egyik legérzékenyebb pontja és feltétele a felhő alapú technológia kapcsán. Megoldást erre valamiféle hibrid konstrukció jelenthet, de ennek az elterjedése is csak az alapszintű cloud szolgáltatások penetrációját követheti."

A BI fejlesztéseknél a Microsoft már áttért a "cloud first" fejlesztésre, azaz az új fejlesztések először az Office 365 – Power BI felhőszolgáltatásban jelennek meg. "Ennek több előnye is van. Először is sokkal gyorsabban ki tudunk jönni az új szolgáltatásokkal, hiszen a termékeket nem kell különböző verziójú keretrendszerek kombinációján végigtesztelni, csak azokon, amelyek a felhőszolgáltatás alapját adják. Másodszor pedig nem kell megvárni a hagyományos kétéves termékciklusok új verzióját az új funkciókkal. A Power BI esetében például havi megjelenési ciklussal dolgozunk, azaz minden hónapban új funkciókkal bővül a szolgáltatás, amit az előfizetők egyből használni tudnak" – hangsúlyozza a Microsoft szakértő.

Emellett a felhő alapú szolgáltatás sokkal szélesebb körben teszi elérhetővé a BI rendszereket, hiszen már nincsen szükség több hónapos rendszerbevezetésre, és többmilliós hardver- és szoftverberuházásokra. Így akár egy kis cég számára is pár napon belül már használható rendszert lehet megvalósítani. A Microsoft is azt tapasztalja ugyanakkor, hogy a felhőszolgáltatások előnyei ellenére az ügyfelek jelentős többsége még konzervatív, és ódzkodik a vállalati adatvagyon akár egy részét is felhőbe kihelyezni.