A távközlési cégek helyett mindenki, aki telefonál vagy internetezik, különadót fizetne a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint. Az értesülések szerint a lépés folyományaként évente akár 50 milliárd forint bevételt is remél az állam, de vajon min alapulnak majd a kirótt összegek?
A megdöbbentő hírt
az Origo közölte meg nem nevezett források információi alapján: a minisztériumi tervek szerint fizetnie kéne mindenkinek, aki vezetékes vagy mobiltelefonos hang-, internet- és egyéb kiegészítő szolgáltatást használ. Arról még nem szólnak a hírek, milyen mértékű adóra számíthatunk, mint ahogy az sem tiszta, mi alapján állapítják meg az egyes összegeket.
Fizess, vagy használj postagalambot! ■ A 2010 végén elfogadott távközlési válságadó három éves időszaka ugyan az idei évvel lejár, ám máris megvan a módszer arra, hogyan folyhat továbbra is részesedés az állam számára a telekommunikációs szektorból. A három év alatt éves szinten 61 milliárdnyi különadó után a felhasználókra kivetett új terhekből 40-50 milliárd forint is összejöhet évente. A terv már csak azért is hangzik felemásan, mivel az eddigi különadóval kapcsolatban a kormány folyamatosan hangoztatta: a válság miatt szükségessé vált adóterheket nem szabad a vásárlókra továbbhárítani.
Az Origo szerint az új adó gyakorlati megvalósítása a szintén nagy felzúdulást kiváltó sárgacsekk-adó, tehát a postai és banki tranzakciókra rászámolt adó mintájára valósulhat meg. Ezek szerint a végfelhasználókra kirótt állami penzumot ugyanúgy a szolgáltató szedné be saját számláival "egybecsomagolva", majd továbbítaná az államkasszába.
Hány forint egy megabájt? ■ A hazai közvélemény máris hangos nemtetszését nyilvánította ki a tervekkel kapcsolatban. Az általánosabb megfogalmazás szerint a magyarországi szélessáv amúgy is döcögős elterjedésének durva gátja lehet az új adó. Sokan bíznak abban is, hogy az Unió nem engedélyezi majd a gyakorlati bevezetést, mivel az alapból is ÁFA-kötelezett előfizetési díjak és hasonló szolgáltatási tarifákra az EU szabályai szerint nem vethető ki egy második forgalmi adó - már csak az a kérdés, nem kerül-e át a mostani sarc valamilyen egyéb kategóriába.
Mások még gyakorlatiasabb megközelítéssel gondolták végig az adó elindításának feltételeit. Nem tudni ugyanis, hogy előfizetésenként számolt általány, vagy az adatforgalom nagyságára, esetleg az előfizetés nagyságrendje szerint vetné-e ki az adót a kormány. Ha a legpontosabb elvet követve az adatforgalom arányában kellene fizetnünk, az viszont csak olyan pontos, az állami szabályozásoknak megfelelő logolási módszereket kellene bevezetni, amelyek jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek. Ezt pedig természetesen a telekom-cégeknek saját zsebből kellene kigazdálkodni, amely akár szintén megjelenhet majd valamilyen formában a számlákon.
A legelvetemültebb összeesküvés-elméletek odáig is merészkednek, hogy az
új, állami mobilszolgáltató az így begyűjtött adatok felhasználásával tud majd ügyesebben lavírozni a piacon, mivel olyan információkhoz is hozzájuthat a partnerektől, amelyeket azok eddig üzleti titokként kezelhettek.
Az Index szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken már meg is kezdte az egyeztetéseket a témában érintett vállalatokkal, bár érdekes módon több fontos piaci szereplő nem kapott egyelőre megívót hasonlóra - ez alapján tehát az előkészületekhez szükséges idő rövid lehetett. A kormány illetve a minisztérium részéről hivatalos megerősítés a cikk leadásáig nem született.