Különös kettősség jellemzi egy jó ideje a világ egyik legjelentősebb informatikai szállítóját. Miközben a bevételek, elsősorban a hardverek iránt megmutatkozó gyenge kereslet miatt fokozatosan apadnak, a strukturális átalakításoknak, költségcsökkentésnek és a magas profitrátájú üzletágak erősődésének köszönhetően az egy részvényre jutó üzleti eredmény egyre szebben alakul.

Csökkenve javulnak

A tegnap este nyilvánosságra hozott tavalyi utolsó üzleti negyedév eredményei is erről a trendről árulkodnak. A szerverek, tárolók eladásai és az ebből keletkező profit is zuhanórepülést folytat. Ami az összbevételt illeti, az 27,7 milliárd dollárnál állt meg, ami jelentősen elmarad az elemzői konszenzus által várt 28,3 milliárdos szinttől, és még jobban a 2012 végén produkált 29,3 milliárdtól. Ennek ellenére az egyszeri tételektől megtisztított, egy részvényre vetített eredmény 6,13 dollár lett, ami mind a várakozásoknál (kereken 6 dollár), mind a tavalyelőtti teljesítménynél (5,39).

Ha a teljes tavalyi évet nézzük, akkor is ezek a mozgások, trendek bukkanak elő a számsorokat vizsgálva. A cégszintű forgalom 104,5 milliárd dollárról 99,8 milliárdra (-4,6%) csökkent, ám például az adózott eredmény ennek ellenére alig változott (16,6 milliárd után 16,5 milliárd maradt a kasszában). A kevesebből többet úgy tud összehozni az IBM, hogy a jóval nyereségesebben működő szoftveres üzletág szinte egyedüli divízióként szerényen ugyan, de növekedni is tudott. Összehasonlításképpen a szervereket, tárolókat értékesítő hardveres üzletág közel 19 százalékos forgalomzuhanással zárta a 2013-as évet.

Részleges mea culpa...

Érdekesség, hogy a társaság vezetése az üzleti életben meglehetősen ritka tettel élt: önkritikát gyakorolt. A menedzsment nem próbált teljesen kibújni a felelősség alól például a negatív általános piaci környezetre hivatkozva, vagy éppen a pozitív fejleményekkel takarózva. Az eredményeket kommentálva az IBM vezére, Ginni Rometty bejelentette, hogy a teljes vezetőség lemond a 2013-ra járó bónuszáról.

Ettől függetlenül természetesen Rometty is igyekezett a lehető legjobb jövőképet felvázolni. Hangsúlyozta, hogy a cég átalakítása töretlenül folytatódik a magasabb jövedelmezőséggel kecsegtető termékek, szolgáltatások irányába, és megerősítette azt is, hogy a korábban kitűzött éves 20 dollárnyi egy részvényre jutó működési eredményt továbbra is teljesíthetőnek látják 2015 végére. Ennek elérése nem csak azért lenne jelentős siker, mert csökkenő bevétel mellett érnének el jelentős javulást a profitrátában, hanem azért is, mert 2010-ben még csak 11,67 dollár volt ez az érték, azaz öt év alatt közel duplázódna a válllati eredményesség.

Üzletág eladó

Hogy ezt a remek nyereséghányadot el tudják érni, az IBM-nek valóban ideje lenne megszabadulnia az alacsony profitrátával működtethető alacsony kategóriás szervereket kezelő üzletágát. Erről már tavaly áprilisban szó volt, amikor az a hír járta, hogy a társaság tárgyalásokat folytat a Lenovóval az olcsó, általános célú (commodity) x86-os szerverek eladásáról. Ez a termékkör valóban egyre terhesebb az IBM-nek, ahol a befektetések folyamatosan csökkenő megtérülést ígérnek. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a blade rendszerekre és specializált megoldásokra való tekintettel a társaság semmiképpen sem szabadul meg egyszerre a teljes x86-os portfóliótól.

Mindenesetre a tavalyi egyeztetések a jelek szerint nem hoztak eredményt, de a hét elején újra felröppentek az x86-os szerverrészleg eladásáról szóló hírek. A The Wall Street Journal nemrég a Dell állítólagos érdeklődéséről számolt be, míg a Bloomberg forrásai szerint az IBM ismét tárgyalásokat kezdett a Lenovóval, sőt megállapodást akár egy héten belül aláírhatják. Az IBM egyelőre nem kommentálta az értesüléseket; a Lenovo annyit már korábban közölt, hogy előzetes tárgyalásokat folytat egy lehetséges akvizícióval kapcsolatban, de a célpontot vagy a eladót nem nevezte meg.

Fejlesztésre jut pénz

Az IBM ugyancsak a héten jelentette be, hogy 1,2 milliárd dollárt fordít felhőkapacitásainak bővítésére: a vállalat több országban összesen tizenöt új adatközpontot nyit, így meglévő tizenkét és a SoftLayer felvásárlásával birtokába jutott tizenhárom létesítménnyel együtt negyvenre emelkedik cloud szolgáltatásokat kínáló adatközpontjainak száma. A SoftLayer, a világ egyik legnagyobb, magánkézben lévő felhőszolgáltatójának 2 milliárd dolláros akvizícióját tavaly májusban jelentették be, amely a SmarCloud portfólió részeként járulhat hozzá a 2015-re tervezett 7 milliárd dolláros üzletági bevételhez. Öszsehasonlításképpen: az IBM által közölt becslés szerint a globális felhőpiac forgalma az évtized végére eléri a 200 milliárd dollárt.

Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, a társaság további egymilliárd dolláros beruházással egy másik önálló üzleti egységet, a kognitív számítási technológiákra építő alkalmazások fejlesztését és piaci bevezetését folytató Watson Group megalakulását is bejelentette. A Watsonból így kereskedelmi forgalomba hozható technológia lett, amely idáig "mindössze" 100 millió dollár körül hozott az IBM konyhájára, ám a vállalat nagy reményeket fűz a tanulásra képes analitika jövőjéhez – az ilyen irányú fejlesztések jövőbeni platformja pedig éppen a SoftLayer lenne.