A kínai kormány még 2014-ben jelentett be egy 10 évre szóló, összességében 150 milliárd dolláros programot, amelynek célja, a hazai gyártású integrált áramkörök részesedésnek növelése az ország belső piacán. Az arányt egészen pontosan az akkori 9 százalékról 70 százalékra akarták-akarják emelni 2025-ig. A törekvések már mostanra is hoztak néhány látványos eredményt. Ilyen volt például a kizárólag saját fejlesztésű és gyártású chipekkel épített Tihane-2, amely jelenleg a világ második legerősebb szuperszámítógépe, és ilyen az USA kereskedelmi miniszterének legutóbbi megszólalása is, amely a Reuters beszámolója szerint a kínaiakat ekézi.

Nem tetszik az állami beavatkozás

Penny Pritzker szerdán, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) rendezvényén úgy fogalmazott, hogy Kína a nemzetközi kereskedelmi szabályokat semmibe véve "megbundázza" a félvezetőipart, tisztességtelen eszközökkel próbál előnyökhöz jutni, ami eltorzítja a piacot és aláássa az innovációs ökoszisztémát. Az amerikaiak aggályosnak tartják, hogy a kínai kormány állami erőforrások segítségével nyomja le a chipek árát, ami nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza a nemzetközi versenytársakat. Pritzker szerint korábban már több iparágat is hasonlóan szálltak meg, legyen szó az acél, az alumínium vagy a zöld technológiák piacáról.

A miniszter az állami hátszéllel erősített árverseny mellett nehezményezte azokat a "valamit valamiért" feltételeket is, amelyek értelmében az amerikai vállalatok megjelenését a kínai piacon olyan kritériumokhoz kötik, mint amilyenek a technológiai transzferek, a vegyesvállalatok létrehozása vagy a lokalizáció. Az Intel, az AMD, az IBM, a HPE vagy a Dell is ilyen partnerségi megállapodások árán működik Kínában, amelyek következményeként az ottani állami szervezetek hozzáférést nyernek a jelentősebb architektúrákhoz (x86, ARM, Power).

Az amerikaiaknak az sem tetszik, hogy meglátásuk szerint Kína nem kereskedelmi célok, hanem kormányzati érdekek mentén vásárol fel nyugati cégeket és technológiákat, miközben mindent megtesz azért, hogy a tengerentúli cégeket kizárja saját belső piacáról. Persze ezeket a panaszokat némiképp árnyalja, hogy a maga részéről az USA is hajlamos rugalmasan kezelni a most hivatkozott nemzetközi kereskedelmi szabályokat: korábban például letiltotta a chipek szállítását a kínai szuperszámítógépekhez, máskor pedig biztonsági kérdésekre hivatkozva zárt ki kínai szállítókat az állami beszerzésekből.

Óriási gazdaság, technológiai függőség

Az ázsiai birodalom beavatkozása a piaci folyamatokba ettől még tény marad: a 150 milliárd dolláros ágazatfejlesztési program nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy tavaly a globális félvezetőpiac teljes forgalmát 300 milliárd dollár körülire becsülték. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen mértékű intervenció számottevő kapacitástöbbletet teremt a Kínán kívül működő gyártók körében, ami egyebek mellett elbocsátásokhoz vezet – utóbbiak az Egyesült Államokat különösen érzékenyen érinthetik, ahol negyedmillió ember dolgozik ezen a területen.

Az mindenképpen igaz, hogy a technológiai ipar ma már mindenhol világszintű ellátási láncokra épül, amelyek fenntarthatóságát mindenképpen elősegítik a nyílt és tisztességes kereskedelmi gyakorlatok és a hasonló szellemben zajló innováció. Megint más kérdés, hogy az mennyire passzol a fair play keretei közé, amikor valaki erőpozícióból kéri számon másokon, hogy miért nem nyílt sisakos versenyben igyekeznek feljebb kapaszkodni az értékláncon – innen nézve inkább az ellentétes érdekek ütközéséről van szó, nem általános érvényű igazságokról.

Mint arról már többször is írtunk, Kína technológiai függetlenségre törekszik, amelyről még mindig nem igazán beszélhetünk az esetében, bár a világ második – és lassan az első – legnagyobb gazdaságáról van szó. Ehhez a saját cloud vagy telekom infrastruktúra kiépítése mellett nyilvánvalóan saját félvezetőgyártó iparra is szüksége van, mivel ez az alapja a gyorsabb, fejlettebb számítógépek, a drónok, az autonóm járművek és sok más naprakész termék fejlesztésének, hosszabb távon pedig világszintű technológiai vezető szerep megszerzésének.

És most mi a teendő?

A félvezetőipar szereplőit tömörítő Semiconductor Industry Association vezetője, John Neuffer szerint ha az Egyesült Államok nem akarja kiengedni a kezéből ezt a vezető szerepet, akkot sürgősen szigorúbb kereskedelmi politikára, adóreformokra és a magasan képzett munkavállalók bevándorlásának felpörgetésére lesz szüksége. A rendezvényen szintén megszólalt a General motors vezeték nélküli technológiákért felelős vezetője, aki úgy látja, hogy az amerikai kormány többet tehetne az amarikai szabványok globális elterjesztéséért, ami egyrészt csökkentené a gyártási költségeket, másrészt elősegítené, hogy az ország az innovációs görbe elején maradjon.

A CSIS megszólalói egyebek mellett kiemelték, hogy az egyetemi kutatásokra fordított összegeket legalábbis meg kellene duplázni, ami Magyarországról nézve mókás ötletnek tűnik, arrafelé azonban a jelek szerint komolyan gondolják. Penny Pritzker az egyre szükségesebbnek tartott kormányzati intézkedések tárgyalása k hangsúlyozta, hogy az USA kormányzata a félvezetőiparban is a versenyképesség és az innováció feltételeinek biztosításában érdekelt, de nem akar annak első számú hajtóerejévé válni, mint a kínai állam.