Még napjainkban is a világon megközelítőleg 3,9 milliárd ember nem jut hozzá az internethez – írja a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) éves jelentésében. Pedig a szolgáltatások ára folyamatosan csökken.

Szakadék a fejlett és a fejlődő világ között

Az ICT Facts & Figures 2016 számai azt mutatják, hogy ma már a fejlődő világ adja az internethasználók zömét, ott 2,5 milliárdan kapcsolódnak a világhálóhoz, míg a fejlett országokban élők közül egymilliárdan neteznek.

Ha azonban a penetrációt nézzük, máris láthatóvá válik, milyen óriási a digitális szakadék a fejlett és fejlődő országok között. A fejlett országokban az internet elterjedtsége 81 százalék, a fejlődőkban 40 százalék, a legkevésbé fejlett régiókban pedig alig éri el a 15 százalékot. Pedig ha a különféle technológiák lefedettségi szintjét nézzük, nem ilyen rossz a helyzet, hiszen a teljes népesség 95 százaléka, vagyis nagyjából 7 milliárd ember él már olyan területen, ahol van legalább 2G-s mobil lefedettség. A 3G-s és korszerűbb mobil hálózatok a világ népességének a 84 százalékát érik el, de a vidéken élőknek csak valamivel több mint a kétharmadát.

A szuper szélessávnak tekintett LTE technológia az elmúlt három évben nagyon gyorsan fejlődőtt, ma már eljut a globális népesség 53 százalékához, közel 4 milliárd emberhez. Vannak azonban nagy kiterjedésű földrajzi területek, mint Amerika vagy a FÁK-térség, ahol a populáció egyharmada a mai napig is offline. Afrikában még kritikusabb a helyzet, ott a népesség 75 százaléka nem használja az infokommmunikációs technológiákat. Ezzel szemben Európában csak az itt élők 21 százaléka nem éri el a világhálót.

A vezetékes szélessávot a fejlett világban szeretik

A fejlődő térségekben még mindig kétszámjegyű a vezeték nélküli szélessávú internet előfizetések számának a növekedése: az ott élők több mint 40 százalékának van előfizetése. Globálisan azonban jelentősen lelassult a mobil broadband terjedése. A szakértők szerint a tavalyi 3,2 milliárd után az idei év végén 3,6 milliárdra nőhet a mobil szélessávra előfizetők száma világszerte.
 

Az idén már 100 lakosra legalább 12 vezetékes netelőfizető jut majd Európában, Amerikában és a Brit Nemzetközösség országaiban – ezek azok a térségek, ahol eddig is a legmagasabb volt a fix hálózatok penetrációja. Ehhez a körhöz csatlakozik a vezetékes technológia ázsiai növelésében élen járó Kína, ahol az év végére a vezetékes net penetrációja meghaladhatja a 10 százalékot.

A mobilnet olcsóbb

A mobil szélessávú szolgáltatások anyagilag ma már elérhetőbbek a vezetékesnél, ugyanis utóbbiak alapcsomagja átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a hasonló mobilszolgáltatás – állítja a jelentés. A múlt év végén az átlagos mobil szélessávú tarifák világszinten számított bruttó jövedelem (GNI) 5,5 százalékát adták.

Az aggregált internetes sávszélesség és a hálózatok sebessége látványosan növekszik. (A szakmában is keveredik néha a két fogalom. A sávszélesség az adott hálózat elméleti kapacitását jelzi, míg a sebesség a tényleges adatátvitel gyorsasága, amelyet azonban nagymértékben befolyásolnak egyéb körülmények, például a vonali vagy torlódási késleltetés stb.)

Ez év elejére a jelentés szerint a világon elérhető összes sávszélesség aggregált mutatója már elérte a 185 ezer Gbit/s-ot, szemben a 2008-ban kimutatott 30 ezer Gbit/s-mal. Ennek eloszlása azonban egyenetlen. A legtöbb fejlődő és kevésbé fejlett országban például a megfelelő sávszélesség hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy javítsák a világhálós kapcsolódás minőségét.
 

Ami a sebességet illeti, a fejlett országokban ez év elején 4-ből 3 vezetékes előfizetést 10 Mbit/s vagy efölötti értékkel reklámoztak a szolgáltatók. A fejlődő országokban egyelőre csak a kínált csomagok felére igaz ugyanez.

Észak-Európa az m2m és az IoT élén

A mobil szélessávban ma már a gép-gép közötti kommunikáció (m2m) és a dolgok internete (IoT) is befolyásolja a fejlesztések irányát és gyorsaságát. Az ITU adatai szerint a múlt év elején egy m2m előfizetésre 22 hagyományos mobil előfizetés jutott. A legnagyobb m2m- és IoT-penetrációt az iparilag legfejlettebb gazdaságokban, mindenekelőtt az észak-európai országokban, Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Dániában mérték.

A jelentés kitér az infokommunikáció terén is tapasztalható nemek szerinti egyenlőtlenségre, ami szerint több férfi, mint nő internetezik a világon, ráadásul a "gender gap" tavaly óta 11 százalékról 12 százalékra nőtt. A legnagyobb eltérés a nők és a férfiak netpenetrációja között Afrikában mutatható ki, ott 23 százalék a különbség, míg a legkisebb Amerikában, ahol mindössze 2 százalék.