Az infrastruktúra szolgáltatásokat (IaaS) igénybe vevő vállalatok gyakran fizetnek olyan kapacitások után, amelyeket a rajtuk futtatott folyamatok fele részben sem használnak ki. Konstans felhasználás ugyanis nem igazán létezik, ráadásul a csúcsidőszakokban előfordul, hogy a megrendelt erőforrások éppen hogy kevésnek bizonyulnak – állapítja meg az ElasticHosts. A brit szolgáltató a virtuális gépek esetében számszerűsíti is  mindezt, bár meglehetősen spekulatív számítások alapján.

A Gartner piackutató éves szinten 5,4 milliárd fontra becsüli az IaaS piacot; a Forrester és a Frost & Sullivan tanácsadó 47, illetve 73 százalékra teszi a számítási (tehát nem tárolási vagy nyomtatási célú) felhasználást, ami egy konzervatív 50 százalékos középérték alapján 2,7 milliárd fontot jelent. A Linux Foundation adatai szerint az ügyfelek 76 százaléka használ Linux-alapú szervereket a felhőben, míg az IBM, a McKinsey, a Google vagy a Gartner az ilyen jellegű számítási kapacitások kihasználtságát 6 és 40 százalék közé méri. Ha mindezek alapján a biztonságosnak tűnő 50 százalékos kihasználtsággal számolunk, akkor a linuxos megoldásokkal önmagában is több mint 1 milliárd font (átszámítva 1,28 milliárd euró) megy a lefolyóba – feltételezve, hogy a használatalapú fizetést tekintjük a cloud szolgáltatások egyik érdemi előnyének.

Komoly változásokra számítanak

Bár az ilyen okoskodás legjobb esetben is csak tájékoztató jellegű végeredményt ad, az alulhasználat és az abból származó veszteség mindenképpen számottevő. Az ElasticHosts ennek kapcsán a Linux kernel legutóbbi frissítésére hívja fel a figyelmet, amely már lehetővé teszi a konténerizált IaaS szolgáltatások felépítését, a felhasználás korábbinál részletesebb átláthatósága pedig új számlázási módokat eredményezhet – más szóval, a komplett virtuális gépek helyett az egyes alkalmazások által felhasznált számítási kapacitás lehet a legkisebb közös nevező.

_{Az ElasticHosts ábrája szerint az automatikusan skálázható konténerek oldják meg a rögzített méretű virtuális gépek problémáit}

Az ElasticHosts értelmezésében olyan skálázható konténerek szerepelnek, amelyekből több is futhat egy adott virtuális gépen, több megrendelőhöz kapcsolódva. A konténerizáció egyébként nem csak a költségek tekintetében, hanem az alkalmazások költöztetésében is megkönnyítheti az életet a heterogén cloud környezetekben, nem is beszélve mondjuk a hypervisor számlájára írható teljesítményveszteségről.

Az ügyfeleknek ezáltal nem kellene szándékosan túltervezni az igénybe vett számítási infrastruktúrát az akár évekre kötött szerződésekben, ami a fenti matematika alapján lefelezhetné átlagos költségeiket. A londoni székhelyű felhőszolgáltató vezetője egy telefoninterjúban kijelentette, hogy a konténerizáció ugyanúgy felforgatja majd a cloud piacot, mint ahogy maga a virtualizáció felforgatta a fizikai szerverek piacát. A változás pedig egyszerű és gyors lesz, ahogy például az olyan vállalatok, mint a Red Hat, a Rackspace és az IBM, máris az LXC vagy a Docker platform mögé álltak.