Az újabb megállapodásra azért volt szükség, mert az adatvédelmi jog szabályozása az USA-ban továbbra is jelentősen eltér az Európai Unióban, illetve annak tagországaiban kialakult rendtől. Európa szerint az adatok védelme alapvető emberi jog, az amerikai felfogás alapján inkább fogyasztóvédelmi kategória.

A Snowden botrány hatásai

Egészen a múlt év októberéig a Safe Harbour (Biztonságos Kikötő) megállapodás alapján továbbíthatták az amerikai vállalkozások az európai polgárok személyes adatait az Egyesült Államokba. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnél (NSA) dolgozó Edward Snowden nevéhez fűződő adatszivárgási botrány után azonban egyre többen kérdőjelezték meg a keretegyezmény alkalmasságát. Az egykori műveleti tisztviselő révén nyilvánosságra került sok egyéb mellett az is, hogy az amerikai hírszerzés tömegesen vizsgálja a nem amerikai, így az európai polgárok személyes adatait is. Ez ellen lépett fel egy osztrák jogász Max Schrems, akinek a beadványára tavaly októberben semmisnek nyílvánította az egyezményt az Európai Bíróság.

Három hónapot kaptak az illetékes uniós szervek, hogy tető alá hozzák az amerikaiakkal az ennél nagyobb védelmet nyújtó megállapodást, a határidő február elsején járt le. Az új egyezmény megszületését egy nappal később sikerült bejelentenie Vera Jourovának, a tárgyalásokat vezető uniós biztosnak.  

A biztonságos kikötőből a magánélet védőernyője alá kerülünk?

Az új megállapodás is elég hangzatos nevet kapott Privacy Shield (a magánélet védőernyője) néven vonulhat be a történelembe, de vajon elég hosszú életű lesz-e? Alig száradhattak meg ugyanis az aláírások az egyezményen, máris megszólaltak a kritikai hangok. Az elsők között maga Snowden reagált rá Twitter bejegyzésében, miszerint "ez nem egy védőernyő, ez csupán egy elszámoltathatósági, felelősségre vonhatósági ernyő. Soha nem láttam még politikai megállapodást ennyire egyöntetűen kritizálni".

De milyen változásokat is hoz az új megállapodás? Az egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben az adatexportot végző amerikai cégeknek jobban kell óvniuk az európaiak tengerentúlon tárolt adatait. Azokhoz az amerikai hatóságok, így a hírszerzés is csak korlátozottan férhetnek hozzá. Washington ezt írásos dokumentumban vállalta, azzal a második fontos kitétellel megspékelve, hogy annak betartását Brüsszel folyamatosan ellenőrizheti. Az átvilágításra évente kerülhet sor, amiben amerikai oldalról az ottani kereskedelmi minisztérium, az EU oldaláról a Brüsszeli Bizottság vesz részt.

Az új megállapodás arra is módot ad, hogy az uniós polgárok közvetlenül az USA-ban is tehessenek panaszt, ha tudomásukra jut, hogy adataikhoz illetéktelenül fértek hozzá az amerikai intézmények. Az európaiak az EU adatvédelmi hatóságainál is tehetnek panaszt, amelyek aztán az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal (FTC) együttműködve vizsgálódnak. A panaszok kivizsgálásra az amerikaiak még egy új független ombudsmani posztot is létrehoznak.

Az európai jogvédők továbbra sem nyugodtak

Mindezen változások dacára elégedetlenek az európai jogvédő szervezetek is. Nem hisznek abban, hogy egy titokban működő amerikai kormányzati ügynökségről el lehet hinni, hogy betartja ezeket a szabályokat. Kérdés az is, hogyan értesülhetnek arról az európaiak, hogy az adataikat jogtalanul használják fel?

Az ügyhöz közelállók szerint egyelőre úgy tűnik, a transzatlanti adatbiznisz úgy folytatódik, mint annak előtte. "Néhány hivatalos levél az Obama adminisztrációtól még egyáltalán nem garantálja 500 millió európai alapvető jogait, amikor az amerikai törvények amúgy megengedik a tömeges megfigyeléseket. Abban is kételkedem, hogy egy európai polgár az alapjogainak védelmére csak úgy besétálhat az amerikai bíróságra egy valaki által aláírt levéllel" – idéz Schrems-t a Fortune.   

A következő hetekben fogalmazzák meg a Privacy Shield végleges szövegét, aminek még ki kell állnia az illetékes uniós szervek, így az EU Bíróság próbáját is. A végleges határozatra akár hónapokat is kell majd várni, az alatt az USA-ban is kiválaszthatják az európai adatügyi ombudsmant.