Az internetadó halott, és a témát a jövőben sem csempészheti senki vissza a köztudatba – ígérte sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselőt a miniszterelnök bízta meg azzal, hogy a komoly társadalmi nyomásra visszavont internetadó helyett indítson nemzeti konzultációt a lakosságot a világháló kapcsán ténylegesen foglalkoztató kérdésekről.

Az uniós átlagnál többen nem láttak még nálunk internetet

A konzultáció, melyet InternetKonnak neveztek el, jövő év március közepe és április közepe között zajlik majd, a témához illően kizárólag digitális felületen, az internetkon.hu-n, amelyet január közepén élesítenek. Más tekintetben is eltér a mostani konzultáció a korábbi postán szétküldött kérdőívektől. Ezúttal ebbe a kezdeményezésbe nemcsak a felnőttek, hanem a 14 év feletti fiatalok is bekapcsolódhatnak. A képviselő ígérete szerint arra is megteremtik a feltételeket, hogy azok is bekapcsolódhassanak a folyamatba, akiknek a háztartásában nincs internet. Hogy ezt valamiféle Teleház rendszerrel vagy egyéb módon teszik lehetővé, nem részletezte. Azok számarányát tekintve, akik még soha semmilyen módon nem fértek hozzá a világhálóhoz. Magyarország az uniós tagországok átlagánál rosszabbul teljesít: az uniós 17-18 százalékkal szemben nálunk ez a mutató 22 százalék.  

A kérdések összeállításában is széles körű konzultációt ígért a fideszes európai parlamenti képviselő. Egyeztetni kíván a szakmai és társadalmi szervezetekkel, de a már említett webes felületen a lakosság is beleszólhat abba, hogy a konzultáció során mit kérdezzen tőle az állam. Az, hogy végül mely kérdések kerüljenek bele a végső csomagba, a kormány döntése lesz.

Deutsch Tamás szerint az InterKon alacsony költségvetésű konzultáció lesz, bár konkrétan még az összeg nagyságrendjét sem tudtuk meg tőle. Azt viszont igen, hogy a költségek egy részét, 132 ezer forintot saját zsebből fedezi. Ebből az összegből 51 ezer forint volt a domainregisztráció és további 61 ezer forintba került az InternetKon kampányt népszerűsítő molinó.

Legyen internet-semlegesség és valódi verseny?

A konzultáció kapcsán szóba jöhető kérdések közül Deutsch Tamás külön kiemelte az internetsemlegességet, ami most világszerte az egyik legforróbb téma. A semlegességi elv ebben az esetben azt jelenti, hogy a világhálón valamennyi adatot azonos módon kell kezelni, az adatok továbbításakor egyik szolgáltató sem kerülhet előnybe a többiek rovására. Ma számtalanszor előfordul, hogy egyes szolgáltatók blokkolnak vagy lassítanak bizonyos tartalmakat, hogy a konkurenseik versenyhátrányba kerüljenek.

Emellett még egy témát hangsúlyozott Deutsch: legyen-e törvényi szabályozás arra, hogy az előfizető minimálisan hány szolgáltató kínálatából választhasson. A mai állás ugyanis az esetek el nem hanyagolható részében a jövendő ügyfélnek nincs választási lehetősége csak egy szolgáltatótól veheti igénybe az internetszolgáltatást.

A tájékoztatón megszólalt annak a két szakmai szervezetnek is a vezetője, amellyel már elindította az egyeztetést Deutsch Tamás. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke, Laufer Tamás, a szervezet elnöke elmondta, hogy az elmúlt hetekben felmérést végeztek a tagvállalatok között, ennek alapján négy témakört javasolnak a kormánynak.

A szakmai szervezetek négy pontja

Az első, hogy a televízióhoz hasonlóan mindenkinek alanyi jogon járjon az internethozzáférés. A második a digitális oktatás, azaz hogy a digitális képességeket az életkori sajátosságoknak megfelelően oktassák felnőttnek és gyereknek egyaránt.

Kiemelt téma továbbá a digitális gazdaság, ahol segíteni kell a hazai vállalkozások digitális felkészülését, hiszen az a vállalatok közti kommunikáció és a termelési hatékonyság növekedésének elengedhetetlen eszköze. Legalább ennyire fontos a 21. században, hogy végre megvalósuljon a digitális szolgáltató állam. Minden közszolgáltatás legyen az interneten is elérhető, a közadatok akadálymentesen legyenek hozzáférhetőek.

A mási szervezet, amellyel Deutsch már egyeztetett, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér). Az Infotér hasoló kérdésköröket fogalmazott meg, mint az IVSZ. Szerintük az internet legyen közmű, ami mindenki számára hozzáférhető megfelelő áron és megfelelő minőségben. Ezen a téren az EU által elvártnál gyorsabban akar haladni Magyarország: a tervek szerint nem 2020-ra, hanem már 2018-ra kiépül minden hazai háztartás világhálós hozzáférése. Az még a jövő zenéje, hogy mindenki számára elérhetőek lesznek-e a további feltételek, azaz az eszközök és az előfizetés.

_{(Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs)}