Minden út a felhő felé vezet – de egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mértékben adjuk ki a kezünkből adatainkat. Hatékonyságbeli és költségszempontok állnak szemben a biztonság kérdésével.
Hirdetés
 

Nem csak műszaki, de üzleti szempontból is ideális megoldás lehet a magánfelhő a vállalatok egyes (IT-)problémáinak megoldására. Az informatikai infrastruktúrát szolgáltatásként (Infrastructure as a Service) használva csökkenthetők a költségek a hatékonyság növelése mellett, egyúttal olyan új üzleti – pay as you go, csak a felhasznált erőforrások utáni fizetésre alapuló – modellek jelenhetnek meg, melyek a hagyományos IT-infrastruktúra használatával nem lennének életképesek.

Úgy válhatnak agilisabbá a vállalatok, hogy közben egyszerűbben végrehajthatók lesznek egyes feladatok, és a használt infrastruktúra bonyolultsága is csökken. Ez nyilvánvaló előnyöket jelent a piacon: a riválisokkal szemben gyorsabb reagáló képességet biztosíthat – az elvárások szerint maximum azonos költségszint mellett, de többnyire inkább olcsóbban.

Zárt nyitottság

A magánfelhő a nyilvános megoldásokkal szemben elsősorban azon vállalatok számára lehet ideális választás, melyek kiterjedt intranettel vagy hostolt adatközponttal rendelkeznek – azaz az adatok (saját) tűzfalas védelem mögött találhatók. Ekkor a saját infrastruktúra jelentős bővítése nélkül lehet kiaknázni a felhő előnyeit, akár hibrid kialakításban. Ez a gyakorlatban azt jhelenti, hogy a vállalat megtartja a helyi infrastruktúraelemeket, de a csúcsterhelésekhez már a felhőből veszi a szükséges erőforrásokat az üzemeltetés során.

Ebből következően viszont az üzemeltetési feladatok – karbantartás, fejlesztés – továbbra is a vállalatot terhelik. Mindez nem csak magasabb költségeket és saját informatikai szakemberek alkalmazását jelenti, de ezek a kiadások kevésbé kiszámíthatóbbak, mint egy nyilvános felhő használata. Utóbbinál a havidíjas árazás segít stabilan tartani a költségeket, melyek a felhasznált erőforrások – memória, tárhely, processzormagok száma, sávszélesség stb. – alapján egészen pontosan tervezhetők.

Ugyanakkor magánfelhő használata esetén nem kerülnek ki az adatok külső partner rendszerébe, így azok többek között nincsenek kitéve kormányzati vagy egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeknek sem. Ez a típusú védettség akár pénzügyileg is értelmezhető előnyt biztosíthat a magánfelhőnek, a nyilvános szolgáltatásokkal szemben. A telkjes képhez persze hozzátartozik, hogy az adatok fölött minden esetben annak tulajdonosa rendelkezik. Az adatokhoz a hatóságok csak a megfelelő jogi út betartásával férhetnek hozzá. Egy helyi üzemeltetésű rendszernél ilyenkor gyakran szerverrel együtt foglalják le az adatokat, felhős környezetben pedig szabályozott értesítési és kikérési folyamat van ugyanerre.

Mi szól a hagyományos infrastruktúra ellen?

A „hagyományos” IT-infrastruktúra elemei külön-külön kerülnek beépítésre, az egyes eszközök (tárolók, hálózati eszközök stb.) egyenként, egymástól többnyire függetlenül válnak az infrastruktúra részévé. Ez a rendszert nem csak nehezen skálázhatóvá teszi, de egyben jelentősen korlátozza a bővítés ütemét is. Ezenkívül üzemi terhelés maximumra kell tervezni, hiszen a skálázhatóság egyben beruházást is jelentene, ráadásul csak felfelé működik – visszavinni az egyszer beépített eszközöket nem lehet.

Ezzel szemben felhő-infrastruktúrában a tervezés a még szükséges minimum-erőforrást igyekszik meghatározni, hiszen innen mindkét irányban igény szerint lehet skálázni az erőforrásokat. A költségekre legnagyobb hatással a szerverhasználat időtartama van, ezért a szerverek skálázásának az alapja sokszor leginkább az, hogy amikor nem kell még véletlenül se futniuk a szervereknek (pl. munkaidőn kívül).

Mindez azt jelenti, hogy a helyi IT-rendszer rugalmatlan, a felmerülő belső- vagy partneri igényekre lassan tud csak reagálni. Ezzel a gyors reakciót, alkalmazkodást igénylő üzleti lehetőségek megragadása gyakorlatilag lehetetlenné válik, a vállalatnak szembe kell néznie a kieső üzleti lehetőségek és elmaradó potenciális bevételek, megszerezhető ügyfelek jelentette versenyhátránnyal.

A kezdetben mindig ott a vég(cél)

Ahhoz, hogy sikeres legyen a magánfelhőre való átállás, elérhető legyen a rendszerrel szemben elvárt hatékonyságnövekedés és költségcsökkenés, nem árt néhány klasszikus buktatót elkerülni. Érdemes átvizsgálni a már rendelkezésre álló IT-infrastruktúrát, és ha szükséges, leselejtezni azokat az eszközöket, melyek a szűk keresztmetszetet jelentik. Emellett érdekeltté kell tenni az alkalmazottakat a magánfelhő nyújtotta lehetőségek használatában – nem csupán azért, mert „trendi”, hanem mert csak akkor optimalizálja a munkavégzés folyamatát, ha az innovációt a használók is magukénak érzik és alkalmazzák.

Fel kell mérni a használati igényt is, és ennek megfelelően kialakítani a rendszert. Például egy folyamatosan nagy erőforrásigényű alkalmazás esetében nem feltétlenül érdemes nyilvános felhőben futtatni, mert a lefoglalt CPU- és memóriakapacitás alaposan megugró költségeket jelenthet. Tipikusan az ingadozó erőforrásigényű rendszereknél (például webáruházaknál a Black Friday terhelés, élelmiszeripari üzemeknél  termények időszakos feldolgozásakor) lehet a skálázhatóság miatt jól kihasználni a felhőt. Ugyanakkor a statikus, nem felhő-kész alkalmazások esetében meg kell vizsgálni a továbbfejlesztés vagy az átállás lehetőségeit.

Valaki kell

A feladatok végrehajtása természetesen nem megy egyetlen pillanatról a másikra, még akkor sem, ha sikerül felismerni: az átálláshoz segítség kell. A folyamat érthetővé tételében, végrehajtásában, a szükséges képzések megszervezésében és megtartásában jártas partner tapasztalatai felbecsülhetetlen előnyt jelentenek a 21. századi ügyféligényeket kiszolgálni akaró vállalatoknak.

A felhőtechnológia ugyanis nem megkerülhető, maximum elodázható bevezetése – előbb-utóbb eljön az az időszak a vállalatoknál, amikor flexibilisebbé, optimalizálttá és költséghatékonnyá kell tenniük – akár segítséggel – az üzleti tevékenységet kiszolgáló informatikai hátterüket.

Cloud & big data

Így lehet veszélyes egy hiányzó betűkészlet

Új fenyegetéssel kell szembenéznie a Chrome böngészőt használók táborának.
 
Küszöbön áll egy kifejezetten a kis- és középvállalatok számára induló, jelentős részben vissza nem térítendő EU-s támogatást tartalmazó pályázat felhőalapú szolgáltatások bevezetésére. Mégsem csak ettől kell várni a megváltást.

a melléklet támogatója a MiniCRM

Hirdetés

Kitörési pont a kkv-knak

Ahhoz, hogy Magyarország fejlődni tudjon, elengedhetetlen a kis-, és középvállalkozások növekedése. De mi kell ahhoz, hogy ez teljesüljön? Cikkünkből kiderül! (x)

Egy nemzetközi kutatás szerint a szoftvergyártók auditja nem tesz jót az innovációnak, és a versenyt is gátolja. Segítsen felmérni a hazai helyzetet!
A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Másfél év alatt vált le a Budapest Bank szervezete a GE Capitalról. A folyamatban nagy szerepet kaptak a helyi szállítók is. Kelemen Bálint informatikai vezető (Budapest Bank) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.