Amikor pár héttel ezelőtt megérkezett a Logitech új billentyűzetének híre, egyenesen rajongtam az ötletért, hiszen annyira különlegesen hangzott az egész. Több készülék kezelése és vezérlése Bluetooth segítségével úgy, hogy egyetlen mozdulattal választhattok, éppen melyik készülékkel szeretnék szöveget írni. Van fehérben, van feketében, támogatja a Mac billentyűparancsokat, dizájnos, mi kell még?

Nem minden az, aminek látszik

Most, hogy ki is próbálhattam a Logitech K480-at, némiképp máshogy látom ezt az egészet, mivel ismét bebizonyosodott, mennyire más a jó minőségű sajtófotókon tündöklő terméket kézben fogni. A Logitech billentyűzete messze nem olyan elegáns és kifinomult, mint a gyári képeken. Egy méretes műanyag darabról van szó, ami vaskos, nehéz, és igénytelenül recsegő, ropogó hatást kelt.

Ez alaposan lerontja az összhatást egy olyan szövegbeviteli eszköz esetében, amit használat közben folyamatosan megérint a felhasználó. A hátsó részen található elemfedél mögött kettő darab AAA típusú ceruzaelem található, és ugyanezen a helyen lehet bekapcsolni a klaviatúrát is. Ez a fertály ennyivel ki is fújt, sajnos a billentyűzet megemelésére szolgáló megoldást sem fedeztünk fel itt, azaz az eszköz legfeljebb saját méretében képes valamennyire megemelni a munkafelületet (amennyiben ez valamelyik olvasónknak fontos részlet lenne).

Aki használt már valaha Bluetooth alapú hardvereket, annak nem lesz problémás a beüzemelés. Első lépésként a párosítást kell elvégezni, ami a jobb felső sarokban található pc gomb hosszanti megnyomása után történik. Mi egy windowsos notebookot, egy androidos mobilt és egy iPhone-t használtunk a teszthez, és mindhárom esetben probléma nélkül zajlott a folyamat. A párosítás műveleténél mindössze arra kell figyelni, hogy a baloldalon található tárcsa éppen melyik állásban van, mivel később ezzel aktiválhatjuk a kapcsolatot a mobilokkal, vagy számítógéppel.

A billentyűzet felső részén húzódó, gumival kibélelt vájat is jó ötlenek tűnt látatlanban, de a gyakorlatban az derült ki, hogy értelemszerűen csak egy állásban kerülhetnek bele az eszközök, ami alaposan korlátozza az oda helyezett mobilok, vagy táblagépek dőlésszögét. Ok, ne legyünk hálátlanok, az ötlet remek, és ha a mobil nem annyira vastag, akkor egy minimális szinten addig lehet igazgatni, hogy jó legyen.

Kinek szánják?

És akkor nagyjából ennyi. A Logitech K480-ról érdemben nem lehet sokkal hosszabban értekezni, hacsak azt nem, hogy a szigetes elrendezésű gombok sajnos szintén azt a kicsit vásári érzetet keltik, mint maga az anyaghasználat. A nyomáspontjuk még rendben van, de alig jön visszajelzés a gombok megnyomásáról, írásközben egyáltalán nem érződik, hogy egy különleges darabról lenne szó. Az összes fontos funkciót elérhetjük velük, kapunk F sort, a másodlagos funkciók közt ott vannak a Mac-en használatos parancsok is, teljes értékű gombsorokat kapunk.

Az eszközök közötti váltás működik, ahogy áthangolunk valamelyik mobilra, ott a kijelző háttérvilágítása aktiválódik és ha korábban már írtunk egy felületen, akkor folytatható a szövegbevitel. A mi példányunk egy angol kiosztású darab volt, ami azonban a PC-n használva automatikusan megkapta a magyar ékezeteket, mobil esetében azonban a szoftverben be kellett állítani, hogy magyar felhasználóként szeretnénk pötyögni rajta.

A gépelés része tehát zökkenőmentes a terméknek, mindezek ellenére valahogy nehezen ment a lelkesedés a K480 iránt. Ez valószínűleg azért van, mert bajosan látom azt a réteget, aki ezt hasznosnak fogja majd találni, kicsit erőltetett az a (sajtófotók által is sugallt) forgatókönyv, ahogy az ember egy munkaállomáson fontosnak tartja a mobilon való gépelést.

Egyedül a sokat utazó, sok mobil eszközzel rendelkező és rengeteget gépelni kényszerülő, kütyümániás újságíró/író/biztosítási ügynök kategóriának tudom ajánlani, aki eddig valamiért nem vett még magának egy vékony, könnyű, és a táblagépére tokként simuló külső billentyűzetet.