Miközben már pár száz dollárért is kínálnak otthonra 3D-s nyomtatókat, a legprecízebb, így ipari felhasználásra képes technológia ára továbbra is az egekben van. Az ok egy csokornyi szabadalom, amelyeknek hamarosan lejárnak a jogai.

A mikroszkopikus rétegekből, szintenként felépített nyomatok előállítását szokás egyetlen gyűjtőfogalomba, a 3D-s nyomtatás kategóriájába sorolni. Csakhogy ezen a területen is nagyon komoly különbségeket találni, ha a részletekre is kíváncsiak vagyunk. Mint arról beszámoltunk, a korábban több ezer dollárba kerülő nyomtatók idén már a néhány száz dolláros kategóriába kerültek, ám ezek a termékek egy olyan megoldást használnak, amely precíziós ipari feladatokra, pláne nagyobb szériás sorozatgyártásra nem alkalmas.


Rendelhető termékek a Shapeways oldalán

Ez utóbbira még mindig a sok tízezer dollárba kerülő, úgynevezett szelektív lézer szinterezés (Selective Laser Sintering – SLS) technikát alkalmazó gépekre van szükség. Ezeknek ráadásul nem csupán az ára magas, de rendelni sem olyan egyszerű. A Quartz magazinnak nyilatkozó Duann Scott, a 3D-s nyomatokat rendelésre készítő Shapeways szakembere, például arról mesélt, hogy hiába kapnak egyre több megrendelést kis sorozatgyártásban készűlő nyomatokra, a gyártói kapacitásuk rugalmasságát erősen befolyásolja, hogy egy új nyomtatóra leadott rendelést egy-másfél évre vállal a szállító.

Szabad a gazda!  A most már tömegesen elérhető, olcsó asztali 3D-s nyomtatók és az SLS eljárást használó nagypályás modellek között tátongó szakadékot nem csupán a technológiát érintő különbségekre vagy éppen a méretgazdaságosságból fakadó előnyökre lehet visszavezetni. Scott szerint az otthoni felhasználásra szánt nyomtatóknál néhány év alatt lezajló árzuhanás (14 ezer dollárról 300-ra) mögött elsősorban az áll, hogy az olcsóbb gépekben használt ráolvasztásos (Fused Deposition Modeling – FDM) eljáráshoz köthető szabadalmi jogok öt évvel ezelőtt jártak le. Ezt követően a szabadon használható technológia és a piaci verseny pillanatok alatt meghozta az áttörést.

Valami hasonlóra kell készülni az SLS esetében is. Az ipari 3D-nyomatás eljárását védő szabadalmak jogai ugyanis 2014 februárjában lejárnak. Mindez azt jelentheti, hogy az ipari formatervezéstől, a szerszám- és prototípusgyártáson át a kisszériás termékek előállításáig bezárólag számos munkafolyamat válhat gyorsabbá, olcsóbbá. Ez pedig hosszú távon és globálisan csak jót jelenthet a folyamat szereplőinek, legyenek azok 3D-s nyomtatót gyártó cégek, bérnyomtatást végző vállalkozások, tervezők vagy éppen a lánc végén álló fogyasztó, aki hamarabb és csökkentett áron juthat egyéni igényekre szabott, mégis ipari gyártási minőségű termékekhez.
 

Magyarországon is kaphatók asztali 3D-s nyomtatók
Megfizethetővé vált az otthoni 3D-nyomtatás

Utálod a matekot? Pedig egész nap matekozol

Érzelmi szempontból mindannyiunknak szüksége van matematikára, mondja David Bessis matematikus, aki kísérletet tesz arra, ami a matektanárok többségének nem sikerül.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.