Széles körben, több országban használják a kormányzati szervek közvetlen hozzáféréssel a Vodafone hálózatait - jelentette be maga a távközlési vállalat. A Snowden-ügy évfordulójára időzített nyilatkozatot várhatóan egy részletes beszámoló fogja követni még a mai napon. A kezdeményezéssel a Vodafone a titkosszolgálatok túlzott, bírói felhatalmazást sem igénylő lehallgatási rendszerét szeretné visszaszorítani.

Közvetlen kapcsolat

Az ügyet ma hajnalban a brit The Guardian hozta le. A lap beszámolójából lehet azt is tudni, hogy egy terjedelmes, 40 ezer szavas beszámolót készül közreadni a távközlési szolgáltató. A Vodafone szakértője az orgánumnak nyilatkozva megerősítette a tavalyi, Snowden-féle lehallgatási botrány egyik legfontosabb elemét, miszerint számos országban a titkosszolgálati szervek közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a telekommunikációs cégek hálózatához. Ezekben az esetekben természetesen mindenféle bírói végzés nélkül szerezhetnek információkat a hatóságok, beleértve a beszélgetések élő lehallgatását, rögzítését, a telefonok lokalizálását.

A távközlési cég elmondása szerint azért lép a nyilvánosság elé ezekkel az információkkal, hogy változtasson ezen a helyzeten, és ne legyen ennyire könnyű hozzájutni a szolgálatoknak az emberek személyes adataihoz, kapcsolataihoz. A Vodafone szakértője szerint a bírói kontroll nélkül végzett információszerzés nem megfelelő módja az ilyen jellegű állami igények érvényesítésének.

Bizonytalan magyar szál

A hazai helyzettel kapcsolatban nincsenek egyértelmű információk. Albánia, Dél-Afrika, Egyiptom, India, Málta, Katar, Románia és Törökország mellett Magyarországon is jogellenes arról információt kiadni, hogy milyen jellegű és nagyságrendű a direkt lehallgatás, illetve hogy egyáltalán folyik-e ilyesmi az adott országban. Ennek megfelelően nem világos, hogy hazánkban éltek-e, élnek-e ezzel a módszerrel a hatóságok. Azt viszont lehet tudni, hogy a szolgáltató az elmúlt évben közel 76 ezer ügyben járt el hivatalos felkérésre itthon.

A társaság azt is közölte, legalább hat olyan ország van, ahol törvényi kötelezettségként írják elő a közvetlen lehallgatási csatornák biztosítását. Bizonyos esetekben magának a szolgáltatónak kell ezt kiépítenie, más esetben elég a hozzáférést biztosítani. Ezeket az országokat biztonsági okokból nem nevezik meg, mivel félő, hogy "egyes rezsimek a cég ottani dolgozóinak bebörtönzésével reagálnának".