Közel ezer hibát találtak a Facebookban 5 év alatt. Ez 5 millió dollárjába került a közösségi hálózatot üzemeltető cégnek.

Mintegy 5 millió dollárt fizetett ki az elmúlt 5 év során Mark Zuckerberg cége biztonsági kutatóknak, miután különböző sebezhető pontokat fedeztek fel a platformban. Ezeket szép csendben zárta/foltozta be a közösségi hálózatot üzemeltető vállalat, többségük anélkül tűnt el, hogy arról a felhasználók értesültek volna.

Mindez a Facebook bug-vadász programjának keretei között történt. A vállalat ugyanis tárt karokkal várja a sebezhetőségekről szóló beszámolókat, és amennyiben azokat más még nem jelentette, hajlandó fizetni is értük. Sokkal olcsóbb így felfedezni a hibákat, mintsem egy, a felhasználókat támadó kód formájában szembesülni azzal, hogy a programozók munkája ismét hagyott némi kívánnivalót maga után.

Joey Tyson IT-biztonsági mérnök szerint a fent említett összeg nagyjából 900 kutató között oszlott meg, az átlagos kifizetés pedig egészen pontosan 5 556 dollár volt (átszámítva másfél millió forint). Az idei első félévben összesen 149 kutatót jutalmaztak, ennek során közel 612 ezer dollárt utalt át a szakemberek számlájára a Facebook. Az egyik legnagyobb kifizetést a bangalore-i Anand Prakash kapta márciusban. Egy globális, felhasználók eltérítését lehetővé tevő lyuk jelentéséért cserébe jutott 15 ezer dollárhoz az indiai szakember.

Érdekes a programban részt vevők nemzetiség szerinti eloszlása. Míg IT-biztonsággal foglalkozó kutatóként az Egyesült Államokban egy egyszeri 4-5 ezer dollár nem számít olyan hatalmas pénznek (azért persze ott is lehajolnak érte), addig a világ más tájain akár több havi, fél évnyi fizetésnek is elmegy. Ennek tükrében már nem meglepő, hogy leginkább az indiaiak voltak aktívak; köztük és a mexikóiak közé ékelődnek be az USA-beli szakemberek.

Öt évnyi tapasztalat

Elindítani és fenntartani egy ilyen programot, ekkora méretben, öt évig – egyáltalán nem könnyű feladat. Nem is tudtuk volna ezt véghez vinni a biztonsági kutatói közösség széleskörű támogatása nélkül.” – foglalta össze Tyson – „Öt évnyi tapasztalat segített bennünket programunk számos szempontból való finomhangolásában, mindkét fél örömére. Visszajelzések szerint a kutatók is elégedettek jutalmazásukkal, mi pedig gyorsan javíthatjuk a felbukkant biztonsági réseket.

Nem csupán magára a szigorúan vett közösségi hálózatra terjed ki a program, hanem a Facebook birtokában levő egyéb termékekre is, például az olyan szolgáltatásokra, mint az üzenetküldésre használható WhatsApp. És nem csak dollárban fizetnek: igény szerint Zuckerberg cége Bitcoinban is honorálja a kutatók erőfeszítéseit.

Bevett gyakorlat

Fizetett hackerekkel akarja feltárni informatikai és kommunikációs rendszerének a gyengéit az Uber, azaz sok cég, köztük Facebook, Yahoo! vagy a Google után ők is bevezetik az ún. "bug bounties" gyakorlatát, írtunk róla még márciusban. A táborhoz aztán augusztusban csatlakozott az Apple is, bár ők sokáig húzódtak „vérdíjat” fizetni. Volt ugyan egy meghívásos rendszerű gyakorlatuk, de abba csak azok a kutatók tudtak bekerülni, akik már adtak az Apple-nek fontos sérülékenységekről információkat. A teljes nyitásnak ugyanis szerintük nem volt értelme, mert a feketepiac és a kormányzati szervek amúgy is túllicitálják a vállalatokat.

Ebben végül igaza lett az almás cégnek. Az Exodus Intelligence alig pár nappal az Apple bejelentése után azzal állt a nyilvánosság elé, hogy akár több mint a dupláját, bizonyos feltételek esetén félmillió dollárt is hajlandó kifizetni egy, az iOS 9.3-ban (vagy annál újabb mobil operációs rendszerben) talált, korábban ismeretlen biztonsági résről szóló információért.

Biztonság

Befektetőket riogató zombi unikornisok garázdálkodnak a Szilícium-völgyben

Az unikornis-listákon szereplő cégek egy jelentős része már csak egymilliárd dolláros értékelés alatt tudott tőkét bevonni – már ha tudott.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.