Közel ezer hibát találtak a Facebookban 5 év alatt. Ez 5 millió dollárjába került a közösségi hálózatot üzemeltető cégnek.

Mintegy 5 millió dollárt fizetett ki az elmúlt 5 év során Mark Zuckerberg cége biztonsági kutatóknak, miután különböző sebezhető pontokat fedeztek fel a platformban. Ezeket szép csendben zárta/foltozta be a közösségi hálózatot üzemeltető vállalat, többségük anélkül tűnt el, hogy arról a felhasználók értesültek volna.

Mindez a Facebook bug-vadász programjának keretei között történt. A vállalat ugyanis tárt karokkal várja a sebezhetőségekről szóló beszámolókat, és amennyiben azokat más még nem jelentette, hajlandó fizetni is értük. Sokkal olcsóbb így felfedezni a hibákat, mintsem egy, a felhasználókat támadó kód formájában szembesülni azzal, hogy a programozók munkája ismét hagyott némi kívánnivalót maga után.

Joey Tyson IT-biztonsági mérnök szerint a fent említett összeg nagyjából 900 kutató között oszlott meg, az átlagos kifizetés pedig egészen pontosan 5 556 dollár volt (átszámítva másfél millió forint). Az idei első félévben összesen 149 kutatót jutalmaztak, ennek során közel 612 ezer dollárt utalt át a szakemberek számlájára a Facebook. Az egyik legnagyobb kifizetést a bangalore-i Anand Prakash kapta márciusban. Egy globális, felhasználók eltérítését lehetővé tevő lyuk jelentéséért cserébe jutott 15 ezer dollárhoz az indiai szakember.

Érdekes a programban részt vevők nemzetiség szerinti eloszlása. Míg IT-biztonsággal foglalkozó kutatóként az Egyesült Államokban egy egyszeri 4-5 ezer dollár nem számít olyan hatalmas pénznek (azért persze ott is lehajolnak érte), addig a világ más tájain akár több havi, fél évnyi fizetésnek is elmegy. Ennek tükrében már nem meglepő, hogy leginkább az indiaiak voltak aktívak; köztük és a mexikóiak közé ékelődnek be az USA-beli szakemberek.

Öt évnyi tapasztalat

Elindítani és fenntartani egy ilyen programot, ekkora méretben, öt évig – egyáltalán nem könnyű feladat. Nem is tudtuk volna ezt véghez vinni a biztonsági kutatói közösség széleskörű támogatása nélkül.” – foglalta össze Tyson – „Öt évnyi tapasztalat segített bennünket programunk számos szempontból való finomhangolásában, mindkét fél örömére. Visszajelzések szerint a kutatók is elégedettek jutalmazásukkal, mi pedig gyorsan javíthatjuk a felbukkant biztonsági réseket.

Nem csupán magára a szigorúan vett közösségi hálózatra terjed ki a program, hanem a Facebook birtokában levő egyéb termékekre is, például az olyan szolgáltatásokra, mint az üzenetküldésre használható WhatsApp. És nem csak dollárban fizetnek: igény szerint Zuckerberg cége Bitcoinban is honorálja a kutatók erőfeszítéseit.

Bevett gyakorlat

Fizetett hackerekkel akarja feltárni informatikai és kommunikációs rendszerének a gyengéit az Uber, azaz sok cég, köztük Facebook, Yahoo! vagy a Google után ők is bevezetik az ún. "bug bounties" gyakorlatát, írtunk róla még márciusban. A táborhoz aztán augusztusban csatlakozott az Apple is, bár ők sokáig húzódtak „vérdíjat” fizetni. Volt ugyan egy meghívásos rendszerű gyakorlatuk, de abba csak azok a kutatók tudtak bekerülni, akik már adtak az Apple-nek fontos sérülékenységekről információkat. A teljes nyitásnak ugyanis szerintük nem volt értelme, mert a feketepiac és a kormányzati szervek amúgy is túllicitálják a vállalatokat.

Ebben végül igaza lett az almás cégnek. Az Exodus Intelligence alig pár nappal az Apple bejelentése után azzal állt a nyilvánosság elé, hogy akár több mint a dupláját, bizonyos feltételek esetén félmillió dollárt is hajlandó kifizetni egy, az iOS 9.3-ban (vagy annál újabb mobil operációs rendszerben) talált, korábban ismeretlen biztonsági résről szóló információért.

Biztonság

Harry Smithnek hívnak? Akkor buktad ezt a szoftvermérnöki állást!

A mesterséges intelligenciát használó toborzószoftverek állítólag nem szeretik az angolszász nevet viselő férfi jelölteket.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.