Feladja saját privát felhős infrastruktúráját az Evernote. A népszerű jegyzetelő alkalmazás átköltözik a Google Cloud Platformra (GCP). De nem csak a tároláshoz használja majd a keresőóriás felhőjét, hanem például a Google gépi tanulás API-ját is alkalmazza majd, hogy a tárolt adatok felhasználását segítse az ügyfeleknek.

A váltást a cég alelnöke, Ben McCormack azzal magyarázta az Evernote hivatalos blogján, hogy bár a saját felhő nagy szabadságot adott a szolgáltatás funkcióinak fejlesztésében, az infrastruktúra fenntartása egyre költségesebb, és a skálázhatósága sem az igazi.

Az Evernote végül a Google Cloud Platformját találta a legalkalmasabbnak arra, hogy megfelelő teljesítményt, skálázhatóságot és biztonságot nyújtson a 200 millió felhasználójának. A Google felhőjét egyébként több nagy cég is használja már hasonló módon: a Spotify, a Snapchat, de a Coca-Cola és a Philips is ott van a nagy GCP-felhasználók között.

A Techcrunhnak az Evernote technológiai igazgatója, Anirban Kundu azt mondta, hogy más lehetséges felhős partnert is megvizsgáltak. De a legkézenfekvőbb választás, a Microsoft végül kiesett, mivel a redmondiak egy ideje azon dolgoznak, hogy elszipkázzák az Evernote felhasználóit a saját One Note-juknak.

A felhasználók szempontjából semmi sem változik

Az Evernote és a Google még dolgozik az architektúra véglegesítésén, de tervek szerint októberben indul a migrációs projekt, és az év végéig le is zajlik. Ebből a felhasználók – elvileg és a cég ígérete szerint – nem érzékelnek semmit.

McCormack blogbejegyzésében külön hangsúlyozta: az Evernote adatkezelési szabályai nem változnak. A két cég megállapodásának nagyon fontos kitétele, hogy az adatokhoz a Google nem fér hozzá, aminek az a leglátványosabb eleme, hogy az Evernote-ban nem jelennek a Google terítette hirdetések. Az adatok továbbra is a felhasználó tulajdonát képezik, védelmüket az Evernote továbbra is biztosítja, ahogy a hordozhatóságukat is.

A felszabaduló erőforrásokat elsősorban újabb fejlesztésekre akarják fordítani. Erről Anirban Kundu azt mondta a Techcruchnak, hogy első körben a Google gépi tanulási API-jának hangfelismerő lehetőségeit (szöveg-hang fordítás) és a természetes nyelvi feldolgozást (kontextusalapú keresés) akarják felhasználni.

Bár a váltás egyik legfőbb indoka az, hogy a felhős infrastruktúra fenntartásának költségeit megspórolva az Evernote arra tud koncentrálni, amihez ért (információk szervezése, tárolása, felhasználása), az elmúlt egy-két év fejleményei alapján ez kényszerű lépés is.

Sikertörténetnek indult

A 2007-ben alapított vállalat fejlődése ugyanis a kezdeti sikerek után megtorpant. Pedig a kezdetekkor az iPhone (és Mac) felhasználók egyik kedvenc appja volt, és köztudott, hogy ők a legelkötelezettebbek (nem csak a hardverhez, hanem az azon futó szolgáltatásokhoz is ragaszkodnak). A megtorpanás okát egy ideig abban látta a cég vezetése, hogy nem elég szofisztikált a rendszer, ezért szinte kényszeresen próbáltak belevinni olyan funkciókat. Emellett a portfóliót is igyekeztek bővíteni, elsősorban felvásárlásokkal. Az új termékek, például a papírdokumentumok elektronikus megosztását segítő Scannable vagy a kézírás-felismerő Penultimate azonban ne váltak sikeressé, önálló appként is kizárólag iOS-re érhetők el.

A céget már 2012-ben 1 milliárd dollára értékelték a céget. Az értékelés azóta sem emelkedett, pedig 2013-ban és 2014-ben is kaptak kisebb tőkeinjekciót kockázati befektetőktől. A nyilvános külső befektetések összege eddig 205 millió dollár, de 2013-ban kétszer is kaptak tőkét úgy, hogy az összeget nem hozták nyilvánosságra. A The Wall Street Journal milliárd dolláros startupokat összegző listája 302 millió dollárra becsüli a befektetések teljes összegét.

Pedig 2012-ben még arról szóltak a hírek, hogy a cég tőzsdére megy. Ezzel párhuzamosan folyt a küzdelem a cég nyereségessé tételéért és az ügyfélszám emeléséért. Például 2013-ban megállapodtak a Deutsche Telekommal, hogy a szolgáltató német előfizetői egy évig ingyen használhatják a Premium csomagot. Később ezt kiterjesztették további 12 országra, köztük Magyarországra is.

A tőzsdére menetelt aztán elhalasztották 2015-re. Ám tavaly, amikor a kb. 380 főt foglalkoztató vállalat tavaly megvált közel 70 munkatársától, a Business Insider már arról írt, hogy az Evernote végérvényesen lejtőre került (http://www.businessinsider.com/evernote-the-first-dead-unicorn-2015-9). A szintén tavaly kinevezett új vezérigazgató, Chris O'Neill pedig a tőzsdére menetelről azt nyilatkozta, hogy az 2017 előtt nem képzelhető el.

Idén árat is emeltek

O'Neill másban is változást hozott, legfőképpen azt, hogy ismét a jegyzetelő alkalmazást helyezte a fókuszba, lefaragva minden sikertelen kísérletet. Idén a szolgáltatáscsomagok árát is megemelt a cég 40 százalékkal (a Plus csomag havi 4 vagy év 35 dollár, a Premium pedig havi 8 vagy évi 70 dollár lett), az ingyenes változat használatát pedig két eszközre korlátozták. A korlátozás természetesen csak az appon keresztül történő használatot érintette, a webes elérést nem, de ez utóbbi nagyon fapados és lényegesen nehézkesebb az apphoz képest.

Nagy kérdés, hogy a GCP-be költözéssel bejön-e a vállalat számítása, azaz tud-e annyit megtakarítani, hogy nyereségessé váljon. Mert bár az Evernote valóban nagyon jól használható jegyzetelő alkalmazás, önmagában kevés lehet az üdvösséghez. Különösen annak fényében, hogy a felhőszolgáltatók is dolgoznak a saját változatukon. A Microsoftnak ott van a fentebb említett One Note, a Dropbox is épít hasonló szolgáltatást vállalati csoportmunka támogatására, és a Google-nek is van jegyzetelő alkalmazása.