Idén is kínai a legszuperebb szuperszámítógép. A tavalyi listavezetőnél közel háromszor gyorsabb.
Hirdetés
 

Kiegyenlítettebb lett az országok közötti verseny a szuperszámítógépek világában, már ami a világ 500 legerősebb szuperszámítógépét illeti. Míg tavaly egyértelmű volt az amerikai fölény, idén már a legtöbb telepített rendszerrel Kína büszkélkedhet.

A kínaiak a leggyorsabbak

A félévente közölt rangsor szerint idén is Kínáé a legerősebb gép. Ráadásul a kínaiak ismét duplázni tudták a számítási teljesítményt. A Sanghajtól nyugatra fekvő Vuhszi városba telepített szupergépet a National Parallel Computer Engineering Technology Research Center építette. Az új listavezetőt, a Sunway TaihuLight-ot az alapkutatásban használják és több mint 10,6 millió mag dolgozik benne. A lebegőpontos teljesítményt mérő LINPACK teszt szerint 93 petaflop/s-ra képes. Ez közel háromszorosa a tavalyi listavezető Tianhe-2-nek, amelynek eredménye 33,9 petaflop/s.

Az élen nincs is más nagy változás. Harmadik és negyedik helyen az USA két gépe, a szuperszámítógépekre specializálódott Cray cég Titanja (17,6 petaflop/s) és az IBM közel azonos teljesítményű Sequoia nevű gépe (17,2 petaflop/s) áll. Ötödik a Fujitsu K computere 10,5 petaflop/s-mal.

Saját erőmű is kell hozzájuk

A gigantikus teljesítménynek az energiaigénye is gigantikus. A listavezető teljes terhelésnél 15,4 MW energiát fogyaszt. Bár lebegőpontos számítási teljesítménye közel háromszorosa a tavalyi listavezetőnek, annak mégis több energiára van szüksége: 17,8 MW-ra. Ebből a szempontból szintén érdekes a Fujitsu szupergépe: az élcsapat harmadik legnagyobb energiafalójának 12,7 MW energiára van szüksége teljes terhelésnél. (Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 MW, de a kiskörei vízi erőmű már kevés lenne, mivel annak csupán 7 MW a teljesítménye.)

A szupergépekben jellemzően az Intel Xeonjait használják. A legtöbb szuperszámítógépben, szám szerint 455-ben dolgozik a szerverprocesszor valamelyik változata. SPARC-okat egyedül a Fujitsu használ – a japán gyártónak a listán szereplő mind a 7 konfigurációjában ilyen processzor van. Az IBM Power processzorait viszont egyedül az IBM használja, igaz, a Nagy Kéknek összesen 23 konfigurációja került fel az 500-as listára.

Az Opteronokat főleg a Cray kedveli, a 13 Opteron processzoros szuperszámítógépből hetet ők készítettek. Rajtuk kívül a Sugon (4 gép) és a HP (1 konfiguráció) próbálkozott vele.

Meglepően sokan gyártják

Az 500-as listán meglehetősen sok gyártó szerepel, és olyan szuperszámítógépek is felkerültek, melyek több gyártó kooperációjából születtek. A darabszámok alapján nagy gyártónak számít a HP 127 konfigurációval, melyekből három fért be a legjobb száz közé. Darabszámban kevesebb géppel képviselteti magát a teljes listán a szuperszámítógép-specialista Cray, ám például a száz legerősebb gépből 30-at ők gyártottak, egyik gépük, a Titan pedig, amely az Egyesült Államok egyik kiemelt kutatólaborjában, az Oak Ridge National Laboratoryban dolgozik, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára is felkerült.

Az európai piacon jelentős szereplő a francia Bull, amely 22 szuperszámítógépével került fel a listára. Ezek zöme Franciaországban működik, de szállítottak Belgiumba, Hollandiába, az Egyesült Királyságba, Németországba, sőt Brazíliába is. Legerősebb gépük, a lista 33. helyére sorolt Mistral a német klímakutató központban dolgozik.

Az IBM 38, a Fujitsu és a Dell 10-10 géppel képviselteti magát. Még az Oracle is felkerült a listára egy géppel. Red Sky nevű konfigurációja, amely az amerikaiak megújulóenergia-kutatásának központjában, a National Renewable Energy Laboratoryban teljesít szolgálatot, 285. a listán.

Az akadémikusoknak is telik rá

Mint az a fenti példákból is látszik, bizonyos alapkutatási területeken már nélkülözhetetlenek a szuperszámítógépek. Az 500 listáról 95-öt, száz legerősebb gép közül 27-et az akadémiai intézetek használnak. Közül a legbrutálabb a Shaheen II, amit a Cray gyártott a szaud-arábiai King Abdullah Universitynek. A gép a tavalyi listán még a 7. volt.
 

TIP 500 superszámítógép országonként 2016
Create your own infographics

Az ipar használja a listán szereplő gépek közel felét (243), több mint ötödüket (111) pedig a kutatóintézetek. Az idei listavezető, a Sunway TaihuLightpéldául a kínai szuperszámítógép központban található. Emellett jelentős felhasználónak számít a kormányzati szektor is (43 gép). Érdekes, hogy a listáról csupán egyet, a HP építette Thort (149. a listán) használják egyértelműen katonai célokra. Ezt a gép az amerikai légierőnél állomásozik.

A legtöbb telepített gépet Kínában (167) és az Egyesült Államokban (165) telepítették. A többi ország e téren nagyon le van maradva: Japán 29, az Egyesült Királyság 12, Németország 26, Franciaország pedig 18 szuperszámítógéppel büszkélkedhet. Indiában mindössze kilenc, Oroszországban pedig 7 gép üzemel az 500-as listáról.

Cloud & big data

A robotok újabb bűnözési hullámot indíthatnak az Europol szerint

A robotok, a drónok és a mesterséges intelligencia fejlődésével a fizikai világban is megjelenik minden, ami eddig a digitális világra volt jellemző, nem beszélve arról, ha az automatizálás miatt tényleg tömegek veszítik majd el a megélhetésüket.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.