Öt szempontot vizsgálja a világ országait az ABI Research és az ITU (International Telecommunication Union) által összeállított Global Cybersecurity Indexe (GCI): a jogi szabályozást, a technikai intézkedéseket, a szervezeti hátteret, a védelemre fordítható kapacitásokat és a nemzetközi együttműködésben való részvételt.

A kutatók minden vizsgált terüketet 0-tól 1 pontig értékeltek. Az indexértéket ezeknek az átlaga adta ki. A rangsor mellett az index értékére is érdemes figyelni, hiszen ebből jól látszik, hogy míg a listavezető Egyesült Államok 0,828-as indexértéket kapott, addig tizedik helyre rangsorolt Olaszország már csak 0,559-et. A tízes listára egyébként a pontazonosságok miatt összesen 34 ország került fel. A legnagyobb számban az európai államok (Izraelt is ide számítva) képviseltetik magukat, ők adják az élmezőny felét. Az index külön kezeli Kínát és Hongkongot: míg az előbbi 0,441 ponttal csak a 14. helyen áll, addig Hongkong 0,618-cal a nyolcadik helyen áll holtversenyben Finnországgal, Katarral és Szlovákiával.

Magyarország az összes paraméter figyelembe véve Ausztriával, Hollandiával, Izraellel és Szingapúrral holtversenyben a 6. helyen áll 0,676 ponttal. Ez igencsak jó eredmény, főleg ha onnan nézzük, hogy a közép-kelet-európai régióból egyedül Észtország (0,706 pont) ért el jobb helyezést.

A jogi szabályozás szinte tökéletes

A jó értékelést annak köszönheti Magyarország, hogy néhány szempontból (jogi szabályozás, szervezeti háttér, védelmi kapacitások) kiemelkedően teljesített, de a többiből is hozta az átlagot. A jogi szabályozásra az ország a legmagasabb pontot kapta. Törvény szabályozza az elektronikus kereskedelmet, az információszabadságot, a személyes adatok védelmét, van kibervédelmi stratégiánk, központi és helyi kiberbiztonsági szervek, és az elektronikus aláírás használatáról is született törvény.

Szervezetileg is jól állunk. A két éve az országgyűlés elfogadta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt, amelynek nyomán többek között felállt a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a Kormányzati Eseménykezelő Központ is.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet keretében működik az E-biztonsági Osztály, amely az állami és a gazdálkodó szervezeteknél működtetett, a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerek és a rejtjeltevékenységét felügyeli (engedélyez, felügyel és ellenőriz) nemzetközi standardok alapján.

Vannak programok is

Szintén pozitívum, hogy a sok területen erőforrások is vannak a kibertérben fellépő kockázatok kezelésére. A GCI a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság gyakorlatát említi, de mellette például a Nemzetközi gyermekmentő Szolgálta koordinálta projekteket, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tevékenységét és Puskás Tivadar Alapítvány tevékenységét is megemlíti.

A nemzetközi együttműködés tekintetében sincs okunk szégyenkezésre. Az együttműködés látványosabb jelei például a Magyarországon rendezett nemzetközi konferenciák, például a tavaly Budapesten rendezett negyedik Information and Cyber Security konferencia. Ennél azonban fontosabb, hogy Magyarország aláírta az európai számítógépes bűnözésről szóló egyezményt.