Jövő januártól törvényi előírás, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások személyre szabott ügyintézési felületen legyenek elérhetőek a kormányzati portálon, amihez további fejlesztésekre van még szükség.  Ennek nyomán – teljes egészében uniós pénzből – alakul át a Magyarorszag.hu.  A feladattal a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) által vezetett konzorciumot bízták meg, amelyben részt vesz a NISZ leánycége az Idomsoft és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is.

Az új felületen nyomon követhető lesz az ügyintézés menete

A három évre tervezett, körülbelül 8,4 milliárd forint összköltségvetésű projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) programon belül a Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” fejezet alapján valósul meg.  A félidejéhez érkezett program aktuális részleteiről ma számolt be a konzorciumot vezető cég.  

Elhangzott, hogy a projekt fő célja, hogy a magánszemélyek és a cégek 2018-tól már egykapus belépési ponton keresztül intézhessék összes állami és önkormányzati ügyeiket. A felhasználóknak nem kell különböző intézményi portálokat felkeresniük, egy helyről elérhetnek minden, az ügyintézéshez szükséges információt.  

Az új felállás másik előnyének tartják a szakértők, hogy ezen a felületen az ügyintézés menetét is nyomon lehet majd követni, a közigazgatás szereplői között pedig naprakész lesz az adatcsere, amihez a projekt keretén belül szükség van még a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) néven futó fejlesztésre is. Ez kapcsolja össze közös platformon a különböző állami intézmények és hivatalok eltérő architektúrájú informatikai rendszereit. Az ehhez csatlakozó szakrendszerek közvetlenül kommunikálhatnak egymással, a hivatali ügyintézők pedig egy egyszerű lekérdezéssel is elérhetik a nyilvántartásokban tárolt adatokat.

Az észtországi példa ragadós

A fejlesztés kapcsán szóba került, hogy utóbbi rendszer alapjául az észtországi példa szolgált. A balti államban ugyanis ezt már 2001-ben bevezették, a hazai fejlesztők a mai kor követelményeinek megfelelő technológiára alakították át, előtérbe helyezve a nyílt forráskódú megoldásokat. A KKSZB március 31-en indult el tesztüzemben, éles startja az év végén várható.

A projekt fontos eleme open government data (OGD), vagyis az e-közigazgatási rendszerben meglévő adatok anonimmá tétele utáni újrahasznosítása. Deklarált cél a hazai adatipar működésének a serkentése, az ezzel foglalkozó innovatív vállalkozások előnyös helyzetbe hozatala.    

Ami az adatok tárolását illeti, a közelmúltban írtuk meg, hogy már épülőben a Kormányzati Adatközpont (KAK), amit ugyancsak a NISZ valósít meg 16 milliárd forintból. A Budapesten és Gödön létrehozandó felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is.