A Fukoku Mutual Life Insurance év végi bejelentése szerint a tokiói biztosítótársaság márciusi határidővel összesen 34 alkalmazottját tette lapátra. Helyettük a továbbiakban az IBM Watson Explorer kognitív technológiájával rágja majd magát keresztül a sok ezer orvosi igazoláson, a kórházi tartózkodás adatain, a műtéteken és általában a biztosítottak kórtörténetén, végül pedig kiszámolja az ügyfeleknek folyósítandó kifizetéseket.
A Watson képes analizálni és értelmezni a nem strukturált adattömeget, legyen szó szövegről, képekről, hang vagy videó alapú információról, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy lényegesen felgyorsítja a biztosítónál az adatfeldolgozást. A Mainichi Shimbun napilap szerint a Fukoku Mutual Life Insurance a most zárt pénzügyi évben több mint 130 ezer kifizetési igényt bírált el, amelyek mindegyikét csak a most menesztett munkatársak személyes jóváhagyását követően utalhatták ki.
Húsz éven belül tele lesznek robotokkal
A társaság egész pontosan 30 százalék körüli hatékonyságnövekedést vár a humán munkaerő szoftveres kiváltásától. A rendszer telepítése 200 millió jenbe (1,4 millió dollárba) került, és segítségével már az első év végéig 140 millió jenes (1 millió dolláros) megtakarítást remélnek, évi 15 millió jen (100 ezer dollár) üzemeltetési költség mellett. Ezeknek a szép eredményeknek persze a 34 elbocsátott alkalmazott nem feltétlenül tapsol.
Egy másik biztosító, a Dai-Ichi Life Insurance már korábban bevezetett egy ugyanilyen, a Watson technológiáját alkalmazó rendszert, igaz, ott egyelőre nem volt szó munkahelyek megszüntetéséről, egy harmadik piaci szereplő, a Japan Post Insurance pedig most vágott bele egy hasonló fejlesztésbe – derül ki a Mainichi Shimbun beszámolójából.
Japánban a Nomura Research Institute 2015-ös előrejelzése alapján 2035-re a jelenlegi munkahelyek közel felét már robotokkal váltják ki, az elöregedő és csökkenő populáció ideális tesztkörnyezetet jelent a mesterséges intelligenciára épülő megoldásoknak. Ezek már most beszivárognak az üzletbe, sőt az államigazgatásba is: a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium nemsokára próbaüzembe helyezi azt az AI-t, amely a köztisztviselőket segíti majd a miniszterek kérdéseinek megválaszolásában a kabinetülések és a parlamenti munka során.
Támogatásban jók, de asztalnál meghalnának
A minisztérium azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia bevonása csökkenti majd azt a félelmetesen hosszú időt, amit a bürokraták az írásbeli válaszok összeállítására fordítanak. Egy-egy felmerülő kérdés esetében a szoftver villámgyorsan ellátja a hivatalnokokat a megfelelő adatokkal, és még azokat a vonatkoztatási pontokat is eléjük tálalja, amelyek a korábbiakban felmerültek a hasonló kérdések tárgyalásakor. Ha a kísérlet beválik, a megoldást bevezetik más kormányzati szervezeteknél is – számolt be róla a japán Jiji hírügynökség.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia felhasználása a jelek szerint még Japánban sem válthatja ki minden esetben az emberi tevékenységeket. Ahogy arról egyre többen beszélnek, az AI szerepét nem elsősorban a humán intelligencia helyettesítésében, hanem megerősítésében érdemes keresni.
A Tokiói Egyetemen például tavaly kaszáltak el egy olyan mesterséges intelligencia felépítését célzó fejlesztést, amely sikeres felvételi vizsgát tudott volna tenni a felsőoktatási intézménybe. A brit Guardian tudósítása szerint ezt azzal indokolták, hogy az AI egyszerűen nem túl jó az olyan kérdések megválaszolásában, amelyek azt feltételezik, hogy egy igen széles spektrumon tudja értelmezni a fogalmak vagy feladatok jelentését.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak