Szükség van a hazai oktatásban a piaci szereplők és az intézmények közötti szoros szakmai kapcsolatra ahhoz, hogy a végzősök valóban piacképes diplomát szerezzenek – érvel Czitán Gábor, a TÜV nemzetközi vezető tanácsadója. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy ma még kevés az olyan cég, amely rendszeresen tudja támogatni a hazai felsőoktatást. A már kialakult kapcsolatok fő jellemzője, hogy egy-egy nagy nemzetközi cég, mint például Győrben az Audi vagy Kecskeméten a Mercedes, a saját képzésüket segítik.

Eltérő módszerek és kapcsolatok Óbudán

"Az Óbudai Egyetem évekkel ezelőtt kicsit más módon indult el, többirányú képzési struktúrát kezdett kialakítani, ebben az elején olyan partnerei voltak, mint a Lufthansa Systems. Öt évvel ezelőtt engem is megkerestek azzal, hogy segítsünk a végzős hegesztő mérnököknek gyakorlati lehetőséget nyújtani. Így indult a közös gondolkodás, a bekapcsolódás az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKK) munkájába" – idézi fel a kezdeteket a vezető tanácsadó.

Czitán Gábor (j) az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével, Dr. Fodor Jánossal
(fotó: Óbudai Egyetem)

Az egyetem többek között egy innovációs bázis létrehozásával kíván a reálgazdaság felé nyitni, azok szereplőit bevonni. Eddig három szervezeti egység alakult. Az egyik a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ, amely a nevével is jelzett területen segíti az oktatáson kívül az innovációt, a fejlesztést, illetve ezeknek a kutatási eredményeknek a hasznosítását a gazdaságban. Mellette létrejött egy biotechnológiai profilú tudásközpont, amelynek a célja, hogy integrálja az egyetemen folyó egészségügyi mérnöki kutatásokat, egyebek mellett az orvosi képfeldolgozás, a bioinformatika, az orvosi informatika, az orvosi jelfeldolgozás területén.

Hiányzó mérnöki képesítések

"A harmadik pedig a TÜV Rheinland által idén ősszel alapított tudásközpont, ami olyan mérnöki tevékenységeket kíván ennek a kereteibe bevonni, amelyeket jelenleg sehol sem tanítanak. Ilyen például a terméktanúsítás, az auditáló, validáló mérnök képzés – sorolja Czitán Gábor. Jelenleg a frissen végzett,mérnöki alapdiplomával rendelkezők aTÜV Rheinlandnál, vagy más minőségtanúsítással foglalkozó cégnél tanulják meg a termékek bevizsgálását. „Nálunk kizárólag biztonságtechnikai, megfelelőségi szempontból kell a termékeket vizsgálni, vagyis mi azt nézzük, hogy a tévékészülék öngyulladásra képes-e, nem pedig azt, hogy milyen kép és hangminőséget ad. Azt is mondhatjuk, hogy számunkra a nem működő készülék az ideális, mert az bajt nem okozhat" – mondja a vezető tanácsadó.

Megjegyzi, a technika gyorsan fejlődik, a vizsgálati tevékenységben is megjelent a virtualizáció. A háromdimenziós tervezés megjelenésével nyílt mód a virtuális vizsgálatokra, ahol a terméknek, legalábbis az első körben nem kell fizikailag is jelen lenni. Így már a tervezési szakaszban kiszűrhetőek a problémák, ami csökkenti a vizsgálati költségeket, lerövidíti a termék piacra viteli szakaszát.

A tudásközpontban összegyűjthetőek a TÜV és általában a gazdaság igényei és ezekre alapozva, az egyetem laborjait és szakágait bevonva, lehet ezeket a képzéseket lefolytatni. Az egyetem képzési anyagába már be is kerültek a speciális mérnöki tudást oktató szakanyagok. Ezek elsajátításáért kreditpontot kaphatnak a hallgatók, és ha ezekből az anyagokból sikeresen levizsgáznak, megkapják a TÜV tanúsító mérnöki certifikátot is.

Kétoldalú előnyök az együttműködésben

"A tudásközpontok bevonása mindkét fél számára előnyös, az egyetemnek azért, mert növeli az intézményben folyó képzés versenyképességét, vagyis a végzősök nemcsak a klasszikus diplomát szerezhetik meg, hanem mindjárt egy ipari alkalmazási tanúsítványt is.  A mi előnyünk pedig, hogy olyan gyakornokokat tudunk idehozni, akikre fiatal koruk ellenére már nagyon komoly feladatokat lehet rábízni, ráadásul kellően lelkesek is. További előny a számunkra, hogy az egyetemi laborokban úgy tudunk vizsgálatokat végezni, hogy ezekbe a folyamatokba is be tudjuk vonni a hallgatókat" – mutat rá Czitán Gábor. A tudásközpont fenntartásához a vállalat bizonyos kutatói költségek finanszírozásával is hozzájárul. További bevétel származhat abból, hogy ha januártól beindul a kreditpontos speciális mérnöki képzés, ott a tanúsításokért fizetni kell. "Az így befolyó összeg 30 százalékát forgatják vissza a tudásközpontba, ami az ilyen jellegű üzletekre alapozva két év múlva már önfenntartó lehet" – mondja a tanácsadó.

A cég már a továbblépésen is gondolkodik, Czitán Gábor szerint a következő terület az IT-biztonság lehet, ahol már el is indultak a megbeszélések az Óbudai Egyetemmel. A tanácsadó úgy véli, a tudásközponttal új dolgot hozott az egész németországi székhelyű csoport életébe a magyar leányvállalat. Ez az első ilyen mélységű kapcsolat a cég és a felsőoktatás között a TÜV Rheinland több mint 140 éves történetében. Czitán Gábor azt szeretné elérni, hogy jövő évtől az anyacég központi alapítványa is támogassa az óbudai tudásközpontot, az ottani műszaki értelmiség képzését.