A Európai Unió Innovation Union Scoreboard 2014 című jelentése a régió egészére nézve bíztató megállapítással kezdődik, nevezetesen az EU már fokozatosan áthidalja azt az innovációs szakadékot, amely közte és Egyesült Államok valamint Japán között fennáll. Dél-Koreával összehasonlítva azonban rosszabb a helyzet, ott az eltérés az utóbbi években inkább nőtt. Meg tudta ugyanakkor őrizni az EU a jobb pozícióját Ausztráliával, Kanadával és a BRICS-országokkal (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) összehasonlítva, sőt Kínát leszámítva az előny még nőtt is.

Az egyes tagországok teljesítményében mutatkozó különbségek azonban továbbra is igen szembetűnőek és a felzárkózás nagyon lassú. Az eltérések regionális szinten még jelentősebbek: az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény.

Európa innovációs éllovasa Unión kívüli ország

Az uniós rangsor, különösen ami az élbolyt illeti, évek óta nem nagyon változik: az élen Svédország áll, majd őt követi Dánia, Németország és Finnország. Ez a négy ország költ a legtöbbet kutatásra, innovációra. A korábbi évekhez képest három ország - Portugália, Észtország és Lettország - fejlődött ezen a téren a legtöbbet.  Amúgy az EU-n kívüli Európa éllovasa Svájc, amely az EU legjobbjait is lekörözi innovációban.

Az általános javulást segítette, hogy az uniós kutatási rendszerek nyitottabbak és vonzóbbak lettek, továbbá erőteljesebben jelent meg a vállalatok innovációs együttműködése, a tudáspiaci hasznosítása. (Utóbbi mutatók a licencek és szabadalmak után külföldről befolyó bevételek alapján mérhetők.) Nem jó jel ugyanakkor a kutatásra és a fejlesztésre fordított közkiadások további növekedése szempontjából, hogy maguknak a vállalkozásoknak a kockázatitőke-befektetései és egyéb innovációs kiadásai viszont folyamatosan csökkennek.

A friss innovációs rangsor: Magyarország a hátsó traktusban

A tanulmány a tagországokat négy csoportba sorolja, a már felsorolt élboly alkotja a vezető innovátorok csoportját. Náluk az innovációs mutatók jóval meghaladják az uniós átlagot. A követő innovátorok csoportjába tartozik Ausztria, Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg és Szlovénia . Ezekben az országokban az innovációs teljesítmény meghaladja az uniós átlagot, vagy közel azonos vele.

A harmadik kategória tagjai, amibe Magyarország is besorolható, mérsékelt innovátoroknak nevezhetők, és innovációs mutatóik nem érik el az uniós átlagot. Ide tartozik még rajtunk kívül Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

Az utolsó csoportot alkotják a lemaradó innovátorok, ide sorolható Bulgária, Lettország és Románia, amelyeknek az innovációs teljesítménye jóval az uniós átlag alatt van.

Mitől sikeresek a vezető innovátorok?

A kifejezetten innovatív országok minden szempontból egyértelműen a legmagasabb szinten teljesítenek, legyen szó a kutatási és a felsőoktatási rendszerről, vagy a vállalati innovációról továbbá a szellemi tulajdonról, vagy éppen az adott ország kis- és középvállalati szektorának az innovációjáról. A teljesítményük kiegyensúlyozott kutatási és innovációs rendszerek meglétéről tanúskodik.

Az innovációs eredménytábla 25 mutató felhasználásával készült, amelyekben három fő kategória különíthető el. Az első az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők, ide sorolhatóak az emberi erőforrások, a nyitott és vonzó kutatási rendszerek, valamint a finanszírozás és a támogatás. További kategóriát képeznek az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók, a céges beruházások, kapcsolatépítés, szellemi tulajdon. Végül külön kategóriát képeznek a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók.

Cél az újraiparosítás

A kutatás eredményeit a következőképpen kommentálták a területért felelős uniós biztosok. Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos szerint az Európa újraiparosítására irányuló törekvések sikerének záloga, hogy az innováció egész Európát áthassa. Másként nem érhetjük el a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU GDP-jének legalább az egyötöde a gyártási ágazatból származzon. A növekedéshez az üzleti befektetések számának növelése mellett azonban szükség van arra is, hogy megszűnjenek azok az akadályok, amelyek gátolják például az innovációs megoldások elterjedését a kereskedelemben.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kiemelte: „A kutatásra és az innovációra fordított befektetés bőven megtérül. Az új kutatási és innovációs program, a Horizont 2020, a következő hét évben csaknem 80 milliárd euróból gazdálkodhat. A k+f költésnek a GDP 3 százalékára irányuló, 2020-as célkitűzés csak úgy valósulhat meg, ha az EU egészében növeljük az innovációs beruházás mértékét”.