Bár a felhasználók ebből semmit nem vesznek észre, de mérföldkőhöz érkezett a világháló azzal, hogy ma több jelentős gyártó, távközlési cég és tartalomszolgáltató is megkezdi az IPv6-os protokoll éles bevetését.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt tartották meg a Google és az Internet Society kezdeményezésére az IPv6 világnapját, amely az új internetes protokoll globális főpróbájának volt felfogható. Idén június 6-ra, azaz a mai napra időzítette több nagy tartalomszolgáltató, távközlési cég és gyártó a World IPv6 Launch eseményt, amit a szervezők arra akarnak felhasználni, hogy felgyorsítsák az új protokoll elterjedését.
Több nagyságrendű különbség ■Az internetes kapcsolathoz IP-címekre van szükség, amelyet eddig az IPv4-es szabvány szerint osztottak ki. A probléma "csupán" annyi volt a régi metódussal, hogy 32 bites számsorokat használt, azaz nem egészen 4,3 milliárd önálló címet lehet vele előállítani. Az internetképes eszközök elterjedése még a Föld lakosságának gyarapodását is nagyságrendekkel meghaladja, így mára elérkeztünk oda, hogy gyakorlatilag elfogytak a régi címek.
Szerencsére a mérnökök régóta dolgoznak a probléma megoldásán, amely végül a 128 bites IPv6 protokollban testesült meg. Ez a rendszer 128 bites, azaz kettő a 128-adik hatványon nagyságrendű önálló címet lehet vele alkotni. A tizes számrendszerben teljesen kiírva szinte befogadhatatlanul nagy érték szemléletesen azt jelenti, hogy minden egyes emberre 4 milliárd külön cím lenne kiutalható. A különbséget és a váltás szükségességét az alábbi videón Vint Cerf, a Google internetes evangelistája laikusok számára is emészthető formában magyarázza el.
Fontos megjegyezni, hogy már korábban megkezdődött az IPv6-os címek használata, tehát a mai nap csak egy jelképes indulást jelent, és mint azt fentebb említettük, inkább az adaptáció gyorsítását akarja elérni. Magyarországon a Google adatai szerint jelenleg 0,19 százalékos az IPv6 adaptációs szintje.
A The Verge kiderítette, hogy a szövegírást támogató szolgáltatás egy új funkciója valós szakértők nevében terjeszt kétes eredetű információkat – természetesen az érintettek engedélye nélkül.
A VMware felvásárlása és licencelési gyakorlatának átalakítása erősen rányomta a bélyegét az adatközponti infrastruktúrára: a korábban kiszámítható alap bizonytalanná és gyakran költségesebbé vált.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.