A korábbiaknál kevésbé kritikus véleményeket fogalmaztak meg a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagjai a legújabb országjelentésük nyilvánosságra hozatalának alkalmából rendezett budapesti eseményen. A szervezet tagjai között jelen van 15 Magyarországon működő multinacionális cég is, melyek zömében a technológiai ipart képviselik. Tag többek között az ABB, a British Telecom, az Ericsson, a Magyar Telekom, a Philips és az SAP, sőt az anyavállalati döntés alapján végleg felszámolásra  ítélt Nokia Komárom is.

Az újraiparosítás egyik zászlóshajója az elektronika lenne

Az eseményt Szíjjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes nyitotta meg, aki többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi uniós ciklusban, 2020-ig kétszer annyi forrás, 706 milliárd forint jut kutatás-fejlesztésre, mint a korábbiban. Kiemelte azt is, hogy a válság után Magyarországon újraiparosításra van szükség, aminek a zászlóshajói az autó- az elektronikai és újabban az élelmiszeripar lehetnek. A kormány elképzelései szerint a jövőben minél több gyártó és összeszerelő üzem jellegű beruházást kell Magyarországon létrehozni.

Erre reagálva  Faragó Andor, a BT Magyarországon működő szolgáltatóközpontjának az ügyvezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy a gyártóipar mellett egy virágzó szolgáltatóiparra is szükség van. Úgy látja, az ország képes további ilyen beruházásokért versenyezni. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy erôs a verseny a szomszédos országokkal, amelyek szintén felismerték a lehetôséget, és gyorsabban teszik meg a szükséges lépéseket.

A témához kapcsolódóan Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 5-15 éven belül elfelejthetjük a hagyományos gyártásról való elképzeléseinket, a gépek egymás közti kommunikációjának az előtérbe kerülése ugyanis forradalmasítja ezt a területet. Új szakmák születnek, és a fogyasztás is eltolódik a szolgáltatások irányába, amit az online megoldások elôretörése, valamint az üzleti informatikai megoldások felhôtrendje már jelez.

Kiemelt figyelem az innovációnak és az oktatásnak

Az országjelentésnek a technológiai ágazatot közvetlenül érintő hangsúlyos fejezetei az innovációról és az oktatásról szólnak.  A fajsúlyosabb megállapítások között szerepel, hogy az innováció és a technológia lehet a növekedés legjobb katalizátora, feltéve ha azt új üzleti modellek és megfelelô pénzügyi feltételek is támogatják.

Az innováció csak az oktatással és a kutatás-fejlesztéssel szoros szimbiózisban működhet. Ez erôsítheti az elmozdulást az alacsony hozzáadott értéktermeléstôl a magasabb hozzáadott értékû, jelentôs kutatás-fejlesztést tartalmazó befektetések irányába. A jelentés ennek kapcsán is sürgetőnek tartja egy 10-15 évre szóló országstratégia megalkotását és nyilvánosságra hozatalát.

A jelentés jelzésértékûnek minősíti azt a sokak által megfogalmazott problémát, hogy a 15 év alatti magyar fiatalok matematikában, természettudományokban és kreatív problémamegoldásban is a nemzetközi átlag alatt teljesítenek.

A jelentés rámutat, hogy míg több iparágban leépítés tapasztalható, addig a kutatás-fejlesztés és az innováció területén folyamatosan jönnek az újabb befektetések. Ahhoz, hogy még újabbak érkezzenek, nagyobb számban volna szükség jól képzett munkaerôre – emelte ki a téma kapcsán Jakab Roland az Ericsson Magyarország ügyvezetője, aki egyben a HEBC elnöki feladatait is ellátja.

Bár eredményként könyvelik el az HEBC-tagok, hogy a mérnök- és informatikus képzés államilag finanszírozott helyeinek a száma nem csökkent Magyarországon, ezt önmagában még kevésnek tartják. "Ha a felsôoktatás kibocsátása a reáltudományok területén a jelenlegi szinten marad, az kockázatot, sôt visszatartó erôt jelent a befektetések szempontjából" – hangsúlyozzák. Az Informatikában a legjobb szakemberekből már komoly a hiány mind Magyarországon, de európai szinten is. Ezért is javasolja a szervezet az államilag finanszírozott férôhelyek számának növelését a reálszakokon.

Ablonczy Balázs, az SAP ügyvezetője, Szijjártó Péter államtitkár és Jakab Roland, a HEBC elnöke
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A mérnök- és informatikusképzés Európában és Észak-Amerikában sem elégséges, ezért kitörési lehetôség kínálkozik Magyarország számára az oktatás ezen területén. A befektetések szempontjából már az is vonzó, ha a kormányzat határozott oktatási stratégiát alakít ki, amit egyértelmûen kommunikál is.

Ki kell szűrni a "megélhetési innovátorokat"

A jelentés üdvözli, hogy a kormány kiemelten kezeli az induló vállalkozások támogatását. A startup vállalkozások jó példái annak, hogyan lehet egy ötletet rendkívül rövid átfutási idő alatt piacra vinni. Az HEBC-tagok  jónak tartják a kormányzat innovációs politikáját és a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát, amelynek elképzelései véleményük szerint összhangban vannak a sikeres országok által megvalósított stratégiákkal. Szorgalmazzák ugyanakkor,hogy kapjon nagyobb hangsúlyt azoknak a főleg kis- és közepes vállalatoknak a kiszűrése, amelyek a kiskapuk keresésével "megélhetési innovációval" próbálnak érvényesülni, ami jelentôs hányadát emészti fel a rendelkezésre álló forrásoknak.

A K+F tevékenység Magyarországon jelenleg elsôsorban nagyvállalatokhoz kötôdik. Ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés GDP-hez viszonyított aránya nôjön, a kis- és közepes vállalatoknak is be kell építeniük a tevékenységükbe azt. A K+F ökoszisztéma fejlôdéséhez a kormányzat további ösztönzô támogatására van szükség Magyarországon.

Példaként említi a jelentés azt a kezdeményezést, amely szerint a PhD fokozattal rendelkezô munkavállalókat alkalmazó cégeknek csökkennek a járulékfizetési kötelezettségei. Az HEBC szerint ezt ki kellene terjeszteni az MSc (Master of Science) végzettségûekre is.

És végül az idei jelentés ismét nagy figyelmet szentel az oktatás kapcsán annak, hogy Magyarországon még mindig aggasztóan alacsony az idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők aránya. Márpedig a munkaerô-piaci mobilitáshoz és versenyképességhez idegennyelvtudásra is szükség van. Magyarország GDP-hez mért exporttevékenységének az aránya is jelentôsen nôtt az elmúlt évek során, márpedig minden olyan országban, ahol az exportfüggôség rendkívül magas, a nyelvtudás alapkövetelmény.

Az HEBC mindenekelőtt az angol nyelvoktatást helyezné előtérbe, hiszen ez a XXI. század digitális anyanyelve, a nemzetközi vállalatok munkanyelve, a tudomány, a kutatás-fejlesztés nyelve is. Az internet világában is hátrányba kerül az, aki nem tud angolul – állapítja meg a jelentés.

Az országjelentést a HEBC honlapján is hamarosan közzéteszi.