A cloud computing háromszintű modelljében a szoftver- és platformszolgáltatások (SaaS, PaaS) mellett a legmélyebb integrációt nyújtó réteg az infrastruktúraszolgáltatás (IaaS). Ebben az esetben már nem csupán egyes szoftvereket vagy szolgáltatásokat futtatnak a felhőarchitektúrában, hanem maga az informatikai rendszer is cloud alapú lesz. Virtualizált, nem (feltétlenül) a vállalat telephelyén használt IT-s hardvereken üzemelő megoldásról van szó.

Igenek...

Ahogy a felhő használatát tekintve általánosságban, úgy az IaaS esetében is a legnagyobb hasznot a költséghatékonyság és a könnyű skálázhatóság jelenti. Ha több számítási teljesítményre, sávszélességre van szükség, akkor a szolgáltatótól igényelt erőforrások pillanatok alatt elérhetővé válnak, vagy ugyanilyen gyorsan szűnnek meg, ha már nincs szükség rájuk. Az újabb szerverek tervezése, munkába állítása, konfigurálása nem tart hónapokig, amelyek később aztán nem válnak kihasználatlanná, ha a tervezetthez képest kisebb lett a terhelés.

Természetesen az IaaS használata előtt fel kell mérni, vajon mennyit lehet vele nyerni. Többnyire akkor van leginkább létjogosultsága, ha az IT iránti igény dinamikusan változik, vagy ha egy új vállalatról van szó,amely még nem fektetett jelentős összegeket a saját hardvereszközökbe. A szolgáltatott infrastruktúra abban az esetben is logikus választás, ha a cég annyira gyorsan nő, hogy azt csak nehezen, lassan lehetne követni hardverfronton.

És ott a költségtényező is: amennyiben a gazdálkodó szervezet limitálni szeretné a beruházásait, és inkább a működési költség kiterjesztésében gondolkodik, szintén ésszerű döntés szolgáltatásként igénybe venni az informatikát.

...és nemek

Akadnak azonban olyan helyzetek, amikor az IaaS nem lehet opció. Jellemzően ilyen szituációt teremthet a helyi szabályozás, mondjuk amikor törvényileg korlátozott vagy tiltott az adatok külső tárolása és feldolgozása. Legutóbbi példa erre az orosz duma által a hónap elején meghozott rendelkezés, amely 2016 szeptemberétől előírja az Oroszországban tevékenykedő online szolgáltatóknak, hogy az adatokat csak az országhatáron belül elhelyezett szerveren tárolhatják.

A megfelelőségen (compliance) túl azonban van egy másik tényező is, ami nagyban megnehezítheti, hogy egy szervezet a szolgáltatásként használt infrastruktúrára támaszkodjon. Abban az esetben, ha csúcsteljesítményre van szükség, ami nem tűri a rövid kimaradásokat, adatátviteli késlekedéseket, akkor többnyire csak a helyileg telepített, dedikált infrastruktúra tesz eleget a vállalati igényeknek.

Félelmetes ütemű növekedés

A Gartner Magic Quadrant jelentése szerint az Amazon Web Services (AWS) és a Microsoft Azure uralja a nemzetközi piacot (előbbi az IDC felmérése alapján 40 százalékos részesedéssel bír), de említést érdemel a Google jelenléte is. Komoly játékosok küzdenek komoly pénzért: a piackutató tavalyi becslése szerint a 2010-es 2,88 milliárd dollárról 2016-ra 24 milliárd dollárnál is többet tesz ki majd a szegmens bevétele, több mint 40 százalékos összesített éves növekedést produkálva. Globálisan az Egyesült Államok költi a legtöbbet IaaS-ra, Európában pedig az Egyesült Királyság a legnyitottabb ebben a tekintetben.

És itt természetesen folyamatosan növekvő költésekre kell gondolni, amit alátámaszt a Gartner 2013-as CIO Priorities Survey felmérése is. A kutatás során megkérdezett informatikai vezetők 28 százaléka arra számít, hogy 2016-ra az összes kritikus fontosságú alkalmazás és egyéb tevékenység hátterét a felhő adja majd, több mint felük (55 százalék) pedig 2020-ra teszi ennek idejét.

Az igazság félúton?

Ahogy más szolgáltatásoknál, úgy IaaS esetében is létezik középutas megoldás: a hibrid rendszerek egyfajta egyvelegét kínálják a zárt és a nyitott cloud szolgáltatásoknak. Jellemzően azon vállalatoknak van igényük erre, amelyek bizonyos részét meg akarnak őrizni az adattárolás és -kezelés függetlenségének, például másodlagos backup/tárolási igény vagy alkalmazásfejlesztési és -tesztelési feladatok esetén.

Nem mindegy azonban a vállalatméret: a Magyar Telekom és az eNET közös tavalyi kutatásából kiderült, hogy a hazai kis- és közepes vállalatok zöme még nem "cloud-ready". Egy éve még alig 3 százalékuk használta ki a felhőben rejlő lehetőségeket, és csak mintegy 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy dolgoznak az ilyen jellegű megoldások bevezetésén. Pedig az ő esetükben van talán a legnagyobb előnye az IaaS bevezetésének, ugyanis tíz vagy annál több PC-ből álló rendszer esetében már dedikált szervert használnak. A szerver és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljes kiszervezésével azonban levehetnénk vállukról az informatikai rendszer üzemeltetésének napi nyűgét, ráadásul jobban is tervezhetnék a kiadásokat.