Ha eddig lettek volna kétségei afelől, hogyan kezelik az adatait a felhőben, akkor most itt a bizonyosság. Bár a probléma ilyen élesen az Evernote esetében bukott ki, titkosítás hiányában ez bármelyik szolgáltatónál kerülhetünk ilyen helyzetben.

A népszerűsége ellenére nehézségekkel küzdő cég, amely leépítésekre és néhány fejlesztésének a leállítására kényszerült, pár napja bejelentette, hogy módosítja adatvédelmi szabályzatát. Feketén-fehéren leírja, hogy dolgozói egy meghatározott körének lehetővé teszi azt, hogy belenézzenek a felhasználók jegyzeteibe.

Az adatvédelmi szabályzat módosítását azzal indokolták, hogy a gépi tanulás algoritmus fejlesztéséhez szükség van arra, hogy feltérképezzék a felhasználók összes jegyzetét. Csakhogy a szabályzatba emellett belekerült az is, hogy a vállalat néhány kijelölt dolgozója közvetlenül is belenézhet bárkinek a jegyzeteibe.

Négy olyan körülményt külön is meghatároztak, amikor erre sor kerülhet:

– ha a felhasználó megsérti a szolgáltatási feltételeket;

– hibaelhárítás vagy a szolgáltatás fejlesztése miatt;

– ha a cég úgy látja, hogy valami veszélyezteti az Evernote vagy felhasználói jogait, tulajdonát vagy biztonságát;

– valamint ha meg kell felelnie törvényi kötelezettségének, azaz ki kell adnia felhasználói adatokat kormányzati szerveknek.

Elefánt a porcelánboltban

A szabályzat nagyon nagy vihart kavart a felhasználók körében. Chris O'Neill vezérigazgató azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a dolgozók egy alaposan megszűrt és kis csapata férhet csak hozzá a tartalmakhoz, és őket folyamatosan képzik is az adatvédelmi szabályok betartására. Emellett szigorú és folyamatos ellenőrzést vezetnek be, hogy ne történhessen az adatokkal visszaélés. Mindez azonban senkit sem nyugtatott meg.

A közfelháborodásnak azonban volt eredménye. Tegnap O'Neill egy blogbejegyzésében visszakozott. A vezérigazgató próbálta úgy beállítani a dolgot, hogy nem akartak ők semmi rosszat, csak rosszul kommunikálták. Elnézést is kért, hogy fölöslegesen okoztak aggodalmat a felhasználóiknak. És egyébként is: a cég továbbra is az adatvédelmet tartja a legfontosabbnak, és elkötelezett amellett, hogy betartsa a 2014-ben rögzített alapelveit: eszerint (1) az Evernote-ban tárolt adatok a felhasználóé, és csakis az övé, (2) az adatokat az Evernote megvédi, és (3) biztosítja azok hordozhatóságát.

Azt, hogy mi is fog történni, végül a cég kommunikációs igazgatója, Greg Chiemingo foglalta össze szintén egy blogposztban. A legfontosabb: a cég nem hajtja végre a bejelentett szabályzatmódosítást. De...

Ami változik, és ami nem

Chiemingo arról ír, hogy a jövő év január 23-ára időzített változtatást nem hajtják végre, de továbbra sem tettek le arról, hogy átdolgozzák a jelenleg érvényben lévő adatvédelmi szabályokat. Egy valami azonban változik januárban. A gépi tanulás fejlesztéséhez szükségük van a felhasználók segítségére, pontosabban arra, hogy bizonyos esetekben közvetlenül hozzáférjenek a felhasználók jegyzeteihez. Ez azonban önkéntes, és csak akkor történhet meg, ha a felhasználó kifejezetten hozzájárul. Azaz az Evernote önkénteseket keres, hogy vegyenek részt a gépi tanulás algoritmus fejlesztésében azzal, hogy hozzáférést biztosítanak adataikhoz. Az adatokhoz azonban továbbra is csak az alkalmazottak egy szűk csapata férhet hozzá, akiket képeznek, ellenőriznek etc.

O'Neill azzal magyarázza ezt, hogy a gépi tanulás még mindig gyerekcipőben jár. Bár segítségével a gépek önálló döntéseket tudnak hozni, továbbra is szükség van az emberre – jelen esetben az adattudósokra –, amely ellenőrzi a működésüket.

Ugyanakkor az Evernote-nak továbbra is eleget kell tennie törvényi kötelezettségének, azaz ha bírósági végzés kötelezi rá, akkor át kell adnia a felhasználók adatait az állami szerveknek.

Ismét felpöröghet az elvándorlás

Bár az Evernote műfajának egyik legjobbja, nincs könnyű helyzetben. Az Android Play adatai szerint az androidos változat is 100 millió letöltésnél tart (tavaly a cég azt állította, hogy 150 millió felhasználója van), egyelőre nem sikerült tartósan nyereségessé tenni a céget. Még az sem segített, hogy például 2014-ben meg tudtak állapodni a Deutsche Telekommal, hogy a szolgáltató és leányvállalatai előfizetőiknek egy éven keresztül ingyenesen adják a prémium csomagot. (A lehetőség például a Telekom kínálatában mind a mai napig elérhető.)

Az Evernote legnagyobb problémája, hogy rossz hatékonysággal tudja az ingyenes változat használóit fizetős ügyféllé tenni. A cég indulásakor valószínűleg rosszul mérte fel azt a pontot, ahol még meg tudta volna mutatni az alkalmazás lehetőségeit, de egyben rá is tudta volna venni a felhasználókat, hogy fizessenek elő a prémium szolgáltatásra. Emiatt kényszerült például a vállalat arra, hogy korlátozza az egy fiókkal használható eszközök számát az ingyenes változatnál kettőre, azaz a webes felület mellett két eszköz között lehet szinkronizálni az adatokat.

A másik ok az árpolitika lehet: a vállalati csomag – és a vállalatok számítanak a legbiztosabb ügyfélnek – egyszerűen drága. Felhasználónként 12 dollárba kerül havonta, ami egy mégoly sokoldalú jegyzetelő alkalmazásért is aránytalanul sok, hiszen az Office 365 Business Premium csomagért 12,5 dollárt, a sima Business csomag pedig csupán 8,25 dollárt kér a Microsoft, és az utóbbiban is benne van a teljes Office csomag és 1 terabájtnyi tárterület.

A titkosítást mindig érdemes használni!

Nem véletlen, hogy az elmúlt időben egyre-másra jelentek meg olyan tanácsok, melyek segítették az Evernote-ban tárolt adatok exportját valamilyen alternatív alkalmazásba, például a Microsoft OneNote-jába (erről itt olvasható például egy jó összefoglaló). Ez egyébként viszonylag egyszerűen megtehető az adatok ENEX vagy HTML formátumba történő exportálásával, majd az eredmény OneNote-ba történő importálásával. (Ha a feljegyzések struktúráját is meg akarjuk őrizni, a átköltözés hosszadalmasabb, mivel az export-import műveletet notebook-onként, azaz egyes feljegyzéscsoportonként kell elvégezni.)

De az ügy rávilágít a felhőszolgáltatások általánosabb problémájára is. Egy olyan módosítás esetén, amit az Evernote végül felhasználói nyomásra elvetett, az ügyfeleknek nem sok választásuk marad: vagy elfogadják, vagy választanak másik szolgáltatót, és bevállalják a költözéssel járó macerát. A titkosítás alkalmazása jelent némi biztonságot egy ilyen helyzetre, de annak használata egyelőre nem általános, sokszor még vállalati környezetben sem.